Így még nem láttuk a Marsot

A NASA Odyssey űrszonda már több mint húsz éve kering a Vörös Bolygó körül, de most először tört meg a rutinszerű megfigyelési minta: a szokásos, függőleges kameranézet helyett a mérnökök a horizont irányába fordították az eszközt – és nem csalódtak.

A felvételen nemcsak az óriási vulkán csúcsa látható, hanem a Mars vékony légköre, valamint reggeli vízjégalapú felhők is megfigyelhetők.

„Az Arsia Mons-t tudatosan választottuk, mert reméltük, hogy megörökíthetjük a csúcsát, amint az a felhők fölé emelkedik – és ez sikerült is” – nyilatkozta Jonathon Hill, az Arizonai Állami Egyetem űrkutató mérnöke.

Az Arsia Mons: a marsi óriások egyike

Az Arsia Mons a Tharsis Montes vulkáni régió három hatalmas tűzhányója közé tartozik. Közel 20 kilométeres magasságával több mint kétszerese a Mount Everestnek, térfogata pedig körülbelül harmincszorosa a hawaii Mauna Loa vulkánénak. Mégsem ez a legnagyobb: a közeli Olympus Mons a Naprendszer legmagasabb hegye.

A kutatók úgy vélik, hogy az Arsia Mons több milliárd éven át aktív lehetett, legintenzívebb vulkáni időszaka pedig mintegy 150 millió évvel ezelőttre tehető.

Miért láthatók felhők a vulkán tetején?

Bár a Mars légköre jóval vékonyabb, mint a Földé, képes felhőket alkotni. A bolygó egyenlítőjén – különösen amikor az aphe-lion, vagyis a Naptól való legtávolabbi pályaszakasz következik – megjelenik az úgynevezett aphelion-felhőöv jelensége. Ilyenkor a hegyek lejtőin felszálló hideg levegő lehűl, és vízjég-kristályokat formál: ezek a fehér „sapkák” láthatók a szonda képein.

A jelenséget korábban, 2017-ben már megfigyelte a Curiosity marsjáró is, ám az orbitális felvételek most jóval átfogóbb képet nyújtanak.

Miért fontos ez a felfedezés?

A mostani panorámakép nemcsak látványos, hanem tudományos szempontból is jelentős. Segít jobban megérteni a Mars légkörének működését, a felhőképződést, valamint a felszín és a légkör közötti kölcsönhatásokat. Ezek az ismeretek fontosak lehetnek a jövőbeli – különösen pilóta nélküli – küldetések tervezésekor, írta a Livescience.

Emellett a vulkánok fejlődéstörténetének feltárása kulcsfontosságú a Mars geológiai múltjának megértéséhez, és ahhoz is közelebb vihet bennünket, hogy egykor létezhetett-e élet a bolygón.