Tudomány
Károsíthatják az ózonréteget a sokasodó rakétakilövések
Évente sok száz rakétát lőnek ki globálisan
A kutatók megállapították azt a kritikus pontot, amikor már problémát okoz a rakétakilövések száma. Az eredmények azt mutatják, hogy amint a ráta eléri az évi 2.000 kilövést – ez körülbelül a tavalyinak a 10-szerese –, az ózonréteg gyógyulása lelassul.
Az ózonréteg védi a földi életet a Nap káros ultraviola sugaraitól. A globális együttműködési egyezményeknek (Montreali Jegyzőkönyv) köszönhetően az ózonréteg lassan gyógyulni kezdett a múlt század folyamán kibocsátott klórozott-fluorozott szénhidrogének és más káros vegyszerek által okozott károsodásából. Ismert, hogy a rakéták által kibocsátott gázok és részecskék károsítják az ózonréteget, amikor keresztülhatolnak a légkörön. Eddig nem okoztak jelentős ózonvékonyodást, mert viszonylag kevés kilövés történik évente. A kilövések száma azonban folyamatosan növekszik. 2019-ben 102 kilövés történt. 2024-re pedig már 258-ra növekedett világszerte, 2025-ben pedig várhatóan még több lesz. A rakétaipar lenyűgöző szintű jövőbeni növekedést vetít előre világszerte sok telephelyen. Az USA-ból indított kilövéseket illetően, a 2023-ban kilőtt rakéták száma várhatóan háromszorosára növekszik 2028-ra.
A Canterbury-i Egyetem kutatói létrehozták a jelenleg használatban lévő rakéták által kibocsátott ózonkárosító vegyszerek adatbázisát. Ezt az adatbázist betáplálták a Föld légkörének és éghajlatának egy modelljébe és szimulálták a légköri kompozíciót: megvizsgálták, hogy mi történik, ha növelik a rakétakilövések számát. Számos forgatókönyvet megvizsgáltak, és azt találták, hogy ha évente világszerte 2.000 kilövést hajtanak végre, akkor az ózonréteg 3%-kal elvékonyodik.
A rakéták által kibocsátott vegyszerek légköri szállítása miatt a legnagyobb ózonveszteség az Antarktisz felett történik, még ha a legtöbb kilövés az északi féltekén történik is.
Nem találtak azonban jelentős ózonveszteséget egy mérsékeltebb forgatókönyv esetén, amelyben a kilövések száma évente körülbelül 900. Ez azonban azokra a rakétatípusokra vonatkozik, amiket jelenleg használnak az egész világon. A nagyobb rakéták viszont gyakran sokkal több üzemanyagot igényelnek, mely minden egyes kilövés esetén több kibocsátással jár. A kutatók szerint a legnagyobb hatással az ózonrétegre az olyan üzemanyagok vannak, amelyek klórgáz tartalmú vegyületeket, vagy kormot bocsátanak ki.
Ahhoz, hogy az ózonréteg gyógyulását elősegítsük, kulcsfontosságú, hogy a kilövések számának növelésével ezen az üzemanyagok használatát csökkentsük.
