Tudomány
Kialudhat a türkmenisztáni pokol kapuja
Ez lenne a vége?
A Karakum sivatagában található formáció pontos eredete nem ismert, a legelfogadottabb elmélet alapján ugyanakkor 1971-ben jöhetett létre, miután az olajat kereső szovjet tudósok egy föld alatti gázzsebbe fúrtak - írja az IFLScience.
A szakemberek begyújtották a kiszökő anyagot, abban a reményben, hogy a tűz néhány nap alatt kialszik. A beavatkozás következtében a talaj beomlott, egy 70 méter átmérőjű és 20 méter mély krátert alakítva ki.
A pokol kapuja azóta is lángol a szivárgó metán miatt.
Az elmúlt néhány évben az állami gázipari vállalat, a Türkmengaz tudományos részlegének munkatársai alaposabban is monitorozzák a krátert, főként az üvegházhatású metán kibocsátására fókuszálva. Egy a közelmúltban tartott konferencián arról számoltak be, hogy a tűz rövidesen kialudhat.
A kráter fénye 2013-ban még kilométerekről is látható volt, most viszont már csak közvetlen közelről lehet észlelni. Ezt a Capterio cég műholdas információi is megerősítik, a multiszenzoros adatok alapján a metán emissziója egyre csökken.
Az eredmények arra utalnak, hogy a képződmény gázkészletei lassan kimerülnek. Gurbanguly Berdimuhamedow 2022-ig hivatalban lévő elnök egyébként korábban közegészségügyi, környezetvédelmi és erőforrás-pazarlási aggályok miatt már fontolgatta a tűz eloltását.
