Hatalmas leletre bukkantak Luxorban

A Legfelsőbb Régészeti Tanács missziói által tett felfedezések a Luxor kormányzóság történelmi helyszíneinek feltárására és megőrzésére irányuló folyamatos erőfeszítések részét képezik. A leletek nemcsak ipari és építészeti, hanem temetkezési maradványokat és vallási feliratokat is tartalmaznak.

Az egyik legjelentősebb felfedezést a karnaki Naga Abu Asba lelőhelyen tették, ahol a régészek egy nagy, vályogtégla-falat tártak fel, amelyről úgy vélik, hogy a 21. dinasztia idejéből származik.

Dr. Abdel-Ghaffar Wagdy, a Luxori Régészeti Leletek főigazgatója kijelentette, hogy minden egyes téglára Menkheperre király és felesége nevét pecsételték. A szerkezeten belül egy homokkő kaput is felfedeztek, ami tovább erősíti a lelőhely történelmi jelentőségét.

A közelben az ásatási csapat bronzszobrok készítéséhez használt műhelyeket és kemencéket, valamint egy nagy sörfőzde területet tárt fel. A talált tárgyak között Ozirisz isten különböző méretű bronzszobrai, amulettek, érmék és egyéb eszközök is voltak.

Wagdy szerint ezek a felfedezések arra utalnak, hogy a terület különböző történelmi korszakokban jelentős ipari övezetként szolgált. Kifejtette, hogy ezek a leletek nemcsak az ókori Egyiptom mindennapi életéről alkotott ismereteinket bővítik, hanem azt is megmutatják, hogy a kézművesség hogyan kapcsolódott szorosan a vallási és királyi intézményekhez.

Egy külön ásatáson a Qurna al-Asasif területén a régészek több kis, fából készült koporsót fedeztek fel, amelyekről feltételezik, hogy gyerekeké lehettek. A koporsók díszítetlenek és rossz állapotban voltak.

Mohamed Ismail Khaled, a Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára elmondta, hogy a bent talált emberi maradványokat megvizsgálják, hogy megállapítsák a gyermekek életkorát, nemét és a halál lehetséges okát.

Khaled elmagyarázta, hogy ezek a leletek új betekintést nyújthatnak abba, hogyan temették el a gyermekeket az ókori Egyiptomban, ami a felnőttek temetéséhez képest még mindig kevésbé ismert.

A lelőhelyről további leletek kerültek elő: kerámia és mészkő ostrakonok, amelyeket írófelületként használtak, valamint két törött agyagpecsét, amelyeken a „Khonszu-ház felügyelője” felirat állt.

Egy közeli akna egy kis fajansz usabti temetkezési helyet rejtett, valamint egy oszlopos szobát is találtak habarcsmaradványokkal; azonban erről hiányoztak a feliratok.

Luxori tartózkodása alatt Khaled ellátogatott a karnaki Akh Menu templom déli kápolnáihoz is, ahol a Francia-Egyiptomi Karnaki Templomok Tanulmányozásának Központjával (CFEETK) együttműködve restaurálási munkálatok folynak. A projekt szerkezeti javításokat, tisztítást és a színes falfeliratok részletes dokumentálását foglalta magában, számol be a Greekreporter.

Mohamed Abdel-Badei úr, az Egyiptomi Régészeti Szektor vezetője megemlítette, hogy a mű III. Thotmesz király vallási rituáléit bemutató jeleneteket tárt fel, beleértve az Ámon tiszteletére rendezett „Heb Sed” fesztivál ábrázolásait is.

A felújított kápolnák hét szobával és két nagy teremmel rendelkeznek, a luxori ősi fáraófal mellett, és most látogatói információs táblákat és akadálymentesített rámpákat is tartalmaznak.

A tisztviselők kijelentették, hogy minden leletet megvizsgálnak, dokumentálnak, és további kutatásokat követően esetleg múzeumokban is kiállítanak. Ezek a felfedezések támogatják Egyiptom szélesebb körű kezdeményezését, hogy bővítse az ősi örökséghez való nyilvános hozzáférést és vonzza a kulturális turizmust.