A jégkorszak feltárja az emberi ősöket

Kenya északnyugati részén, a Turkana-tó sós partjainál régészek felfedezték a legősibb Homo erectus maradványait. A lelet körülbelül 1,2 millió évvel ezelőttről származik. Ez azt mutatja, hogy az akkori emberek már aktívan használtak bonyolult eszközöket, vadásztak, és képesek voltak alkalmazkodni a zord természeti körülményekhez.

Christopher Lepre, a Columbia Egyetem professzora szerint ez a felfedezés azt bizonyítja, hogy a klímaváltozás nem pusztította el a populációkat, hanem éppen ellenkezőleg, hozzájárult a fejlődésükhöz.

„A Homo erectus rendkívül alkalmazkodóképes volt. Meleg, hideg, nedves és száraz övezetekben is élhettek. Univerzális túlélők voltak” – mondja a tudós.

Az ásatási helyszínen kőhasítókat és késeket találtak. Ezek az acheule-i kultúra tipikus képviselői, amely akkori technológiai áttörést jelentett. Az emberek nemcsak köveket használtak, hanem csiszolták is a technológiájukat, és nemzedékről nemzedékre adták tovább.

„A kőmegmunkálási technológiák fejlettek és szabványosítottak voltak, ami egy kultúrára, a tudásmegosztásra és mások tanításának képességére utalt” – mondja Sarah Baumann paleoantropológus.

Az új felfedezés arra utal, hogy a korai emberek nemcsak fizikai állóképességgel, hanem intelligenciával, társadalmi kapcsolatokkal és technikai készségekkel is rendelkeztek. Túlélték a legösszetettebb éghajlati katasztrófákat, és tovább fejlődtek.

„Ha ezek a tulajdonságok nem lennének, egyszerűen nem léteznénk” – teszi hozzá Lepre.