Kiderült, mikor következhet be a következő jégkorszak

A Föld Naphoz viszonyított tengelyferdeségének változásai irányították az elmúlt 800 ezer évben a hatalmas jégtakarók mozgását, ami nyolc jégkorszak kezdetét és végét váltotta ki – állítja egy új kutatás.

Az új tanulmány „elképesztő összefüggést” tárt fel a Föld dőlése és a jégtakarók kialakulása között – mondta Stephen Barker, a tanulmány vezető szerzője. Ezen eredmények alapján a kutatók úgy becsülték, hogy a következő jégkorszak 11 ezer év múlva már javában zajlana – ha nem lenne az ember által okozott globális felmelegedés.

„Az előrejelzés szerint a következő jégkorszak a következő 10 ezer éven belül kezdődik” – mondta Barker, a brit Cardiffi Egyetem földtudományi professzora a Live Science-nek. Ez az eredmény azonban nem veszi figyelembe az üvegházhatást okozó gázok ballonszerűen növekvő kibocsátását, amely annyira felmelegíti a bolygót, hogy megakadályozza a jégkorszakok kialakulását – mondta.

A jégkorszakok vagy glaciális időszakok olyan rendkívül hideg időszakok, amelyek nagyjából 100 ezer évente fordulnak elő, és a bolygó nagy részét hatalmas jégtakarókkal borítják be több ezer évre. A jégkorszakokat melegebb interglaciális időszakok választják el, amikor a jégtakarók a sarkok felé húzódnak vissza. A Föld jelenleg jégkorszakok közötti időszakban van, az utolsó jégkorszak körülbelül 20 ezer évvel ezelőtt érte el a csúcspontját.

Dőlés és billegés

A tudósok már korábban felvetették, hogy a Föld helyzete és a Naphoz viszonyított szöge befolyásolja a jégtakarók kialakulását. Az 1920-as évek elején Milutin Milankovics szerb tudós azt állapította meg, hogy a Föld tengelyferdeségében és a Föld pályájának alakjában bekövetkező kismértékű változások hatalmas jégkorszakokat válthatnak ki.

A kutatók az elmúlt 100 évben tesztelték Milankovics elméletét. Egy 1976-os tanulmány geológiai bizonyítékot talált arra, hogy a Föld két paramétere – a ferdeség és a precesszió, vagyis a Föld tengelyferdeségének és a tengely önmaga körül való forgásának változása – szerepet játszik a jégtakarók növekedésében és csökkenésében. De egyik paraméter pontos szerepe sem tisztázott.

Most Barker és kollégái azt mondják, hogy végre sikerült kibogozniuk ezeknek a paramétereknek a hatásait.

A Föld tengelye jelenleg 23,5 fokos szögben dől el a függőlegestől, miközben a Nap körül forog, ami befolyásolja, hogy mennyi napenergia éri az egyes pólusokat. A Föld tengelyének dőlése azonban egy körülbelül 41 ezer évig tartó ciklusban természetesen kisebb-nagyobb lesz. A tengely úgy is billeg önmaga körül, mint egy középponton kívüli forgócsúcs, ami körülbelül 21 ezer éves időszakon belül befolyásolja, hogy mennyi napenergia éri el nyáron az egyenlítői régiókat.

A kutatók összehasonlították a tengelyferdeség változásainak ismert adatait a jégtakarók elterjedésének trendjeivel, és érdekes összefüggésre lettek figyelmesek. Eredményeik szerint a tengelyferdeség mértéke közvetlen kapcsolatban áll azzal, mennyire képesek terjeszkedni és mennyire lassan húzódnak vissza a sarkköri jégtakarók.

Ez nem is meglepő, hiszen részben a tengely dőlésszögétől függ az, mennyi napfény érheti az egyes földrészeket. A szakértőknek azt is sikerült megállapítaniuk, hogy ezek alapján a következő jégkorszaknak a következő 11 ezer éven belül kellene elkezdődnie, csúcspontját pedig mintegy 80-90 ezer év múlva érhetné el. Ezután még 10 ezer évre lenne szükség, mire a jégtakarók visszahúzódnak a sarkvidékekre.

A következő glaciális periódus beköszöntét azonban akadályozhatja a klímaváltozás, mivel az üvegházhatású gázok kibocsátása olyan mértékben melegítheti fel bolygónkat, amely lehetetlenné teszi egy ennyire jeges korszak eljövetelét.