Tudomány

Ez az ősi gyilkos gyorsan ellenállóvá válik az antibiotikumokkal szemben

A tífusz még mindig nagyon veszélyes

Jelenleg az antibiotikumok jelentik az egyetlen hatékony eszközt a tífusszal szemben, amelyet a Salmonella enterica serovar Typhi (S Typhi) baktérium okoz. Az elmúlt három évtizedben azonban a baktériumnak a szájon át szedhető antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája egyre nőtt és terjedt.

Ez az ősi gyilkos gyorsan ellenállóvá válik az antibiotikumokkal szemben
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

Egy, a közelmúltban ismertetett tanulmányban kutatók szekvenálták a 2014 és 2019 között Nepálban, Bangladesben, Pakisztánban és Indiában feltűnt 3489 S Typhi-törzs genomját, és a kiterjedten gyógyszerrezisztens (XDR) Typhi előfordulásának növekedését tapasztalták.

Az XDR Typhi nemcsak a frontvonalbeli antibiotikumokkal, például az ampicillinnel, a kloramphenicollal és a trimetoprim/szulfametoxazollal szemben ellenálló, hanem az újabb antibiotikumokkal, például a fluorokinolonokkal és a harmadik generációs cefalosporinokkal szemben is egyre rezisztensebb.

Még rosszabb hír, hogy ezek a törzsek világszerte gyors ütemben terjednek.

Bár a legtöbb XDR Typhi-eset Dél-Ázsiából származik, a kutatók 1990 óta közel 200 esetben azonosítottak nemzetközi terjedést.

A legtöbb törzset Délkelet-Ázsiában, valamint Kelet- és Dél-Afrikában regisztrálták de az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Kanadában is találtak tífuszos szuperbaktériumokat.

„Az a sebesség, amellyel a S Typhi rendkívül ellenálló törzsei az elmúlt években megjelentek és elterjedtek, valóban aggodalomra ad okot, és rávilágít a megelőzési intézkedések sürgős kiterjesztésének szükségességére, különösen a legnagyobb kockázatnak kitett országokban” – mondta Jason Andrews, a Stanford Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakembere az eredmények közzétételének idején, számol be a ScienceAlert.

A tudósok már évek óta figyelmeztetnek a gyógyszerrezisztens tífuszra. 2016-ban Pakisztánban azonosították az első XDR tífusztörzset. 2019-re ez lett a domináns genotípus az országban.

Történelmileg a legtöbb XDR tífusztörzs ellen harmadik generációs antimikrobás szerekkel, például kinolonokkal, cefalosporinokkal és makrolidokkal küzdöttek.

A 2000-es évek elejére azonban Bangladesben, Indiában, Pakisztánban, Nepálban és Szingapúrban az összes eset több mint 85 százalékát a kinolonokkal szembeni rezisztenciát okozó mutációk tették ki. Ezzel egyidejűleg a cefalosporinrezisztencia is kezdett teret hódítani.

Ma már csak egy szájon át szedhető antibiotikum maradt: a makrolid, az azitromicin. És ez a gyógyszer talán már nem sokáig működik.

Egy tanulmány szerint az azitromicinnel szembeni rezisztenciát okozó mutációk most szintén terjednek, „veszélyeztetve a tífusz kezelésére szolgáló valamennyi orális antimikrobás szer hatékonyságát”. Bár ezeket a mutációkat az XDR S Typhi még nem vette át, de ha átveszik, komoly bajban vagyunk.

Kezelés nélkül a tífuszos esetek akár 20 százaléka is halálos kimenetelű lehet, és ma évente 11 millió tífuszos eset fordul elő.

A jövőbeli járványok bizonyos mértékig megelőzhetők a tífuszkonjugált vakcinákkal, de ha az ilyen oltásokhoz való hozzáférést nem terjesztik ki világszerte, a világ hamarosan újabb egészségügyi válsággal nézhet szembe.

„Az XDR és az azitromicin-rezisztens S Typhi közelmúltbeli megjelenése még sürgetőbbé teszi a megelőzési intézkedések gyors kiterjesztését, beleértve a tífuszkonjugált vakcinák alkalmazását a tífuszendémiás országokban” – írják a szerzők.

„Ilyen intézkedésekre olyan országokban van szükség, ahol az S Typhi izolátumok között jelenleg magas az antimikrobiális rezisztencia előfordulása, de a nemzetközi terjedésre való hajlam miatt nem szabadna csak ilyen körülményekre korlátozódniuk.”

Lehet, hogy Dél-Ázsia a tífusz fő központja, az összes megbetegedés 70 százalékáért felelős, de ha a Covid–19 megtanított minket valamire, akkor az az, hogy modern, globalizált világunkban a betegségváltozatok könnyen terjednek.

Ennek megakadályozása érdekében az egészségügyi szakértők szerint a nemzeteknek bővíteniük kell a tífusz elleni vakcinákhoz való hozzáférést, és be kell fektetniük az új antibiotikum-kutatásba. Egy nemrégiben Indiában készült tanulmány becslése szerint például, ha a városi területeken a gyermekeket beoltanák tífusz ellen, az a tífuszos megbetegedések és halálesetek akár 36 százalékát is megelőzhetné.

Pakisztán jelenleg élen jár ezen a téren. Ez volt az első ország a világon, amely rutinszerű védőoltást biztosított a tífusz ellen. Egészségügyi szakértők szerint több nemzetnek is követnie kell a példát.

Az antibiotikum-rezisztencia a világ egyik vezető halálozási oka, több ember életét követeli, mint a HIV/AIDS vagy a malária. Ahol rendelkezésre állnak, a vakcinák a legjobb eszközök közé tartoznak a jövőbeli katasztrófák megelőzésére.

Kapcsolódó írásaink