Hogyan hatolnak be a bélbaktériumok az agyba és okozzák az Alzheimer-kórt?

A kísérlet részeként a K. pneumoniae-tenyészetet kétszázalékos szacharózoldattal fecskendezték be egerek szervezetébe.

Ez a, feltételesen patogén mikroorganizmus általában kis mennyiségben van jelen a bélben és az emberek és állatok légúti nyálkahártyáján anélkül, hogy kárt okozna. Gyengült immunitás esetén azonban a K. pneumoniae behatolhat a tüdőbe, a húgyutakba, a vérbe és még az agyhártyába is, fertőző folyamatokat idézve elő. A vizsgálathoz a tudósok olyan egereket választottak, amelyeknek az agyában már korábban is léteztek az Alzheimer-kórra jellemző, kóros elváltozások.

Hat héttel a K. pneumoniae okozta fertőzés után az egereket egy sor viselkedési tesztnek vetették, majd szövetmintájukat folyékony nitrogénben lefagyasztották elemzés céljából. Az eredmények azt mutatták, hogy azok az egerek, amelyek testét K. pneumoniae fertőzte meg, kognitív károsodást mutattak, és a magas baktériumpopuláció felgyorsította az Alzheimer-kór kialakulását.

A tudósok megállapították, hogy a K. pneumoniae képes a bélből a véráramba, majd az agyba jutni, neuroinflammációt okozva, amely kognitív károsodáshoz vezet. A kutatók szerint hasonló folyamat játszódhat le az emberben is, de további kutatásokra van szükség a hipotézis megerősítéséhez.