Áttörést értek el a kutatók a siketen születettek terápiájában

Az Eli Lilly a héten jelentette be például, hogy egy mélyen süket marokkói kisfiú, aki egy philadelphiai klinikai kísérlet keretében kapta a kezelést, most már hall. Kínában pedig öt, fiatalabb korban hasonlóan kezelt gyermek hallása javult, és néhányuk képes volt szóban kommunikálni a cochleáris implantátum nélkül is. Hallásuk helyreállításáról, amelyről a sajtó először 2023 októberében számolt be, a The Lancet című folyóirat e heti száma részletesen beszámol.

Ez óriási áttörés – mondja Karen Avraham genetikus a Tel Aviv-i Egyetemről. A Columbia Egyetem fül-orr-gégésze és génterapeutája, Lawrence Lustig, akinek laboratóriuma az elsők között tesztelte egereken ugyanezt a megközelítést, egyetértett. „A cochleáris implantátumokon kívül eddig nem igazán volt sikeres terápiánk a siketség kezelésére” – jegyzi meg.

További jó hírek várhatóan a jövő héten jönnek, amikor két másik génterápiás csoport eredményeit, valamint a Lilly és Kína vizsgálatainak további adatait mutatják be február 3-án a Fül-orr-gégészeti Kutatási Társaság éves ülésén. A vállalatok és egyetemi központok különböző erőfeszítései egy-egy vírust használnak ugyanannak a génnek, az OTOF-nek a beültetésére a gyermekek belső fülébe, hogy az ott lévő, úgynevezett szőrsejtek érzékeljék a hangot, és továbbítsák azt az agyba. Az új siketségkezelések a génterápiás terület közelmúltbeli sikereinek sorát gyarapítják, de kérdéseket is felvetnek.

Milyen siketséget kezeltek, és hogyan működik a terápia?

Az OTOF egy otoferlin nevű fehérjét kódol, amely a fül szőrsejtjeinek sörteszerű nyúlványait meghajlító hangok továbbításához szükséges. Világszerte azonban mintegy 200 000 ember születik a gén két hibás kópiájával, így siketek maradnak, de olyan szőrsejtekkel rendelkeznek, amelyek potenciálisan működhetnének, ha a neurotranszmittert biztosítanák számukra. A gyerekek két ártalmatlan vírust kaptak, amelyek mindegyike az OTOF szekvenciájának egy-egy részét hordozta. Amikor mindkét vírus bejut egy-egy szőrsejtbe, és leadja a szállítmányát, a töredékek egyesülnek.

A különböző kutatócsoportok kissé eltérő megközelítést alkalmaznak az AAV-ok tervezésénél és a gén felosztásánál, de az „általános stratégia meglehetősen hasonló” – mondja Jeffrey Holt, a bostoni gyermekkórház neurobiológusa és génterápiás kutatója, aki nem vesz részt egyik csapatban sem. Az ilyen „kettős AAV”-kezelésekkel most kezdik meg a klinikai vizsgálatokat, és a Lancetben megjelent eredmények lehetnek az első publikált klinikai sikerek, mondja Jeffrey Chamberlain, a Washingtoni Egyetem génterápiás kutatója.

Mennyire működött a kezelés, és meddig tartanak a javulások?

Egy hónapon belül a 11 éves marokkói fiú, akinek nem volt cochleáris implantátuma, egyes frekvenciákat olyan jól hallott, mint egy normális ember – jelentette a Lilly és partnercége, az Akouos a héten. A jelnyelvet használó fiú azonban még mindig nem érti a beszédet, mert agyunk ötéves kor után nem képes erre a képességre szert tenni – mondták a kutatók a The New York Timesnak.

A kínai Fudan Egyetemen végzett kísérletben részt vevő hat gyermek közül hárman, akiknek az egyik fülébe cochleáris implantátumot ültettek, és így részlegesen hallottak, a beszámolók szerint most már bekapcsolt eszközök nélkül is hallanak, és a beszédük is javult; két fiatalabb, implantátum nélküli gyermek pedig már hall. A Regeneron Pharmaceuticals tavaly egy OTOF–AAV-terápiával kezelt csecsemő hallásának javulásáról számolt be, és a találkozón a kínai Otovio Therapeutics kutató két fiatal beteg hallásjavulásáról fog beszámolni.

A fül szőrsejtjei nem osztódnak, így a bennük lévő új OTOF-kópiáknak meg kell maradniuk, és továbbra is arra kell utasítaniuk a sejteket, hogy otoferlint állítsanak elő. Avraham szerint azonban nem lehet tudni, hogy a javulás meddig tart majd további évek adatai nélkül. A génexpresszió idővel csökkenhet, vagy a fül olyan immunválaszt adhat, amely kikapcsolja azt.