Elkészítették az agysejtek részletes atlaszát a tudósok

Azzal, ha az agy genetikai, szerkezeti és sejtszintű felépítését pontosan megismerjük, megkereshetjük az egyes funkciók vagy épp betegségek, elváltozások forrását, akkor készíthetünk, tervezhetünk olyan gyógymódokat, amelyek célirányosan hatnak. Egy hatalmas, 2017-ben elkezdett munka végére tehetett pontot az a globális összefogásban, számos intézményben működő kutatócsoport, amely 3 tudományos folyóiratban (Science, Science Advances, Science Translational Medicine) összesen 24 tanulmányban tette közzé e munka eredményeit. A sikerről a National Institute of Mental Health (NIMH) számolt be.

A munka nagyságát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy az agyunkban 86 milliárd idegsejt, és kb. ugyanennyi egyéb sejt található, e számok nem könnyen felfoghatóak.

A tanulmányok feltárták a különbségeket és a hasonlóságokat amelyek a sejtek szerveződésében és a genetikai irányításban fennállnak az ember és a (nem ember) főemlős agyában. Ezekből például feltárult az, hogy egészen csekély génkifejeződési változások elegendőek voltak ahhoz, hogy az emberi agy rugalmasabbá, plasztikusabbá váljon, mint a főemlősök (pl. csimpánz, gorilla, makákó, selyemmajom) agya. Számos, az agyfejlődés során lezajló folyamatra is fény derült. Az is világossá vált, hogy az emberi agykéreg kifinomult képességeket (kognitív és motoros folyamatok, vagy épp a nyelv) vezérlő régiója evolúciós forrópont, vagyis nagyon sok változás színhelye volt.

A BICCN nevű projekt fő célja az volt, hogy olyan leltárt készítsen az agyunkról, annak sejtjeiről, amelyből kiderül, melyik sejt hol van, miként fejlődnek, miként kapcsolódnak egymáshoz és működnek együtt, s mi szabályozza az aktivitásukat. Ezen információkkal forradalmasítani lehet az idegtudományt, új megoldásokat találhatunk az agyműködés rendellenességeire.