Tudomány

Megvizsgálták a vadászpilóták agyi működését

A cél az volt, hogy elsőként sikerüljön feltérképezni a pilóták agyi kapcsolatait

Az Antwerpeni Egyetem kutatói először vizsgálták azt, hogy miben különbözik egy vadászrepülőgép pilótájának agyi működése egy átlagos emberétől – írta meg a hvg.hu.

Megvizsgálták a vadászpilóták agyi működését
A Belga Légierő egy F–16-os vadászgépe az 53. Nemzetközi Párizsi Air Show júniusi bemutatóján (képünk illusztráció)
Fotó: AFP / MUSTAFA YALCIN / ANADOLU

Az F–16-os vadászbombázó repülőgép pilótáinak agyi tevékenységét elemezték az Antwerpeni Egyetem kutatói, hogy megtudják, hogyan alkalmazkodnak a változó gravitációs erőhatáshoz, illetve hogyan dolgozzák fel az egymásnak ellentmondó szenzoros információkat – írta meg a hvg.hu.

A Frontiers in Psychology című folyóiratban megjelent publikáció szerint az MRI-vizsgálatok során arra jutottak, hogy a jelentős repülési tapasztalattal rendelkező pilóták „specifikus agyi kapcsolódási mintákat mutatnak a szenzomotoros információk feldolgozásért felelős területeken.” Azt is megállapították, hogy az agyikapcsolódás-mintájuk eltér a kontrollcsoportnál – vagyis a nem pilótáknál – látott mintától – írja az Interesting Engineering.

Floris Wuyts, a tanulmány egyik szerzője szerint a pilóták és az űrhajósok között sok hasonlóság van. Ilyen például az, hogy alkalmazkodniuk kell a megváltozott gravitációs erőhöz, valamint gyorsan és pontosan kell értelmezniük a gyorsulásból és a fejmozgásból származó információkat. Ennek köszönhetően a csapat úgy véli, hogy betekintést kaphatnak az űrrepülést végrehajtó űrhajósok agyi tevékenységébe is. A kutatók azt remélik, hogy az eredmények segítenek abban, hogy fejlettebb kiképzési modult fejlesszenek ki a pilóták és az űrhajósok számára.

A tudósok a belga légierő 10 pilótájának agyi tevékenységét figyelték meg, majd összevetették azt 10 civil ember MRI-vel mért agyi tevékenységével. A cél az volt, hogy elsőként sikerüljön feltérképezni a pilóták agyi kapcsolatait.

A csapat megállapította, hogy a tapasztalt és a kevésbé tapasztalt pilóták agya eltér, valamint eltérés mutatkozik a pilóták és a civilek agyi tevékenysége között is. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy az agyi változások a repüléssel töltött órák számának növekedésével következik be. Mindez azt mutatja, hogy az agy képes alkalmazkodni a repüléshez.

A kutatók szerint a tanulmány eredménye arra világít rá, hogy érdemes lenne külön vizsgálócsoportot felállítani, amely a pilóták agyi tevékenységével foglalkozik – olvasható a portálon.

Kapcsolódó írásaink