Titokzatos kőtorony Törökországban

Mitől olyan egyedi ez a szerkezet? Először is az a tény, hogy lenyűgöző jelenléte ellenére a kőtorony továbbra is megoldatlan rejtély a régészek számára. A hivatalos tudományos kutatások hiánya lehetetlenné teszi még az alapvető tények megállapítását is ennek a szokatlan épületnek a koráról vagy funkciójáról.

Kőszerkezet a hegyek között

A létesítmény Kars központjától körülbelül 26 kilométerre, Bulanık faluban, a Yahni-hegy és a Dumanlı között található. A domb tetejét, amelyet a helyiek Ziyaret Tepesi vagy Evliya Tepesi néven ismernek, körülbelül öt méter magas, sötét, puha kövekből készült építmény díszíti. Viharvert és szabálytalan formája némileg toronyra vagy egyfajta tájjelzőre emlékeztet, de professzionális régészeti kutatás nélkül nehéz bármit is meghatározni. A szakemberek figyelnek az épület stratégiai elhelyezkedésére. Az építményből tökéletes kilátás nyílik Ani középkori romjaira, amelyek egykor a középkori Örmény Királyság fővárosa voltak. Ez a nem véletlen helyszín arra utal, hogy a torony fontos szerepet játszhatott a múltban, bár konkrét bizonyítékok nélkül a találgatások birodalmában maradunk.

Az épület keleti falán, pontosan Anna felé irányulva, egy gondosan kidolgozott felirat található, amely majdnem két méter magas. A probléma az, hogy senki sem tudja elolvasni ezt az üzenetet, vagy akár azt sem tudja meghatározni, hogy milyen nyelven írták. A helyi lakosság történeteket szőt ősi civilizációkról, de a kutatók nagy óvatossággal közelítik meg ezeket a felfedezéseket. Eddig nem végeztek szisztematikus epigráfiai kutatást, ami azt jelenti, hogy a faragott táblák továbbra is néma tanúi maradnak a felfedezetlen múltnak - írja a focus.pl.

Őrtorony, határkő vagy istentiszteleti hely?

A helyi közösség körében számos elmélet kering a titokzatos építmény céljával kapcsolatban. Egyesek egykori őrtoronynak tartják, mások a terület határának kijelölésének lehetőségére mutatnak rá, megint mások pedig rituális vagy zarándokhelynek tekintik. Mindezek a koncepciók bizonyos mértékig igazoltnak tűnnek, de eddig egyik sem kapott tudományos megerősítést. Az előzetes megfigyelések némi hasonlóságot mutatnak a régió ismert struktúráival.

A kövek elrendezése a halom stílusú képződményekre emlékeztet, amelyeket különböző történelmi korszakokban használtak hajózásra, fontos események megemlékezésére vagy határok kijelölésére Kelet-Anatólia és Közép-Ázsia területén. A függőleges forma és a magas gerincen való elhelyezkedés a Kaukázus hegyvidéki régióiban található egyszerű, kőből készült megfigyelőpontokat juttatja eszünkbe. Az építőanyag is ad néhány támpontot. A kövek textúrája és színe bazalt vagy más helyben elérhető vulkáni anyag használatára utal. Ani környékén és a hegyvidéken számos ősi építmény hasonló kőzetfajtákat használt, ami a regionális építési hagyományokra utalhat.

Küzdelem az örökségvédelemért

Az évek során a helyszín olyan kincsvadászokat vonzott, akik nagymértékben megsértették a domb régészeti integritását. Jelenleg a területet a helyi biztonsági szolgálatok védik, és minden földmunka szigorúan tilos. Ez fontos lépés egy potenciálisan értékes régészeti lelőhely további pusztulás elleni védelmében.

Bulanık lakói remélik, hogy végre professzionális régészeti kutatásokat láthatnak. Azt szeretnék, hogy ennek a helynek a történelmi értékét megfelelően dokumentálják és védjék meg. Megfelelő tudományos munka nélkül Ziyaret Tepesi továbbra is a Kars régió egyik legérdekesebb megoldatlan rejtélye – egy néma kőőr, aki az ősi síkságokra és Ani időtlen romjaira néz, még mindig arra várva, hogy felfedezze titkait.