Döbbenetes genetikai felfedezések Hitler múltjáról

A „Hitler’s DNA: Blueprint of a Dictator” című dokumentumfilm kedvéért a kutatók több mint négy évig vizsgálták a mintát. A szövetdarabot 1945-ben egy amerikai ezredes vágta ki abból a kanapéból, amely Hitler berlini bunkerében állt. A vérfolt a diktátor öngyilkosságának helyszínén maradt hátra. A tárgy évtizedekig egy családnál volt, majd később egy amerikai múzeumhoz került.

A genetikai elemzést Turi King professzor vezette. Ő az a szakember, aki korábban III. Richárd angol király földi maradványait is azonosította. Csapata összehasonlította a mintából kinyert DNS-t Hitler egyik megerősített férfiági rokonának genetikai adataival. Az Y-kromoszóma egyezése megerősíti, hogy a minta nagy valószínűséggel tényleg Hitlertől származik. A kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy ez az eredmény cáfolja a korábbi pletykákat, amely szerint Hitler apai ágon zsidó származású lehetett - írta meg az Origo.

Hitler DNS-e: a PROK2 gén mutációja új kérdéseket vet fel

A vizsgálat egyik legfontosabb eredménye, hogy mutációt azonosítottak a PROK2 nevű génben. Ezt a génváltozatot korábban összefüggésbe hozták a Kallmann-szindrómával, amely egy ritka hormonális rendellenesség. A betegség befolyásolja a nemi hormonok termelődését. Emiatt késhet vagy részben el is maradhat a pubertás, a tesztoszteronszint alacsonyabb lehet, és fiúknál előfordulhat rejtettheréjűség is. Ritka esetekben a nemi szerv is kisebb lehet az átlagosnál.

A dokumentumfilmben szereplő történészek szerint a genetikai eredmény illeszkedhet a régi orvosi feljegyzésekhez.

Egy 1923-as dokumentum ugyanis azt írja, hogy Hitlert jobb oldali hereleszállási zavarral kezelték. A Potsdami Egyetem náci Németországra specializálódott kutatója szerint ez az apró részlet segíthet jobban megérteni Hitler személyes életének bizonyos vonásait, bár önmagában nem magyaráz meg semmilyen tettet.

Magasabb a pszichiátriai betegségek kockázata

A kutatók egy ún. poligén kockázati pontszámot is megállapítottak. Ez az érték több ezer genetikai jel alapján becsüli meg, hogy valakinél milyen eséllyel alakul ki egy adott betegség. Ez a módszer ma még csak kutatási célra alkalmas, diagnosztizálásra nem.

A számítások szerint Hitlernek magasabb genetikai hajlama lehetett

• a skizofréniára,
• a bipoláris zavarra,
• az autizmusra
• és az ADHD-re is.

A kutatók az eredményeket 30 ezer dán ember adataival vetették össze. A projektben részt vevő, pszichiátriai betegségekre specializálódott genetikus szerint ritka, hogy valakinek ennyi állapotra egyszerre magas kockázati pontszáma legyen. Hozzátette:

ez nem jelenti azt, hogy Hitlert bármelyik betegség ténylegesen érintette volna, és az ilyen zavarok nagyon ritkán vezetnek erőszakhoz.

A szakma egyelőre óvatos

A dokumentumfilmben bemutatott kutatás még nem esett át független szakmai bírálaton. Más kutatók emiatt nem tudják megítélni, milyen minőségű a DNS, és pontosan hogyan készült az elemzés.

Mivel Hitler életéről rengeteg adat áll rendelkezésre, lehet, hogy a genetikai vizsgálat csak nagyon keveset tesz hozzá a róla alkotott képhez.

Egyes szakértők szerint a Kallmann-szindróma gyanúja sem biztos. A betegség tünetei nagyon változatosak lehetnek, ezért óvnának a szenzációhajhász címektől. A kutatók is hangsúlyozzák: nem céljuk megbélyegezni azokat, akik hormonális vagy pszichiátriai betegséggel élnek.

Csak egy apró kirakósdarab a teljes történetben

A genetikusok szerint Hitler DNS-e legfeljebb egy újabb apró részletet tesz hozzá a náci diktátor élettörténetéhez. A történelem alakulását nem a gének, hanem politikai döntések, társadalmi folyamatok és emberek millióinak cselekedetei határozták meg. A mintából kiolvasott adatok ezért inkább érdekességként szolgálnak, nem pedig magyarázatként.