Történelem
A kutatók megfejtik Merlin és Arthur király 700 éves meséit
Kényes felfedezés
A kézirat túlélte az évszázadokat, miután az 1500-as években újrahasznosították és a heveninghami Vanneck család tulajdonában lévő, suffolki huntingfieldi kastély ingatlan-nyilvántartásának borítójaként használták fel. Ez azt jelentette, hogy a figyelemre méltó felfedezést összehajtogatták, elszakították, sőt még a könyv kötésébe is bevarrták – így a cambridge-i szakértők számára szinte lehetetlenné vált a hozzáférés, az olvasás vagy az eredetének megerősítése.
Ami a felfedezést követte, az egy úttörő jelentőségű közös projekt volt, a történelmi tudományosságot a legmodernebb digitális technikákkal kombinálja, hogy feltárja a kézirat régóta őrzött titkait – anélkül, hogy az egyedülálló dokumentum megsérülne.
„Először azt hitték, hogy egy 14. századi történet Sir Gawainről, de a további vizsgálatok során kiderült, hogy az ófrancia Merlin-folytatás része, egy másik, rendkívül jelentős Artúr-szöveg” – mondta dr. Irène Fabry-Tehranchi, a Cambridge-i Egyetemi Könyvtár gyűjteményi és tudományos kapcsolatokért felelős francia szakértője.
Mivel minden korabeli kéziratot kézzel másoltak, ez azt jelenti, hogy mindegyik kézirat jellegzetes, és tükrözi a középkori írnokok által bevezetett változásokat.
A kézirat gondos kivitelezése, a piros és kék színű, díszített kezdőbetűkkel további nyomokat adott a kézirat eredetére vonatkozóan, és segített megfejteni, hogy a 13. század vége és a 14. század eleje között készült.
A szöveg ófrancia nyelven íródott, amely a normann hódítást követő középkori Angliában az udvar és az arisztokrácia nyelve volt, és ez a konkrét töredék az Artúr-románcok műfajába tartozik, amelyeket a nemesi közönségnek szántak, beleértve a nőket is.
A töredék két kulcsfontosságú epizódot mesél el a Suite Vulgate du Merlin végéről. Az első rész a keresztényeknek a szászok elleni győzelmét meséli el a kambénici csatában. Gauvain (Excalibur kardjával, Gringalet nevű lovával és természetfeletti erejével) testvéreinek és apjának, Loth királynak a szász királyok, Dodalis, Moydas, Oriancés és Brandalus ellen vívott harcáról szól.
A második rész egy szolidabb jelenetet mutat be, amely Szűz Mária mennybevételének ünnepén játszódik, és Merlin hárfásnak álcázva jelenik meg Artúr udvarában – ez a pillanat kiemeli mágikus képességeit és a király tanácsadójaként betöltött szerepének fontosságát.
„Miközben a lakomán örvendeztek, és Kay, a sénéschal (legidősebb szolga vagy udvarnagy) elhozta az első tálat Artúr királynak és Guinevere királynőnek, megérkezett a legszebb férfi, akit valaha is láttak a keresztény földeken. Selyemtunikát viselt, amelyet arannyal és drágakövekkel átszőtt selyemszíj övezett, amely olyan fényesen csillogott, hogy az egész termet bevilágította.”
Innovatív digitalizálási technikák
A töredék állapota jelentős kihívást jelentett. Törékeny volt, szakadások és ráncok nehezítették a kezelését.
A csapat úgy döntött, hogy a töredéket helyben konzerválják, és a 16. századi levéltári kötési gyakorlat példájaként megőrzik, miközben a legmodernebb technológiával virtuálisan kibontják és digitalizálják.
A töredék szövege nem volt egymás utáni sorrendben; egyes részeit a hajtások alatt rejtették el, vagy a kötésbe varrták. A CHIL csapata tükrök, prizmák, mágnesek és más eszközök segítségével gondosan lefényképezte a töredék minden egyes részét. Az így kapott, több száz képet aztán aprólékosan, digitálisan, kirakós játékhoz hasonlóan újra összerakták, hogy a szöveg összefüggő képét alkossák. A digitális képek manipulálásával a csapat szimulálni tudta, hogyan nézne ki a dokumentum, ha fizikailag kinyitnák.
Artúr király és Merlin történetét évszázadok óta mesélik újra és újra, de a modern technológiának köszönhetően még mindig képesek vagyunk új fejezeteket feltárni ebben az epikus sagában.
