Történelem

DNS-elemzéssel tárták fel a minószi és mükénéi genetikai eredetet

A genetikai elemzést követően a mükénéiek és a mai görögök között is találtak kapcsolatot

A tudósok a közelmúltban először szereztek genetikai anyagot és elemezték a három-ötezer évvel ezelőtt élt ókori minósziak és mükénéiek genomszekvenciáit – írta meg a Greek Reporter.

DNS-elemzéssel tárták fel a minószi és mükénéi genetikai eredetet
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

Dr. Iosif Lazaridis, a massachusettsi Harvard Medical School munkatársa és kollégái a Kréta szigetén 2600 és 1100 között virágzó minószi civilizációból származó temetkezésekre, valamint a Görögországban Kr. e. 1600 és 1100 között létező mükénéi kultúrára összpontosítottak.

Dr. Lazaridis kifejtette, hogy az ezeket a civilizációkat létrehozó emberek többsége a jelek szerint helyi származású volt, és őseik 62-86 százalékát olyan emberektől származtatták, akik a neolitikumban Anatóliából (a mai Törökországból) hozták be a mezőgazdaságot Európába.

A bronzkori mükénéi és minószi csontvázak azonban a Kaukázus hegységből vagy Iránból származó népességektől származó ősöket mutattak ki. Genetikai állományuk 9-17 százaléka származott ebből a forrásból.

Ezen túlmenően – írja a kutatócsoport a Nature című folyóiratban megjelent tanulmányában – a mükénéiek – de a minósziak nem – olyan emberek genetikai hozzájárulásának bizonyítékát mutatják, akik északabbra, a Kelet-Európától Közép-Ázsiáig húzódó sík füves területeken éltek. Őseik négy és tizenhat százaléka származott ebből az északi forrásból.

Míg a mükénéiekről ismert, hogy a görög nyelv egy korai formáját beszélték, a krétai minósziak által beszélt legkorábbi feljegyzett nyelv, az úgynevezett lineáris A nyelv olvasható, de nem fordítható, ami arra utal, hogy egy különálló, de ismeretlen nyelvcsoporthoz tartoztak.

A genetikai elemzést követően a mükénéiek és a mai görögök között is találtak kapcsolatot.

Az újonnan felbukkanó DNS-bizonyítékok arra utalnak, hogy az élő görögök valóban az ókori mükénéiek leszármazottai, akik Kr. e. 1600 és Kr. e. 1200 között uralták a görög szárazföldet és az Égei-tengert.

A bizonyíték egy olyan tanulmányból származik, amelyben a tudósok tizenkilenc ember fogainak génjeit elemezték a görög szárazföld és Mükéné különböző régészeti lelőhelyein. Összesen 1,2 millió betűnyi genetikai kódot hasonlítottak össze a világ 334 emberének genetikai kódjával.

Harminc modern görög ember genetikai adatait is összeállították, hogy összehasonlítsák az ókori genomokkal. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy hatékonyan felrajzolják, hogyan kapcsolódtak egymáshoz az egyének.

A modern görögök és az ókori mükénéiek DNS-ének összehasonlítása után olyan genetikai átfedést fedeztek fel, amely arra utal, hogy ezek az ősi bronzkori civilizációk teremtették meg a mai görögök genetikai alapjait.

Mükéné, a mitikus Agamemnón király királysága, a késő bronzkori Görögország legfontosabb és leggazdagabb palotaközpontja.

A történetéhez kapcsolódó mítoszok a homéroszi eposzok és a klasszikus kor nagy tragédiái óta évszázadokon át ihlették a költőket és írókat.

Kapcsolódó írásaink