Elsajátítható a tudatos álmodás

A PPK Alváslaborjának két kutatója Philippe Peigneux-vel, a Brüsszeli Szabadegyetem munkatársával közösen publikálta a tudatos álmodás tanulmányozásának új kereteit összegző cikkét a PNAS hasábjain – olvasható az ELTE honlapján.

Kiemelték, az olyan furcsa tapasztalatok, mint a levitáció, a repülés, a lebegés és a testen kívüli élmények álombeli megjelenése, továbbá az álomélmények rendkívüli részletgazdagsága már régóta foglalkoztatja a kutatókat – emlékeztet Simor Péter. Az empirikus vizsgálatokat azonban nagyban hátráltatja, hogy a jelenség ritkán fordul elő, továbbá nehezen figyelhető meg laboratóriumi körülmények között. Emellett a mai napig nem született elmélet, amely a jelenséget kielégítően tudná magyarázni. Ehhez igyekszik hozzájárulni a PNAS-ben most közölt cikk – olvasható a portálon.

Bogdány Tamás megjegyezte, az emberi agy vizuális információfeldolgozását érintő kutatások szerint pillanatnyi tapasztalatainkat folyamatosan összevetjük a korábbiakkal, ráadásul a hierarchia minden szintjén, a szenzoros feldolgozástól az információk szintetizálásán át a metakognícióig. Ez azt jelenti, hogy saját belső modellünkön keresztül szemléljük és formáljuk mindenkori tapasztalatunkat.

Ez történhet az álmodás során is. Alvás közben a szenzoros bemenetek korlátozottak, ami éles kontrasztban áll az élénk és összetett álomélményekkel: az álmok gyakorta éppen azért furcsák, mert az ott tapasztaltak a valóságban nem lennének lehetségesek, ugyanakkor amíg tartanak, kritika nélkül fogadjuk el azokat, nem ismerve fel a tényt, hogy álmodunk.

A PPK egy másik laborjában Köteles Ferenc vezetésével korábban már zajlottak pszichofiziológiai kutatások, és az interocepcióval kapcsolatos eredmények lökést adtak ahhoz, hogy a saját testből érkező élményeket az álombéli élmények kapcsán is vizsgáljuk. Ezen a területen is meggyőző eredményeket hozott a prediktív kódolás – mondja Simor Péter.

Miről is van szó? Alvás közben a testünk ellazul, izmaink elernyednek. Ha álmunkban egy vadállat elől kell menekülnünk, de azt érzékeljük, hogy nem mozdul a lábunk, akkor agyunk számára két lehetőség van, hogy feloldja a végrehajtandó parancs (lábmozgás) és szenzoros bemenet (alvó, ernyedt láb) közötti konfliktust: vagy azt a tapasztalatot kelti, hogy lábunk mozgása akadályoztatott (vízben gázolunk, vagy lábunkat béklyó köti), vagy pedig a végrehajtó parancsot fokozza addig, ameddig az át nem töri az alvó test ernyedtségét, és ekkor nagyot rúgunk és valószínűleg felébredünk – írják.

A jelfeldolgozás és az átélt élmény kapcsolatát illető prediktív kódolási szemlélet a szerzők szerint sokban segítheti szubjektív valóságunk megértését úgy alvás, mint ébrenlét során. A kutatók ebben remélnek segítséget a tudatos álmodás tanulmányozása által.

Tudatos álmodóként ugyanis lehetőségünk van felismerni tapasztalataink álomtermészetét, beavatkozni a saját álmunkba, és egy varázsütésre – mondjuk – állatkertté változtatni a helyszínt, ahol a ketrec rácsa mögött lévő oroszlánt teljes testi nyugalomban szemlélhetjük.

A tudatos álmodók tehát „szintet lépnek”: tudatában vannak annak, hogy ami történik, azt álmodják, sőt akár tudatosan is képesek úgy alakítani az álombéli történetet, hogy a felmerülő szenzoros konfliktusok – más néven prediktív hibák – meghaladása révén az álom folytatható maradjon. Az álmodó agy valamiért érdekeltnek látszik az ilyen konfliktusok gyors megszüntetésében: álmok során ritkán állunk kritikusan az amúgy valóságban lehetetlen tapasztalatainkhoz, és ha igen, akkor is gyakran megmagyarázzuk (kimagyarázzuk) őket. Amennyiben a konfliktus hosszabban fennállna, felébredünk vagy tudatosulunk.

A kutatók szerint az álomban való reflektív bennmaradás képessége fontos rekreációs értékkel is bírhat, segítségével szer hatása nélkül érhetők el különleges élmények, s ezek mentálhigiénés hatásai kedvezők lehetnek. Vagyis a tudatos álmodás hasonlóan más, a tudat megfigyelésére irányuló módszerekhez (például a meditációhoz) pozitív hatással lehet a szorongás oldására, de akár a rémálomzavar-problémákban is lehet terápiás szerepe a jövőben – olvasható az ELTE honlapján.