Mozaikok, freskók, átriumok, szőlőtőkék
ĀVelünk élő rómaiak. A villa rustica alaprajza a parasztházéhoz hasonlít, a gazdasági udvart lakószárny veszi körül, és itt található az istálló, esetleg malom, présház, valamint a raktárak
ĀVelünk élő rómaiak. A villa rustica alaprajza a parasztházéhoz hasonlít, a gazdasági udvart lakószárny veszi körül, és itt található az istálló, esetleg malom, présház, valamint a raktárak
Ā„Itáliában aztán Gentile és Giovanni Bellini mellett megismerkedett Pollaiuolo és Leonardo da Vinci műveivel is”
ĀCollins figurái kortárs hősöknek tűnnek, akik több száz éves díszletek között mozognak egy nem létező világban
ĀAlex Pavesi magyarul nemrég megjelent Nyolc nyomozó című krimije nemcsak bűnügyi történetként, de huszonegyedik századi, modern prózakísérletként is olvasható
ĀVelünk élő rómaiak. A Pannóniát átszelő utakat a 18. század vége óta kutatják, a 19. században Finály Gábor régész rajzolta meg térképüket itinerariumok alapján
ĀSzergej Lebegyev olyan Oroszországot vetít elénk, amelyben még mindig kísért a múlt – Az apróbb sutaságok ellenére a könyv a posztszovjet térség fontos és hiteles tükre
ĀA dokumentumfilm műfaji szabályainak újragondolása a lehető legjobb húzás volt Anselma Dell’Oliótól, hiszen az olasz rendezőt nem lehet megérteni egy életrajzszerű alkotás nyomán
ĀVilághírű szerzők novellái a pandémiáról az ír Colm Tóíbíntől a kanadai Margaret Atwoodig
ĀA százhúsz éve született Szerb Antal, az egzisztencialista regény és az angol humor enciklopédikus tudású mestere
ĀVelünk élő rómaiak. Amfiteátrum és fürdő is volt a Flaviusok által felemelt városban
ĀFrancia útleírások a 19. században Bordeaux-hoz és Marseille-hez hasonlították a magyar fővárost – Prosper Mérimée 1854-ben egzotikumnak tekintette a gyógyfürdőt
Ā„...a gyermekkönyvírás mindenesetre nem kényszer, hanem az írói elme szabadjátéka, ha úgy tetszik, irodalmi dzsessz...”
ĀVelünk élő rómaiak. Elrejtett emlék a kis óbudai utcák között – A padló maradványa egész Pannóniában az egyetlen ismert import, alexandriai mozaik
ĀA velünk élő rómaiak. Brigetiót végvárnak építették a rómaiak a kvádok ellen a limes északi részén
Ā„Európa saját mélyhagyományától nem tudott és nem is akart megszabadulni, nem tud és nem is akar ma sem”
ĀVirtuális kiállítás Szentendrén – A huszadik század egyik legkifinomultabb magyar festője
ĀVelünk élő rómaiak. Attila hunjai használták, majd honfoglaló magyarok költöztek az elnéptelenedett építményekbe
ĀMegjelent az Intelmek az uralkodóhoz című könyv magyarul, amely a szúfizmus bölcsességeit meséli el
ĀVelünk élő rómaiak. Az egykori Római Birodalom területén körülbelül száz aquaeductus romja látható – Az Aquincumi Múzeumnál ma is jól tanulmányozható a megmaradt boltíves vezeték
ĀBefejeződött Idrísz baba türbéjének állagmegóvó felújítása Pécsett – A török kiűzése után az épületet a jezsuiták alakították Szent Rókusnak és Szent Ferencnek szentelt kápolnává
ĀVelünk élő rómaiak. A mai Tác község területén fekvő rommező, Gorsium-Herculia kezdetben katonai támaszpont volt nyolc út kereszteződésében – Csak 1958-tól kezdték feltárni
ĀVelünk élő rómaiak. Városaik mifelénk mindenhol megelőzik a római alapításokat Arrabonától Sopianae-ig – A legismertebb kultusz Eponáé, akit főleg a lovas katonaság tisztelt
ĀMinden megbocsátva: film egy lehetetlen házasságról és a kábítószer hatalmáról
ĀMarcus Rosenlund könyve bemutatja, miként befolyásolta az időjárás a történelmet:a mongolokat tájfun akadályozta Japán elfoglalásában, Amszterdamot szökőár alakította ki
ĀA Dante, majd Petrarca, később Stendhal által megörökített nevezetes egyháztörténeti séta Rómában a Szent Péter-bazilikától a Falakon kívüli Szent Pál-templomig
ĀVelünk élő rómaiak. Az erdők, szőlők, határok és vizek védője különös alakja volt a mitológiának – Aratáskor és gyümölcséréskor is áldoztak neki – Emlékek Óbudától Székesfehérváron át Pécsig
ĀA festői életművet a dokumentumok alapján hitelesen mutatja be Jesus Garces Lambert műve, ám a fikciós jelenetekkel érdemben nem tudott hozzátenni az összképhez
ĀVelünk élő rómaiak. Egyiptomtól Apuleiuson át Savariáig: az Iseumról az ötvenes évek óta tudunk, mára rekonstruálták az épület egykori elrendezését és a kultusz történetét is
ĀErnesto Rodrigues portugál író könyve az egykori és a jelenlegi magyar fővárossal is szembesít – A cselekmény időben az 1956-os forradalomtól napjainkig, térben Közép-Európától Afrikáig terjed
ĀVelünk élő rómaiak. A múlt kövein járunk – A „magyar Pompei” első nyomait, egy ókori villa padlófűtésének darabjait egy sváb földműves fedezte fel 1778-ban