Az atlantizmusra adott válasz: az eurázsianizmus
ĀA geopolitika alapjai (4.). A kontinentális orosz–iszlám szövetség gondolata az eurázsiai kontinens délnyugati partvidékén az atlantiellenes stratégia alapja

ĀA geopolitika alapjai (4.). A kontinentális orosz–iszlám szövetség gondolata az eurázsiai kontinens délnyugati partvidékén az atlantiellenes stratégia alapja
ĀA geopolitika alapjai (3.). Dugin geopolitikai válasza a neoatlantizmusra és a mondializmusra az eurázsianizmus, amely Oroszország geopolitikai helyzetének egyedi jellegét tükrözi
ĀA jelentés attól hamis, hogy nem a RAND Corporation szakértői írták, egyébként tökéletesen leírja azt a politikát és magatartást, ami a jelenlegi amerikai adminisztráció köreiben uralkodik
ĀA geopolitika alapjai (2.). A geopolitikusok képesek megérteni nemzetük és országuk helyét, és ők azok, akik a legjobban meg tudják fogalmazni a jövőre vonatkozó szilárd és hatékony stratégiákat
ĀA geopolitika alapjai (1.) Dugin szerint az orosz nép egy történelmi közösség, etnikailag, kulturálisan, lelkileg és vallásilag egységes, egy sajátos civilizáció hordozója, amely nem egy, hanem számos állam létrehozásában játszott meghatározó szerepet
ĀA nagy sakktábla (6.). Brzezinski számol azzal, hogy Amerika példátlan hatalma idővel csökkenni fog, ezért Amerikának az a feladata, hogy más regionális hatalmak felemelkedését úgy befolyásolja, hogy azok ne veszélyeztessék globális elsőbbségét
ĀA nagy sakktábla (5.). Brzezinski szerint egy hatékony amerikai Eurázsia-politikának rendelkeznie kell egy távol-keleti horgonnyal, de ez csak úgy lehetséges, ha Amerikának kapcsolata van az ázsiai szárazfölddel is
ĀA nagy sakktábla (4.) Az Eurázsia keleti és nyugati részét összekötő, mindenféle ásványkincsekben, különösen energiahordozókban, gazdag térségre történelmi tradíciók folytán Oroszország mellett Törökország és Irán is befolyást kíván gyakorolni
ĀA nagy sakktábla (3.). Az orosz–ukrán háború kapcsán a világ népességének nagyobb fele nem volt hajlandó az amerikai álláspontot elfogadni
ĀA nagy sakktábla (2.). Egyetlen évszázad alatt Amerika a nyugati féltekén viszonylag elszigetelt országból példátlan méretű világhatalommá vált
ĀA nagy sakktábla (1.). A NATO terjeszkedése önmagában egy „új Jaltát” eredményez, és Európa újra két ellenséges katonai táborra bomlik, csak a határok tolódnak keletebbre
ĀMindenképpen szükség van a magyar gazdaság olyan szerkezeti átalakítására, amely növeli a belső vertikumok szerepét a termeléstől a fogyasztóig
ĀA NATO célja Oroszország kifárasztása – mindaddig, amíg az el nem fogadja Ukrajnának a nyugati szövetséghez való csatlakozását
ĀEurópa nehéz időket él át, és valószínűleg még nehezebbek következnek, amit teljes egészében az Európai Unió vezetésének alkalmatlanságából fakad, legalábbis arra való alkalmatlanságából, hogy az európai lakosság érdekeit képviselje
ĀAz orosz–ukrán háború nem ez év február 24-én kezdődött, hanem 1998 áprilisában, amikor az amerikai szenátus elfogadta a NATO kiterjesztéséről szóló határozatot, amelyet Clinton elnök jelentős külpolitikai győzelemként üdvözölt
ĀOlyan teoretikusok, mint Antonio Gramsci és Lukács György arra a következtetésre jutottak, hogy a keresztény ideológia vakította el a munkásosztályt
ĀMost, az Európai Unió jövőjéről szóló vita pillanatnyi lezárásakor különösen fontos lenne, ha volna saját, részletesen kidolgozott elképzelésünk Európa jövőjéről
ĀAz Egyesült Államokban, mint a legtöbb országban, különböző politikai irányzatok versenyeznek vagy inkább harcolnak egymással
ĀA hazai politikai kommunikációban baloldalnak hívják a Fidesz-kormány ellenzékét, Nyugat-Európában pedig úgy általában a szociáldemokratákat, a zöldeket, a liberálisokat és még a tényleges baloldalt is, mint amilyen a német Die Linke
ĀA 2010 után hivatalba lépett Orbán-kormány legjelentősebb gazdaságpolitikai tette az volt, hogy az ország ki tudott kerülni abból az adósságcsapdából, amelybe a Gyurcsány–Bajnai-kormány vitte bele az országot
ĀA történészek a nagy átalakulásokat utólag általában egy-két okra vezetik vissza, a valóságban azonban a történelem menetére számos tényező hat
ĀMinden uniós országban össze kell fogni a jelenlegi centralizációt, lényegében egy birodalom kiépítését elutasító erőket
ĀBíztunk benne, de nem reméltünk ekkora győzelmet, ami nyilván komoly feladatokat ró a kormányzó pártra az előttünk álló és elég zavarosnak látszó időkben
ĀA harc a befolyási zónák átrendezéséért folyik, azért, hogy az egypólusú világrend át tudja-e adni a helyét egy multipoláris hatalmi erőtérnek.
ĀMegint vasfüggöny ereszkedik Európára, csak most Magyarország keleti határánál
ĀSzakértői körökben arról beszélnek, hogy az ukrán légierő számára lehetővé kell tenni, hogy lengyel és román katonai bázisokon tankoljanak, és onnan támadják az orosz erőket
ĀA mai háborúhoz – amelyről senki sem tudja, hogy mi lesz a vége – sorozatos, apró, egyenként nem túl jelentős lépések vezettek
ĀPolitikai pártok már az ókori Athénben és Rómában is léteztek, kifejezve egy-egy társadalmi réteg vagy régió érdekeit, a pártok vetélkedése tehát történelmünk során – változó formában – de mindig jelen volt
ĀGyóni Géza (1884–1917) magyar költő és újságíró 1914 júliusában, a szarajevói merényletet követően a társadalom döntő többségéhez hasonlóan üdvözölte a háborút
