Eladósodás anno és most
ĀMindenképpen szükség van a magyar gazdaság olyan szerkezeti átalakítására, amely növeli a belső vertikumok szerepét a termeléstől a fogyasztóig
ĀMindenképpen szükség van a magyar gazdaság olyan szerkezeti átalakítására, amely növeli a belső vertikumok szerepét a termeléstől a fogyasztóig
ĀA NATO célja Oroszország kifárasztása – mindaddig, amíg az el nem fogadja Ukrajnának a nyugati szövetséghez való csatlakozását
ĀEurópa nehéz időket él át, és valószínűleg még nehezebbek következnek, amit teljes egészében az Európai Unió vezetésének alkalmatlanságából fakad, legalábbis arra való alkalmatlanságából, hogy az európai lakosság érdekeit képviselje
ĀAz orosz–ukrán háború nem ez év február 24-én kezdődött, hanem 1998 áprilisában, amikor az amerikai szenátus elfogadta a NATO kiterjesztéséről szóló határozatot, amelyet Clinton elnök jelentős külpolitikai győzelemként üdvözölt
ĀOlyan teoretikusok, mint Antonio Gramsci és Lukács György arra a következtetésre jutottak, hogy a keresztény ideológia vakította el a munkásosztályt
ĀMost, az Európai Unió jövőjéről szóló vita pillanatnyi lezárásakor különösen fontos lenne, ha volna saját, részletesen kidolgozott elképzelésünk Európa jövőjéről
ĀAz Egyesült Államokban, mint a legtöbb országban, különböző politikai irányzatok versenyeznek vagy inkább harcolnak egymással
ĀA hazai politikai kommunikációban baloldalnak hívják a Fidesz-kormány ellenzékét, Nyugat-Európában pedig úgy általában a szociáldemokratákat, a zöldeket, a liberálisokat és még a tényleges baloldalt is, mint amilyen a német Die Linke
ĀA 2010 után hivatalba lépett Orbán-kormány legjelentősebb gazdaságpolitikai tette az volt, hogy az ország ki tudott kerülni abból az adósságcsapdából, amelybe a Gyurcsány–Bajnai-kormány vitte bele az országot
ĀA történészek a nagy átalakulásokat utólag általában egy-két okra vezetik vissza, a valóságban azonban a történelem menetére számos tényező hat
ĀMinden uniós országban össze kell fogni a jelenlegi centralizációt, lényegében egy birodalom kiépítését elutasító erőket
ĀBíztunk benne, de nem reméltünk ekkora győzelmet, ami nyilván komoly feladatokat ró a kormányzó pártra az előttünk álló és elég zavarosnak látszó időkben
ĀA harc a befolyási zónák átrendezéséért folyik, azért, hogy az egypólusú világrend át tudja-e adni a helyét egy multipoláris hatalmi erőtérnek.
ĀMegint vasfüggöny ereszkedik Európára, csak most Magyarország keleti határánál
ĀSzakértői körökben arról beszélnek, hogy az ukrán légierő számára lehetővé kell tenni, hogy lengyel és román katonai bázisokon tankoljanak, és onnan támadják az orosz erőket
ĀA mai háborúhoz – amelyről senki sem tudja, hogy mi lesz a vége – sorozatos, apró, egyenként nem túl jelentős lépések vezettek
ĀPolitikai pártok már az ókori Athénben és Rómában is léteztek, kifejezve egy-egy társadalmi réteg vagy régió érdekeit, a pártok vetélkedése tehát történelmünk során – változó formában – de mindig jelen volt
ĀGyóni Géza (1884–1917) magyar költő és újságíró 1914 júliusában, a szarajevói merényletet követően a társadalom döntő többségéhez hasonlóan üdvözölte a háborút
Ā„Orbán úgy duplázta meg az államadósságot, hogy ne legyen baj belőle” – írja a Szabadeuropa.hu internetes újság Wiedermann Tamás jóvoltából, és rögtön be is mutat egy diagramot, amelyen 2010 óta az államadósság megkétszereződött
ĀA mostani helyzettel az aktuális hidegháborús hullám valószínűleg elérte csúcspontját. Az amerikaiak nyilvánvalóvá tették, hogy az unipoláris játék eddig terjedt, harcolni már nem fognak Ukrajnáért
ĀHa a szén-dioxid klímahatásán lehet is vitatkozni, az már mérnöki számítás kérdése, hogy a kibocsátást hogyan lehet csökkenteni, és bizonyítható, hogy a zöldmozgalmak által erőszakolt szél- és naperőművek nem hozzák meg a tőlük várt eredményeket
ĀEurópában a „demográfiai tél” a népesség korösszetételének megváltozásával is jár, növekszik az idős és csökken a fiatal korosztály aránya, ami jelentős gazdasági és társadalmi problémákat is felvet
ĀA spanyolnátha négy hullámban támadott, becslések szerint mintegy 500 millió embert, az akkor élt 1800 millió ember valamivel több mint egyharmadát fertőzte meg, és mintegy 50 millió ember, minden tizedik halt bele a fertőzésbe
ĀEbben az évben lesz száz éve, hogy Oswald Spengler megjelentette a Nyugat alkonya című művének második kötetét, amelyben a négy évvel korábban megjelent első kötetben elmondottakat igyekezett további példákkal és érvekkel alátámasztani
ĀAmit a zöldek, meg nyomásukra a bizottság az európaiakra akar kényszeríteni, zsákutca, ez hatalmas bukáshoz fog vezetni. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentését csak az atomerőművekkel lehetne elérni
ĀA kulturális baloldal és a nagytőkés jobboldal egymásra talált például a tömeges bevándorlás támogatásában
ĀAmit az unió vezetése erőltet, az nem más, mint egy európai birodalom létrehozása, amelyet nem a kulturális kötelékek, nem az egymáshoz tartozás érzése, hanem – mint a klasszikus birodalmak esetében – az erőszak tart össze
ĀA cím Németországra, annak a legutóbbi választások eredményeként létrejött „közlekedési lámpa” koalíciójának koalíciós szerződésére utal, amelyben országukat „modern bevándorlóországnak” minősítik
ĀA narratíva természetesen egyaránt vonatkozhat belpolitikai helyzetre vagy külpolitikaira, én itt néhány gyakorlati példán (újságcikken) keresztül a mai euroatlanti politikai térben szeretném bemutatni a narratíva működését