Lassan nincs olasz–spanyol nélkül Eb

Az Európa-bajnokságok s konkrétan a mai londoni elődöntő szempontjából még fontosabb, hogy ez az Eb-történelem leg­gyakoribb párosítása, 1980-nal kezdődően már hetedszer találkozik a két csapat. Különösen szembetűnő, hogy a mostanit is beleértve a legutóbbi négy tornán ötször került szembe a két csapat.

Mindent figyelembe véve a felek tizenhat tétmeccset vívtak egymással. Randevúztak a futballhőskor olimpiáin (1920, 1924, 1928), játszottak emlékezetes világbajnoki mérkőzéseket (1934-ben a spanyolok jelentették a legnehezebb akadályt a házigazda olaszok számára a vb-aranyig vezető úton, 1994-ben nagy vihart kavart a mostani Eb-n az ukránok stábjában dolgozó Mauro Tassotti könyököse, amellyel betörte a jelen spanyol szövetségi kapitányának, Luís Enriquének az orrát), vívtak egymással világbajnoki selejtezőt, és nem bírtak egymással 2013-ban Fortalezában, a Konföderációs Kupa elődöntőjében.

De az igazi a közös Eb-történelem! Először 1980-ban, az első nyolccsapatos torna csoportszakaszában találkoztak, Milánóban nem esett gól. Kubala László volt a spanyol szövetségi kapitány, Palotai Károly vezette a mérkőzést. Egyik csapatnak sem volt jó az eredmény, a Squadra Azzurra emiatt is maradt le végül a döntőről, a Vörös pedig utolsó lett a négyesben.

A következő dátum 1988 volt, kicsit hasonló forgatókönyvvel: az olaszok továbbjutottak, a spanyolok kiestek. Nem elhanyagolható különbség, hogy ezt a mérkőzést megnyerték az azúrkékek, mégpedig a most a stábjukban Roberto Mancini szövetségi kapitányt segítő legenda, Gianluca Vialli góljával. (Mancini is játszott a mérkőzésen.) A spanyol (valóban) aranygeneráció legjobbjai a visszaemlékezéseikben mind azt emlegették, hogy az 2008-as Európa-bajnokság megnyerésével kezdődött sikerkorszak origója a bécsi negyeddöntő volt.

Az a mérkőzés, amelyet 120 perces gól nélküli csata után szétlövésben megnyertek az olaszok ellen. Iker Casillas mesélte később, hogy az ottani siker ledöntötte bennük a gátakat, elhitték, hogy válogatott szinten is nyerhetnek. Spanyolország 2008-ban története során először nyert nagy tornát idegenben.

S aztán megnyerte a dél-afrikai világbajnokságot, majd a lengyel–ukrán közös rendezésű Európa-bajnokságot is, utóbbit az olaszok elleni, gdanski 1–1-gyel indítva, majd az ugyancsak olaszok elleni, kijevi 4–0-s eredménnyel zárva. Mindmáig ez az Eb-döntők történetének legnagyobb különbségű győzelme.

A franciaországi tornán a Squadra Azzurra (egy kicsit) visszavágott, Giorgio Chiellini és Graziano Pelle egy-egy góljával 2–0-ra nyert. De az 1994-es vb óta ez az egyetlen győzelme a spanyolok ellen tétmérkőzésen.