Montázs

Kísérlet bizonyítja hogy olvasnak bennünk a lovak

A reakció váratlan volt

Régebben azt hittük, hogy ha nem mutatunk félelmet, amikor egy agresszív kutyával találkozunk, akkor minden rendben lesz. De mi van akkor, ha az állatok valóban érzik az érzelmeinket, akár szavak és gesztusok nélkül is? Például – a szaglásukkal.

Kísérlet bizonyítja hogy olvasnak bennünk a lovak
A lovak is olvashatnak a gondolatainkban?
Fotó: AFP/Hemis/Hemis.fr/Bouilland Stéphane

A probléma az, hogy az állatok nem csak a szaglásra hagyatkoznak. Az arcról, a mozdulatokról, sőt még a légzésből is leolvassák az érzelmeket. Annak érdekében, hogy megértsék, képesek-e az állatok kiszagolni a félelmet, a tudósok egy trükkhöz folyamodtak: úgy döntöttek, teljesen kiveszik az embert az egyenletből.

A kísérlet részeként önkénteseknek vígjátékokat és horrorfilmeket mutattak. Közvetlenül a foglalkozás után vattakorongokkal gyűjtötték az izzadságot a hónaljukból. A résztvevőket arra is megkérték, hogy értékeljék, mennyire élénkek az érzelmeik: öröm vagy félelem.

A lovak megszagolták az izzadságot. A reakció váratlan volt

A tudósok ezután felajánlották a lovaknak, hogy szippantsák meg ezeket a korongokat... Igen, furcsán hangzik, de segített feltárni egy különös tényt: az állatok valóban másképp reagáltak a „boldog” és a „rémült” izzadság szagára.

Amikor „vidám” mintát mutattak nekik, csak a bal orrlyukkal szagoltak. Az „ijesztő” szagnál azonban mindkét orrlyukat használták, és hosszabb ideig belélegeztek. Ez arra utalhat, hogy az agyféltekék másképp működnek a szagok elemzésekor. De vajon ez azt jelenti, hogy a lovak értik, mi a félelem? Ez még nem egyértelmű.

A kemoszignálok a szagok nyelve, amelyet mindenki megért

A tudósok úgy vélik, hogy a kemoszignálok – olyan különleges kémiai vegyületek, mint az adrenalin vagy az androsztadienon – állnak mindennek a középpontjában. Ezek az izzadsággal együtt távoznak, és „jelezhetik” más élőlényeknek, hogy az ember fél. Ez akár egy másik fajhoz tartozó állatok viselkedését is befolyásolhatja.

A kutyáknál is működött

Hasonló kísérletet végeztek kutyákkal is. Az eredmény hasonló. Egy olyan ember izzadságszagára, aki éppen egy vígjátékot nézett, a kutyák nyugodtan viselkedtek, még idegenekkel is. Ha azonban egy „horrorlemez” volt a dobozban, visszahúzódtak a gazdához, vagy akár megpróbáltak elmenekülni a szobából.

Következtetés: érzelmeink hangosabban beszélnek, mint a szavak.

Így talán nem is olyan legenda az a legenda, hogy az állatok megérzik a félelem szagát. Csupán arról van szó, hogy egy különleges nyelvet beszélnek, amelynek megfejtése már régóta várat magára.

Kapcsolódó írásaink