A neurológiai betegség, amiben a világ nagyjai is szenvedtek

Az epilepsziát évezredek óta ismerik és kutatják, de még ma sem tudunk eleget róla. Az epilepszia szó görög eredetű, az epilambanein igéből származik, jelentése: meglepetés által megragadva. A betegségnek számos, a köztudatba beépült olyan elnevezését is ismerjük, amelyek a primitív közhiedelmet tükrözik. Ilyen a démoni betegség, szent betegség, nyavalyatörés, megszállottság, nehézkór, eskór, áldott betegség. Az ókorban egyedül Hippokratész fejtette ki tudományos értekezéseiben, hogy az epilepszia az agy betegsége.

Epilepszia diagnózisról két átélt epilepsziás roham után beszélhetünk. Gyógyszeres kezeléssel vagy műtéttel az epilepsziás betegek többsége jól kezelhető.

A tünetek az epilepszia típusától függenek. Az epilepsziás rohamok általában 30-50 másodpercig tartanak. A generalizált roham az egész agyat érinti, így az egész testen megfigyelhetők a tünetek. A fokális vagy részleges roham ezzel ellentétben csak az agy egy részét érinti, így a tünetek is csak bizonyos testrészeket érintenek.

Felnőtteknél jellemző a generalizált tónusos-klónusos roham, amely során hirtelen eszméletvesztést követően az érintett megmerevedik, majd izmai testszerte elkezdenek rángatózni. Ilyenkor a beteg szája habzik, ráharaphat a nyelvére, bevizelhet, elkékülhet vagy éppen kipirosodhat a bőre. A roham után zavartság, álmosság, memóriazavar, fejfájás vagy éppen nyugtalanság is előfordulhat.

Fokális roham eszméletvesztés nélkül is történhet. Jellemzőek a látási, hallási, szaglási vagy ízérzési hallucinációk. A kar vagy a láb akaratlan rángása is előfordulhat. Zsibbadás, villódzó fények, déjà vu érzés is megjelenhet. A roham során eszméletvesztés is történhet. Ilyenkor az érintett elréved, a környezeti ingerekre nem reagál, repetitív mozgásokat (rágás, nyelés, körben sétálás, kezeivel matat) végezhet.

Az agyban található idegsejtek normál esetben összehangoltan működnek, azaz szabályozott az egyes idegcsoportok aktiválódása és gátlása. Epilepsziában ez az egyensúly felborul, olyan agyi gócok alakulhatnak ki, amelyek hirtelen, fokozottan aktiválódnak, és az így keletkező elektromos jel továbbterjed más agyterületekre is, ami görcsrohamot okoz.

Az epilepszia pontos oka az esetek kb. felében ismeretlen. Bizonyos epilepsziatípusok öröklődnek, a kutatók úgynevezett epilepsziagéneket is azonosítottak már.

Ugyanakkor görcsrohamokat más betegségek is okozhatnak, ha az agyi működést károsítják vagy befolyásolják, például fejsérülés, trauma, stroke, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, tumor, drogfogyasztás vagy a magas vagy alacsony vércukorszint miatt is megjelenhetnek ilyen tünetek.

Epilepszia esetén a traumás sérülések veszélye megnő, mivel a roham alatt az érintett eleshet, leeshet valahonnan, megütheti magát, félrenyelheti az ételt vagy a nyálát, illetve ráharaphat a nyelvére. Ritka esetben ún. status epilepticus alakulhat ki. Ilyenkor a roham több mint öt percig tart, vagy a rohamok között a beteg nem nyeri vissza az eszméletét. Ez az állapot súlyos agykárosodással járhat.

A betegséggel élőknél rohamot válthat ki a kevés alvás, a stressz, a hormonális változások, a láz, az alkohol- vagy drogfogyasztás, a villódzó fények, a koffein, az étkezések kihagyása, a fertőző betegségek, a hányás, a hasmenés, a székrekedés, az allergia, a menstruáció vagy a hőmérséklet-változás is.

Az epilepszia nagyon sok embert érint. 2015-ben 39 millió epilepsziás beteg volt ismert.

Epilepsziában szenvedett Szókratész, Arisztotelész, Nagy Sándor, Julius Caesar, Jeanne d’Arc, Richelieu bíboros, Napóleon, Leonardo da Vinci, Dante, Molière, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Babits Mihály, Agatha Christie, Hemingway, Dickens, Maupassant, Händel, Gershwin, Berlioz, Sosztakovics, Paganini, Csajkovszkij, Alfred Nobel, Pascal és Newton is.