Kultúra

Palotát emelt hét lánya férjhez adására

Utazások a magyar Felvidéken: a nagybiccsei reneszánsz esküvői palota

Bizony nagy gondban volt Thurzó György uram, mikor a 16. század legvégén körbetekintett biccsei várkastélyában. Nagy gondban volt, mert hét lány csivitelt, kacagott, nyafogott körülötte, és tudta, hogy ezeket a szívének kedves jószágokat a kor főúri szokásai szerint majd neki kell férjhez adnia. Ezért, mivel a hozománnyal már nem volt gondja, mindenek előtt egy esküvői palota építésébe kezdett.

Palotát emelt hét lánya férjhez adására
A felújított esküvői palota
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Uralkodók, arisztokraták és más előkelőségek téli és nyári rezidenciákat szoktak emelni. De olvashattunk már a Magyar Hírlap felvidéki utazásokról szóló sorozatában nyaralókastélyról, és előbb vagy utóbb eljutunk majd egy vadászkastélyba is. De esküvői palotát bizony nemigen találunk Európában, de a nagyvilágban sem. Nagybiccsére érkezvén ezért mindenképpen nézzük meg a Thurzó György által emeltetett, téglalap alakú, emeletes, reneszánsz jegyeket hordó épületet, ott, a várkastély mellett. A „kiugrott” nyitrai püspök, Thurzó Ferenc által építtetett várkastély mellett, aminek, mint tudjuk, csak az udvarára lehet bekukkantani.

Az esküvői palota viszont a kétezres évek elején elvégzett és jól sikerült felújítási munkálatok után belépti díjjal látogatható. A földszinten a család történetéről rendeztek be egy kiállítást, természetesen magyar feliratok nélkül. Az emeleten, a 34,5x12,5 méteres nagyteremben, ahol azok a bizonyos, hetekig eltartó lakodalmak zajlottak, mostanság időszaki kiállítások váltják egymást.

Aztán első ránézésre azt is látjuk az épületen, hogy a földszint jóval kisebb ablakokkal lett ellátva, de hát érthető is ez, hiszen nem volt egy békés kor az induló 17. század sem. Így aztán talán hiába puskáztak is ki ezeken a földszinti ablakokon a szolgák, Bocskai egyik hajdúkapitánya felprédálta az alig négy éve álló palotát is. Amit újjá kellett mindjárt építeni, mert a főbejárat fölött az ekkor még csak báró Thurzó György által elhelyeztetett emléktábláról tudjuk, hogy a királyi pohárnok abban reménykedik, hogy leányai mind megérik majd a felnőttkort, a férjhez menetel idejét.

Sgrafittós ablak, emléktábla és címerek a főbejárat felett
Sgrafittós ablak, emléktábla és címerek a főbejárat fölött
Fotó: MH/Pálffy Lajos

Thurzó uram első, 1585-ben Forgách Zsófiával kötött házasságából két leányka született. Aztán Zsófia a második születése után meg is halt hamarosan, az új ara, Czobor Erzsébet pedig 1592-ben került Nagybiccsére. És szép sorban szült is még öt leányt egyre magasabb polcra emelkedő férjének. Szép magyar neveket kaptak aztán mind: Zsuzsánna, Judit, Borbála, Ilona, Katalin, Mária és Anna várta aztán a kérőket, akik közül persze, hogy Thurzó uram válogatta ki az arra érdemeseket. Így került aztán rokonságba a Felvidék akkori legtekintélyesebb családjaival, az Illésházyakkal, az Erdődyekkel, a Thököly és a Jakusich famíliával.

Mindezt az egy szem fiú, Thurzó Imre kalendáriumából is tudjuk, aki apja 1616 Karácsonyán bekövetkező halála után pontosan felírta, hogy melyik sógora mikor érkezett meg a gyászszertartásokra. Amelyekre amúgy „Morvából” hozatta Imre a két szekér fekete posztót a gyászruhákra, de az ónkoporsó is innen, „Holomucz”, tehát Olmütz városából érkezett.

Azt pedig a biccsei várkastély gazdasági vezetője, tiszttartója írta meg, hogy Juditnak az emeleti teremben hetekig tartó lakodalmára tíz ökröt, 43 borjút, 144 bárányt, 341 libát és 691 tyúkot vágtak le a mindenféle halak mellé. 1600 volt a felhasznált tojásoknak a száma, a vendégek pedig 12 790 liter (235 akó) bort és 6156 liter (114 akó) sört fogyasztottak el a hosszú asztaloknál, amelyeket aztán félrehúztak, amikor bejöttek a zenészek, és megkezdődött a tánc.

Aki pedig elfáradt, az kiszellőztethette a fejét az esküvői palotához tartozó parkban. Vagy alhatott egyet a kastély e célra megnyitott szobáiban. A palota legfőbb díszítőelemei a sgrafittók voltak. Az Itáliából, a reneszánsszal megérkező eljárás úgy nézett ki, hogy egymás után felvitték a festékrétegeket, legutoljára általában a fehéret hagyták. Aztán nagy pontossággal, visszakaparással kialakították a rajzolatokat. Az esküvői palota földszinti ablakait növényi motívumokkal, az emeletieket emberi alakokkal díszítették, míg az eresz alá a különféle állatok rajzai kerültek.

Az emelet egy nagy, tágas terem
Az emelet egy nagy, tágas terem
Fotó: MH/Pálffy Lajos

A szintén gazdagon díszített főbejárat fölött, az emlegetett tábla alatt balról ott van Thurzó György címere, amelybe – hangsúlyozni akarván Bécshez és a birodalomhoz való tartozását – felvette a kétfejű sast is. Jobbról pedig a Czoborok mitológiai lényeket felvonultató címerpajzsát látjuk. A sgrafittós díszítés az emeleti teremben is folytatódott, ezt aztán a régi ábrázolások felhasználásával mára hitelesen meg is újították.

A lányait sikeresen kiházasító Thurzó György csillaga pedig egyre fényesebben ragyogott. Ahogy a családot a zavaros, Mohács utáni időkben felemelő és tíz esztendő alatt a nádorságig eljutó ősnek, Thurzó I. Eleknek, Györgynek is káprázatos pályafutása volt. Már 42 évesen az ország nádora volt, és egyesek szerint azon mesterkedett, hogy az erdélyi fejedelmi címet is megszerezze egyetlen fiának.

Bizony, Imre fiát szerette volna Báthory Gábor fejedelem utódjának, talán ezért is tetette el az útból Báthory Annát. Aki ellen a 327 meghallgatott tanúból csak nyolcan tettek terhelő vallomást. A hajdúk viszont másképp gondolták, és Bocskai István lett a fejedelem. Thurzó Imréből ettől függetlenül szintén fontos ember lett, de 23 évesen, váratlanul elhunyt a nikolsburgi béketárgyalások során.

Mivel fia nem lett ifjú feleségétől, Nyáry Krisztinától, vele kihalt a család eme ága. Két lányának, Erzsébetnek és már a halála után született Krisztinának talán már nem is a biccsei esküvői palotában zajlott a násza. Mert az új apával, Esterházy Miklóssal Semptén és Kismartonban éltek tovább, ahol még kilenc testvérük született.

Kapcsolódó írásaink