Kultúra
Sgrafittós, reneszánsz árkádos levéltár
Utazások a magyar Felvidéken: Nagybiccse és a Thurzók pompás reneszánsz várkastélya
Magát a települést 1234-ben említik az oklevelek a nyitrai püspökség birtokaként, és hát a papi birtok mindig fejlődött, így aztán egy 1378-as írás Biccséről már mint mezővárosról emlékezik meg. Ekkor még rend van az országban, amelynek Nagy Lajos királyunk az ura, de az utódjául érkező Zsigmonddal sok minden megváltozik. Az 1430-as, 40-es években például a Felvidék jelentős része a husziták kezébe kerül, s Szentmiklósi Pongrác, bár Zsigmond mellett ott volt a Husz Jánost megégető konstanzi zsinaton, mégis jól kijött ezekkel a huszitákkal.
Sőt, követte is példájukat, és más birtokok mellett elragadta Biccsét is a nyitrai püspöktől 1454-ben. Biccsén ekkor már lehetett valamiféle erősség, legalább egy lakótorony, ami köré aztán Pongrác úr, aki a liptói főispánságot is bírta, négyszögletes, saroktornyos vízvárat építtetett.
Pongrác úr amúgy a Hunyadiak embere volt már régóta, s nem kis érdeme volt abban, hogy Hunyadi János, majd fia, Mátyás sikeresen pacifikálta a vad huszitákat, sőt utóbbi a fekete seregébe integrálta őket. De Szentmiklósi Pongráctól elvette valamiért Biccsét más várakkal együtt 1458-ban, és később zsoldosvezéreinek, Hági Ferencnek, majd Tettauer Vilmosnak adta. Utánuk a Podmaniczky család következett a birtoklásában, majd csak 1563-ban jöttek ide a Thurzók.
A pénzgyűjtésben (is) igen csak jeles família volt ez, amelynek magyarországi sikereit Thurzó Elek, a szegény II. Lajos tárnokmestere alapozta meg, aki a Fuggerekkel társulva bírta a felvidéki bányák hasznának jó részét is.
A pénzcsinálás mellett arra is volt figyelme, hogy unokaöccsét, az 1510-es években született Ferencet Padovában járassa egyetemre, majd onnan hazatérvén, egyházi méltósághoz segítse. Így lett a késői humanista Thurzó Ferencből nyitrai püspök végül 1534-től, s így Biccsét is a birtokai közé sorolta. És életének utolsó éveiben, 1571 és 1574 között négy saroktornyos reneszánsz várkastéllyá építette át Pongrác uram vacak vízivárát.
Persze 1534 és 1574 között sok minden történt, többek között Ferenc püspök úr Luther tanainak követőjévé vált, és 1557-ben le is mondott a püspökségről, de a megszerzett vagyonáról nem, így szerezte meg pénzen a Podmaniczkyaktól Biccsét is. Az is érdekes ebben a történetben, hogy a mindig keményen katolikus Bécs, I. Ferdinánd nem avatkozott közbe, igaz, Thurzó Ferenc is odaadóan szolgálta tovább a magyar trónt is megszerző Habsburgokat.
Eme szolgálat és a vele járó gyarapodás közben meg is nősült aztán, előbb a gyermektelenül, hamar elhalálozó Kosztka Borbálát, majd a szigetvári Zrínyi Miklós lányát, Katalint vette feleségül. Katalin öt gyermekkel ajándékozta meg a várkastély elkészültének már halála (1776) miatt sokáig örülni nem tudó örökös árvai főispánt. Közöttük volt az igazi utód, György is, aki 1557-ben, Zsolnalitván született, és aki özvegy édesanyjával tovább építette, szépítette atyja várkastélyát.
A kastély szinte szabályos négyzet alakúra épült négy félköríves, toronysisakos sarokbástyával és a belső udvarán reneszánsz loggiákkal. Az emeleti folyosókon a magyar történelem és a korszak hősei sorakoztak sgrafittókon, a kéményeket pedig címerek díszítették. Az épületet vizesárok vette körül, a tornyos főkaput pedig két felvonóhídon át lehetett elérni.
A kastély gazdái könyvtártermet is berendeztek, ahol a család gyerekeinek az oktatása folyt, de volt itt erkélyes táncterem és a családi relikviákat tartalmazó múzeumszoba is.
Thurzó Györgyből, aki vitézül harcolt a török ellen a 15 éves háborúban, és ott küzdött 1593-ban Fehérvár ostrománál is, annak ellenére, hogy főpohárnokként is megmaradt a lutheránus hiten, 1599-ben bárót, majd 1606-ban, a bécsi békében való közreműködéséért grófot faragott Bécs, pontosabban a Prágából uralkodó Rudolf.
Sőt, 1609-ben nádorrá is megválasztották. Így aztán nádorként ítélte el biccsei kastélyában Báthory Erzsébetet 1611 január 7-én. De ez akkor már egy újjá épített hajlék volt, mert 1605-ben erre is jártak Bocskai hajdúi, és egy Bellosics nevű hajdúkapitány fel is prédálta Biccsét. (Később ezért és más bűneiért a hóhér kezére került.)
Thurzó Györgynek második feleségétől, Czobor Erzsébettől nyolc gyermeke született, köztük hat lány. Így aztán akadt is gondja a férjhez adásukkal, amit elősegítendő 1601-ben nászpalotát is épített a várkastély mellé. (Erről majd a sorozat következő írásában olvashatnak.) A gróf 1616-ig volt az ország nádora, az év karácsonyán hunyt el kastélyában.
A nevet végül Imre nevű fia vitte tovább, aki 1598-ban ugyancsak ott született. Nála azért tapasztalható volt némi megingás a Habsburg-hűségben, hiszen a Bethlen Gábor hadjáratát lezáró nikolsburgi békében, 1621-ben a fejedelem egyik főtárgyalója volt, és az alkudozások során hirtelen, 23 évesen meg is halt.
Özvegye, Nyáry Krisztina 1624-ben férjhez ment Esterházy Miklóshoz, akinek így Biccse mellett 21 faluval gyarapodtak még a birtokai. S mivel Kismartontól Biccse elég távol esett, hát előbb gazdatisztek, majd börtön költözött a várkastélyba, amelyet a labancok 1708-ban, a trencséni vereség után foglaltak el.
A bevonuló katonák között ott volt Juraj Janosík is, akiből később a szlovákok nemzeti hős rablóvezére lett. A szebb napokat is látott hajlékot aztán 1862-ben Esterházy Antal Pál eladta Popper Lipót nagykereskedőnek, aki lakásokat alakított ki benne, a nászpalotából pedig bírósági épület lett, de ez már egy másik történet.