Kultúra
A savariai kőtár kincsei
Velünk élő rómaiak. Szombathelyen őrzik Szép Heléna és Párisz találkozását
A Szombathelyen megforduló utazók már a 16. századtól említik a város különböző pontjain látható monumentális római kori kőemlékeket. 1777-ben Mária Terézia létrehozta a szombathelyi egyházmegyét, amelynek első püspöke Szily János lett, aki a püspöki palota Sala Terrenájában helyezte el a római kori Savaria emlékeit – áll a múzeum honlapján a kőtár történetéről. 1908-ban, amikor megnyílt Szombathely új múzeuma, a régészeti gyűjtemény a kőemlékekkel együtt átköltözött a Savaria Múzeumba, ahol a harmincas években alakították ki a kőtárat. A kőtár a közelmúltban teljes felújításon esett át, és az idén nyártól újra látogatható.
Gyűjteményében egyaránt akadnak feliratos kövek, sírleletek és szobrok. A kőfaragványokon és feliratokon sok helyen olvashatjuk a Savaria nevét, de hírt adnak a tartomány gazdasági, társadalmi, vallási és kulturális értékeiről is.
A leletek nagy része sírokból került elő. A kiállításon a városalapítás korából származó kőemlékek, sírsztélék láthatók, de megtekinthetők a birodalom jellegzetes temetkezési szokásai, így egy üvegurna, egy téglaládasír, egy fémládasír, egy díszített szarkofág és egy földsír is.
Az egyetlen szarkofág, amely a kőtárba került, egy vasúti aluljáró építésénél került felszínre.
Savaria ókeresztény közösségének emlékei is megtekinthetők a lapidáriumban: az egykori római város legkésőbbi temetőjéből Krisztus-monogrammal ellátott sírfeliratok kerültek elő. A keresztények Savaria keleti temetőjében temették el halottaikat, köztük Launio és Secundus vándorfestőket és Nammius Quintust, a temető őrét is – írja a Savaria Múzeum összefoglalójában.
