Kultúra
„Helyi szív nélkül nem megy”
Oberfrank Pál: Azon dolgozom, hogy a vidéki színházaknak is fontos helyük legyen az ország kulturális palettáján

A legendás operettszínészről, Rátonyi Róbertről nevezték el azt az rendkívül népszerű operettfesztivált, amelyet Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója és csapata szervez évről évre. Az igazgató és munkatársai a színházi előadások és a fesztivál mellett egész éven át sokrétű kapcsolatot ápolnak a nézőkkel, és igyekeznek őket különleges programokkal meglepni, közös szellemi-lelki utazásra invitálni.
Százezer néző
A színház motorja Kellerné Egresi Zsuzsanna igazgatóhelyettes, aki a kreatívmenedzseri feladatokat is ellátja.
„Tizedik alkalommal rendeztük meg a Bérletek éjszakáját. Amikor elmondtam a kollégáimnak, hogy egy éjszakai programon gondolkodom, műsorszámokkal, utcabállal, közös koccintással, ahol az értékesítő kollégák a következő évad bérleteit egész éjszaka árulják, megdöbbenve néztek rám. Oberfrank Pál igazgatónak azonban tetszett az ötlet, és egyetlen éjszaka alatt eladtuk a következő évad bérleteinek az egyharmadát” – idézte fel a kezdeteket az igazgatóhelyettes, és elárulta, idén a nézők a pénztárnyitás előtt egy órával, kígyózó sorokban várták a megnyitót. Marketingötletei közé tartozik a Hétpróba a bérletekért program is, amely egy olyan izgalmas kulisszajárás, ahol a nézők kipróbálhatják a háttérszakmákat, és a kvízversenyeken többek között bérletet is nyerhetnek – mesélte lapunknak a menedzser asszony.
Kellerné Egresi Zsuzsanna nevéhez fűződik a Petőfi Akadémia is, ahol négy félév során ismerkednek meg a fiatalok a színházi szakmákkal, a színészettől a színpadmesteri feladatokig, illetve a patinázó műhelyben folyó munkáig. A Petőfi Szalonban pedig a nézők számára láthatatlan színházi munkakörökkel, szakmákkal ismerkedhet meg a közönség. Vannak olyan előadásaik, amelyekre négylábú kedvenceikkel együtt várják a nézőket. A Lélektől Lélekig A Színház Gyógyító Erejének Fesztiválján ötödik éve tapasztalhatták meg az érdeklődők a színház gyógyító erejét. Az előadásokat kísérő programokban a lelki és testi feltöltődés is fókuszba került.
A számtalan ötlet sikeres megvalósításához kell a vezetői akarat, egy háttércsapat és persze a helyiek ismerete. „Ha a nézők érdeklődése elhalványodik, akkor mi hiába erőlködünk. Én született veszprémi vagyok, mindig fontos volt számomra a veszprémi közösség igénye. Huszonhét éve dolgozom a Veszprémi Petőfi Színházban, olyan, mintha egy család tagja lennék, és a családjára nagyon vigyáz az ember.
Ez pedig egy elég szép számú család, hiszen a bérletes közönség békeidőben huszonkétezres, az össznézőszámot tekintve pedig csaknem százezer nézőnk van évadonként. Amióta az eszemet tudom, közösségben, összművészetben és társadalmi szerepvállalásban gondolkodom” – fejtette ki Kellerné Egresi Zsuzsanna. Ahhoz, hogy mindez működni tudjon, szükség van a vezetői támogatásra is. Egy Budapestről érkező új igazgató esetében mindig felmerül a kérdés, hogy az általa korábban tapasztalt színházi működés mennyire érvényes vidéken. „Oberfrank Pál ezt felismerte, és eleinte szívesen hagyatkozott az én veszprémiségemre, ma pedig már ő maga is veszprémi szívvel érez” – mondta az igazgatóhelyettes, aki úgy véli, a szeretet az egyik legjobb marketingfogás, amivel meg lehet szólítani a nézőket.
Évente új sorozat
„Ha a közönség nem találja a helyét, és nem érzi magáénak az intézményt, akkor nem ér semmit a színházcsinálás” – vallja Oberfrank Pál igazgató. „Beletelik egy-két évbe, amíg az ember megérti, mit jelent színházat vezetni, ám idővel minden mindennel összeér. Színészként a Vígszínház csapatában önmegvalósító művészi életet éltem, de aztán azok a társadalmi és politikai változások, amelyek Magyarországon végbementek a rendszerváltozás után, megerősítették bennem a felelősségtudatot, és megértettem, lényeges az, hogy az ember honnan indult, hová tart, és mi az, amit a jelenben tehet. Nagycsaládban nőttem fel, és a Piarista Gimnáziumba jártam, megtanultam, mennyire fontos, hogy egy közösség alkotó tagja legyek.
Amikor Veszprémbe jöttem, meg kellett értenem, hová is érkeztem. Ehhez kellett valaki, aki segíti a városban való teljes elmélyedést és az azonosulást. A vidéki színházcsináláshoz szükség van egy színházat ismerő, értő, helyi kapcsolati tőkével rendelkező, a közönségért élő szakemberre, aki Kellerné Egresi Zsuzsanna. Figyeltem, és ma is figyelek nagyon arra, hogy körülöttem kik vannak, és kiknek csináljuk a színházat” – hangsúlyozta. Mint lapunknak mesélte, ebben a csodálatos, majdnem mediterrán városkában, a Balaton és a Bakony vonzásában az emberek ismerik egymást, és fontos a közösség.
„Ezt az életérzést nagyon jó megélni, és a válságos időszakban, a pandémia alatt ez megerősödött, hiszen a művészet korlátok közé került. Ilyenkor feladatunk az, hogy az emberek lelkéhez eljussunk, és arra biztassuk őket a szereteten és a mosolyon keresztül, hogy van remény. Ezt szeretnénk fenntartani. A 2022/2023-as évadunk a Szeretet évada nevet viseli, de itt a hogyanon van a hangsúly. Ez egyfajta vertikális gondolkodás, amely fölfelé is tekint, és nem csupán horizontálisan látja a világot” – hangsúlyozta Oberfrank.
„Szeretném megerősíteni azt a tudatot, hogy a megyeszékhelyeken, de a legkisebb településeken is akár, sokszor nagyon komoly művészeti munka folyik, jelentős életpályákat futnak be a színészek és az alkotótársak a színházakban és a kultúra más területein is. Fontos őket is elismerni, és a Vidéki Színházigazgatók Egyesülete elnökeként az egyik feladatom az, hogy ez az elismerés a kultúrpolitikában kiegyenlített legyen. Ennek szellemében is jelen vagyunk: portréfilmeket készítettünk, amelyeket szeretnénk bemutatni a televízióban, nemsokára megjelenik egy kiadványunk, amely látlelet a vidéki színházak életéről, szóval van tennivaló” – sorolta a direktor, aki az egyesület elnökeként azon dolgozik, hogy a vidéki színházak is jelentős helyet foglaljanak el az ország kulturális térképén.
Rátonyi öröksége
A Veszprémi Petőfi Színház mától vasárnapig az V. Rátonyi Róbert Operettfesztivállal várja a látogatókat. Az esemény gyorsan felkerült a fesztiváltérképre, külföldről is visszajárnak a nézők, sőt vannak, akik ehhez igazítják a nyári szabadságukat. Idén nem csupán a színházban és a színházkertben, hanem a város terein, utcáin, kávéházak teraszán, cukrászdákban is találkozhatnak a látogatók a műfaj és a társművészetek mestereivel. Erre a néhány napra a Kossuth utcát átkeresztelik Kálmán Imre utcává, az Óváros tér pedig Ábrahám Pál néven lesz megtalálható, és a színház művészei, valamint a vendégművészek produkcióját itt is élvezhetik a fesztiválozók. Az orosz származású bonviván, Nikita Braga mellett fellép a Horváth Elemér Emi és Horváth Péter zenész testvérpáros, de érkeznek Temesvárról és Németországból is művészek, valamint olasz és üzbég artisták. A nyitóceremónián fellép Rátonyi Róbert régi barátja, a német bonviván, Ferry Seidl.
Amint a művészeti vezető, Keller János felidézte, színésznövendékként rengeteget tanult a névadótól, nem csupán a bonviván és táncoskomikus szerepkör titkairól, hanem az egész színházi lét esszenciájáról. „Rátonyi Róbert élete utolsó éveit a Veszprémi Petőfi Színházban töltötte, négy zenés előadást is rendezett, ám a Régi nyár, az Ipafai lakodalom, a Békebeli komédiák és a Nebáncsvirág után sajnos a Csárdáskirálynőt már nem tudta színpadra állítani, pedig nagyon készült rá” – emlékezett a színész. „Minden a kisujjában volt, amit a színházról tudni kell. Bár a pályám során számos zenés szerepet eljátszottam, a bonviván és táncoskomikus karakterekről nagyon sok mindent tőle tanultam” – idézte fel Rátonyi alakját.
A fesztiválon kiállítással is tisztelegnek Rátonyi Róbert emléke előtt. Keller János elmondta, minden évben segíti a munkájukat Rátonyi Hajni színésznő, illetve az ifjú Rátonyi Róbert, aki zeneszerző lett, és Marika, Rátonyi Róbert felesége. „Idén például megkaptuk a tárlathoz azt a köntöst, amit a művész viselt az öltözőben színpadra lépés előtt, illetve a Bal négyes páholyban viselt öltönyét, kalapját, kesztyűjét és sétapálcáját is” – magyarázta a művészeti vezető.
Miközben az idei operettfesztivál kezdődik, már a 2023-as programsorozat tervei is készülnek, hiszen mint Keller János kiemelte: Veszprém Európa kulturális fővárosa lesz, és a magyar operett mint hungarikum nem hiányozhat a repertoárból.