Lisztről szól az ősz a Zeneakadémián

„Tele vagyunk szebbnél szebb programokkal” – emelte ki Vigh Andrea, Liszt Ferenc-díjas hárfaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora a Zeneakadémia őszi szezonját beharangozó sajtótájékoztatón. Az intézetvezető elmondta, nagy örömükre ismét virágozhat a koncertélet, és ennek érdekében a lehető legóvatosabb bizakodással kezelik a helyzetet. Éppen ezért – bár a Zeneakadémia nem köti védettségi igazolványhoz a programokon való részvételt – látogatóiknak erősen javasolják a maszk használatát, munkatársaiknak pedig kötelező.

„Közel százötven éves intézményünk kiemelkedő eseménye lesz a Liszt Ferenc születésének kétszáztizedik évfordulójára szervezett fesztivál október 9. és 22. között a MüPával közös LisztÜnnep programsorozatba illeszkedően” – hangsúlyozta Vigh. Mint kiemelte, a fesztivál része lesz a neves külföldi előadók részvételével megszervezett tudományos konferencia. Emellett a hagyományos október 22-i, születésnapi hangverseny a Cziffra Fesztivállal együttműködésben valósul meg: Balázs János és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Liszt, Brahms és Bartók műveit játssza.

Csonka András, a Zeneakadémia Koncertközpont igazgatója felidézte, hogy a másfél évnyi kimaradás nagyon hosszú volt, és jelenleg is kérdés, hogy a zenei világ visszatérhet- a „régi” kerékvágásba. Elmondása szerint egyelőre ők is gyűjtik a tapasztalatokat. „Egyértelműen lehet érzékelni, hogy a közönség óvatos, de ha olyan a műsor, megtöltik a nagytermet, ami bizakodásra ad okot” – emelte ki. Éppen ezért – magyarázta – alakítottak ki az őszi szezon hagyományos bérletei helyett a koncertsorozatokat érintő kedvezményrendszert, amely már két program feletti jegyvásárlásnál tíz százalék árengedményt ad.

Csonka ismertette, hogy a kamarazenei sorozat szeptember 29-én Baráti Kristóf, Várdai István és Fejérvári Zoltán Sosztakovics-estjével indul, majd november 25-én Frankl Péter és a Kelemen Kvartett játszik. A barokk sorozatban Kelemen Barnabás és a brit Arcangelo együttes szeptember 30-án lép közönség elé, Boldoczki Gábor és a Cappella Gabetta pedig december 2-án tart lemezbemutatót. A zenekari sorozatban idén Mozart áll a középpontban, a Manchester Camerata Várjon Dénessel október 15-én zenél majd. Beszámolt arról is, a Bartók Világversenyt október 26-tól idén vonósnégyesek számára rendezik, az előzsűri döntése értelmében tizenhárom kvartettel.

Körmendy-Ékes Judit, a Liszt Ferenc Kamarazenekar alapítványának kuratóriumi elnöke úgy fogalmazott, a hatvan éves együttes művészeti vezetője, Várdai István vezetésével kidolgozott Mesterjáték nevű tehetséggondozási programjuk egyedülálló lehetőséget biztosít az intézmény hallgatóinak, amely koncertet és külföldi turnét is magában foglal.

Várdai István, Liszt-díjas csellóművész elmondta, a program elindításával régi álma vált valóra, és már meg is kezdték a munkát a kiválasztott tizenöt diákkal. Azt is hozzátette: céljuk, hogy akik bekerülnek, tényleg a klasszikus zene fiatal nagyköveteivé váljanak.

Várdai István Liszt-díjas csellóművésszel a tehetséggondozás fontosságáról, illetve a jó gyakorlatokról beszélgettünk a Zeneakadémián.

– A sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a Mesterjáték-programmal egy régi álma vált valóra. Miért?

– Mert ahogy mi kommunikálunk a zenéről, ahogy tanárként érthetővé tesszük, a diák úgy fogja tudni azt kommunikálni a közönség felé. Jómagam zeneakadémiai tanulmányaim vége felé már olyan projektben tudtam részt venni Németországban, Ausztriában és világ számos pontján, amelyek révén azt a tudást, amit korábban megszereztem, át tudtam ültetni a gyakorlatba. Akkor tettem szert olyan képességekre, amelyek beépültek az eszköztáramba. Ezeket a jó gyakorlatokat, pedagógiai és szakmai feladatokat próbáltam átültetni a Mesterjáték-programban, illetve abba, ahogyan a Bécsi Egyetemen tanítok.

– Ezek közül a jó gyakorlatok közül melyeket tartja a legfontosabbnak? Mit ad át a tanítványainak belőlük?

– A műsor kiválasztása például nagyon fontos. Muszáj, hogy kihívás legyen, és a művek maximális kidolgozása végén muszáj sikerélménynek létrejönnie. De a pozitív visszacsatolás is lényeges. Ezentúl a zenélésben egy csomó minden van, ami nem annyira kézzelfogható vagy verbálisan kifejezhető. Azt a fajta lelkületet és energiát próbálom és próbáljuk átadni, amely átszövi a jó együtt zenélést, amely által kialakul az a fajta szimbiózis zenész és zenész, illetve zenész és közönség között, ami az egész klasszikus zene, valamint az élő koncertek valódi értékét adja. Nagyon fontos megmutatni, megtanítani a fiataloknak, akiknek később ez lesz a munkájuk, hogy ez miért több, mint munka. Mert ha csak munkaként fogják fel, akkor elvesztheti az értékét, ami hosszú távon nagyon veszélyes.