Kultúra
Időcsapda Budapesttől nem messze
Velünk élő rómaiak. Százhalombattát, vagyis Matricát nem a rómaiak, még csak nem is a kelták alapították: a város helyén már a vaskorban is település volt
Százhalombatta nevét a határában elterülő vaskori halmokról kapta. A legkorábbi településre utaló nyomok több mint ötezer évvel ezelőttről, az újkőkorból származnak – írja Poroszlai Ildikó régész és muzeológus a város történetéről szóló cikkében. Az intenzív betelepedés a Kr. e. 2. évezredben kezdődött, azaz a bronzkorban.
Igen régóta meglévő „városra” települtek hát rá a rómaiak, amikor kétezer éve elfoglalták ezt a területet. Vélhetően Traianus- vagy kora Hadrianus-kori az első erőd, amely fából és földből készült, mellette pedig, mint ahogy minden római erődítmény mellett, létrejött a polgári település és a temető.
A területen Dormuth Árpád és Mócsy András ásatott először, majd a kilencvenes években Kovács Péter és Nováky Gyula pontosította az eredményeiket.
A latin név, a Matrica, amelyet ma az itt található múzeum neve is őriz, nem latin eredetű, az itt élő eraviszkuszoktól származik. Ezen a néven egy korabeli „útikönyv”, az Itinerarium Antonini is említi Aquincumtól huszonhárom római mérföldre a táborhelyet, de téglabélyeget és fogadalmi feliratot is találtak a helyszínen a település nevével ellátva.
A második században, a szarmatákkal és a markomannokkal folytatott háborúk után, amelyben az ellenfél megsemmisítette Matricát is, modernizálták a katonai tábort, amelyet kőerődítménnyé alakítottak, a harmadik században pedig egy lovas alakulat állomásozott itt.
Az erődítmény félköríves külső saroktornya valószínűleg Caracalla-kori – áll a Limes Szövetség honlapján. Valószínűsítik, hogy a késő római korban kiugró oldal- és saroktornyokkal látták el az erődöt.
Mint ahogy más táborokban, itt is a két főútvonal metszéspontjában állt a principia, a parancsnoki épület, amelyet oszlopsoros udvar övezett. Egyes helyiségeket sikerült feltárni, ezekben padlófűtés nyomát és terrazzopadlót találtak.
A polgári településen a második században már kőházak álltak, megvan a helyreállított fürdőépület helye is, ám a házak nagy része megsemmisült. A lakosság a folyamatossá váló barbár támadások miatt a negyedik században hagyta el a polgári települést, majd az ötödik században a katonai erődöt elfoglalták a hunok.
Sikerült azonosítani egy őrtornyot is a tábortól délre, egy vonatkozó felirat szerint Commodus császár volt az, akinek parancsára a folyóparton őrtornyokat emeltek – ám a hunokkal szemben ez már nem volt hatékony.
Egy 1809-ben kezdődött építkezés miatt nagy kár keletkezett a római maradványokban, ám ma mégis múzeum mutatja be Matricát. Az intézmény első kiállítása 1987-ben nyílt. Az épületet a városi önkormányzat 2005 és 2007 között felújította, az új állandó kiállítás 2009 óta látható az egykori római település helyén létesített múzeumban.
