Kultúra
A Napistent is imádták Szőnyben
A velünk élő rómaiak. Brigetiót végvárnak építették a rómaiak a kvádok ellen a limes északi részén
Brigetio (Szőny) Pannónia egyik legfontosabb határvárosa volt. Stratégiailag jó helyen, a Duna és a Vág összefolyásánál létesült, már Claudius is katonaságot telepített a területre.
Nemcsak története, de kutatástörténete is érdekes – a római hagyatékról ugyanis már bő ötszáz éve is tudtak, Bonfini, Mátyás történetírója feljegyzi, hogy egykor latin gyarmat volt ezen a helyen – áll a Magyar Limes Szövetség honlapján olvasható tanulmányban.
Említi a várost egy 17. századi angol utazó is, az első rajzot pedig egy 18. századi olasz gróf készítette a romvárosról, őt angolok követték, akik megörökítették az amfiteátrumot. Szót ejt Brigetióról Bél Mátyás a Magyarország leírásában, az első, mai értelemben vett feltárások pedig a győri Rómer Flóris nevéhez köthetők a 19. században. A 20. században aztán megindult a tervszerű ásás, amelynek egyik legérdekesebb hozadéka a katonavárosban feltárt mitológiai témájú falfestménylelet.
Brigetio, ahogy említettük, stratégiailag rendkívül fontos volt, ezért állomásozott itt a tartomány négy légiójának egyike, a Legio I Adiutrix a Kr. u. 1. századtól, és jelentőségét mutatja, hogy a pannóniai városok mindegyikével út kötötte össze.
A polgárváros, ugyanúgy, mint Aquincumban, itt is rátelepült a katonaira, és körülvette azt, a kutatások során festett falú, padlófűtéses villák is előkerültek.
Az infrastruktúra fejlett volt, amint említettük, a 18. században még megvolt a katonai amfiteátrum, és nyoma volt a vízvezetéknek.
A polgárváros Caracallától kapta meg a municipium rangot, más források szerint már Septimius Severus megadta az együttes jogot a két, összeépült településnek, amely a 3. században colonia lett.
A polgárvárosnak külön amfiteátruma volt, amelynek építési felirata szerint Lucius Veratius Iulianus elöljáró emeltette az intézményt a saját költségén.
A negyedik század végén, 375-ben az egyik császár, I. Valentinianus Brigetio táborában halt meg.
A késői korszakban az elhagyott katonaváros területét temetőként használták, ebből a korból keresztény sírok is előkerültek Brigetióból, a nagyszámú betelepült szír katona miatt azonban nemcsak a kereszténységnek, de a Mithrász-kultusznak is vannak nyomai, a Mithraeumra 1943-ban bukkantak rá, és találtak Juppiter Dolichenus, a szír napisten tiszteletére utaló leleteket is.
A Mithrasz-szentélyből előkerült egy fogadalmi dombormű is, amely ma a Magyar Nemzeti Múzeum Római gyűjteményében van. A Szépművészeti Múzeum Hyperión adatbázisa szerint a Bikaölő Mithras (Mithras Tauroktonos) ábrázolásával ellátott, körülbelül 30x30 centiméteres lemezt gyöngysordísz keretezi. A bikaölő isten klasszikus ábrázolása szerint fején fríg sapkát visel, köpenyt, tunikát és perzsa nadrágot, miközben a bika hátán térdel, és a tőrt a bika nyakába döfi. A bika farka három búzakalászban végződik.
A bikaölés jelenete alatt feltűnik a bikát támadó skorpió, egy oroszlán és egy kígyó is, illetve a sebből kiömlő vér felé nyúló kutya. Mithras feje körül hét bekarcolt csillag látható, lengő köpenyének csücskén egy holló ül. Látható a képen a két fáklyatartó, Cautes és Cautopates is. Balra még egy Mithrasz-jelenet lászik, az isten születése a sziklából. A ritka ábrázoláson ott van Sol és Luna és néhány azonosíthatatlan figura, míg az alsó mező mellképei a hét napjainak istenségeit ábrázolják (Saturnus, Sol, Luna, Mars, Mercurius, Juppiter és Venus).
A Mitreumhoz közeli Juppiter Dolichenus-szentély miatt – veti fel a Rómaikor.hu egyik szócikke – elképzelhető, hogy egy keleti szentélykörzet volt Brigetio ezen területén.
Említettük, hogy a város területén egy mennyezetfestmény is előkerült: a kozmológiai tárgyú képre az 1993–1996 között a Komárom–Szőnyi Vásártéren folyó feltárásokon találtak rá.
Megtalálható rajta a négy évszak megszemélyesítése, közepén az Andromeda és a Pégasos csillagkép, a négy oldalon párducok és függönymotívumok. A kompozíció az idő körforgását jeleníti meg.A képen megjelenik az ég alsó, kék szférája, a levegő, az aer és a felső szféra, a színtelen aether.
A brigetiói mennyezetfestmény Pégasos ábrázolásában láthatók az Athéna által Bellerophónnak adott, arany színben csillogó lószerszámveretek, amelyek segítségével el tudta fogni a száguldó paripát – olvasható a Magyar Limes Szövetség honlapján.
