Kultúra

A római istenek pannóniai városa

Velünk élő rómaiak. A mai Tác község területén fekvő rommező, Gorsium-Herculia kezdetben katonai támaszpont volt nyolc út kereszteződésében – Csak 1958-tól kezdték feltárni

Noha a római kori Pannónia egyes városai a mai Dunántúl településszerkezetét is meghatározták – Savaria, Sopianae, Scarbantia, Alba Regia, Arrabona, Aquincum ma is létező városok alapjai –, vannak olyan, a rómaiak korában jelentős egykori települések, amelyek helyén a későbbiekben – legkésőbb a török korban – megszűnt a város, elnéptelenedtek. Ilyen a mai Tác község területén Gorsium. A római múlt emlékeit bemutató sorozatunkban most ide, a Székesfehérvártól tizenöt kilométerre fekvő rommezőre látogatunk.

A római istenek pannóniai városa
Az egykori főutca, a decumanus maximus mentén feküdt a helytartói palota és az egyik ókeresztény bazilika is
Fotó: Szent István Király Múzeum/Mol

Gorsium-Herculia elődje katonai támaszpont formájában bizonyosan létezett már az 1. században. Kezdetben csak egy katonai erőd állt itt a nyolc út kereszteződésében, ahonnan Brigetio, Aquincum, Vetus Salina, Intercisa, Sopianae és Poetovio felé indulhatott el a korabeli utazó az Itinerarium Antonini (a Római Birodalom útikönyve) leírása szerint.

Noha az első századi támaszpont megsemmisült, hamarosan megépült a helyén Gorsium, amelyet kezdetben ugyan Aquincum alá rendeltek, ám a császárkultusz szempontjából cseppet sem volt elhanyagolható, hát még, amikor végül megkapta a városi rangot, és ide került a tartománygyűlés. A kisvárost előbb a szarmaták támadásaikor érték sérülések, ám ezeket, mielőtt Septimius Severus 202-ben látogatást tett a tartományban, kijavították, Caracalla alatt pedig elkövetkezett a fénykor.

Amely azonban nem tartott sokáig: a harmadik században a barbárok támadása során Gorsium gyakorlatilag megsemmisült. Pár évtized múltán, Diocletianus trónra lépésével azonban ismét újraszervezték a tartományt, és 290-ben az egykori Gorsium helyén létrejött Herculia. Azt, hogy közben mennyire megváltozott a világ, az jelzi, hogy ebben a városrétegben találtak meg két ókeresztény bazilikát is.

Magát a területet viszonylag későn, csak 1958-tól kezdték rendszeresen feltárni. A kutatásnak köszönhetően megtaláltak néhány utcát és oszlopsort, valamint az ezredfordulón a főtemplomot és a fórumot. A római településeknél megszokott módon Gorsium-Herculiát is főutca szeli át, az úgynevezett decumanus maximus (kelet–nyugati út). Ezen épült meg a helytartói palota (palatium) a háromszázas években, itt volt a testőrlaktanya és az egyik ókeresztény bazilika is, amelyben egy korábbi épület falfestményeit is megtalálták.

Az erre merőleges cardo maximuson, az észak–déli főutcán állt a szent ­ke­rü­let ven­dég­há­za és a másik ókeresztény bazilika. A fórumon volt a helye a császárkultusz szertartásainak, és itt volt a tartománygyűlés is, illetve más városokhoz hasonlóan itt kapott helyet az isteni Augustus szentélye is.

Említettük, hogy a település fontos vallási központ volt: az ezredfordulón tárták fel a területen Pannónia főtemplomát, a negyven méter hosszú és tizennégy méter széles épület az eddigi ismeretek szerint a legnagyobb volt a római kori Pannóniában.

A templomhoz oszlopos lépcsősor vezetett, s előtte terült el a fórum. Szakrális szempontból olyannyira fontos volt, hogy amikor a barbárokkal való háborúskodásban megsérült, Septimius Severus a saját pénzén újíttatta fel, és kifejezetten azért érkezett a városba 202-ben, hogy felavassa az épületet. A templom az úgynevezett szent kerületben állt. Gorsium-Herculiában megtalálható volt a római pantheon majdnem összes jelentős alakjának szent helye, így Aeneas, Amor, Icarus, Achilleus, Jupiter, Silvanus, Minerva, Liber, Attis, Hercules, Venus, Luna, Iuno, Mars, Victoria, Diana, és Mithras tisztelete is szerepelt az itteni kultuszok közt.

A Romaikor.hu portál érzékletes összefoglalót ad a látványról. „A tábor szent kerülete a főutcák kereszteződésében fekvő forum melletti halmon épült. Szentélyeit, oszlopsorait, az oltár felszálló füstjét a Sárvíz mindkét oldalán, a város egész területéről látni lehetett.

A nagy csarnokok homlokzata a forumra tekintett alá. A forumot ezen az oldalon egy hosszú fal zárta le, és csak három lépcső vezetett fel a megszentelt épületekhez. A feljárók között egy-egy díszkút ontotta vizét kis medencéjébe, és a csörgedező víz felett barbár öltözetű pannon vízi istenek ültek méltóságteljesen” – írják.

A településen amúgy lakóházak helyét is feltárták – ám nem kőházakra kell gondolni, az egykori vályogépületek inkább viskók voltak, amelyek egy részében kelta eraviszkuszok éltek. Kibontották a város fő kútját is.

A forum mellett egy, a második században, a markomann háborúk idején leszakadt lakomaterem emeleti szintje alatt megmaradtak egy konyha maradványai, így a konyhai edények, amelyeket főzésre és tálalásra használtak, valamint egyéb eszközök, sőt a felső szint termében a gránátalmás díszítésű falfestmények is.

Tác-Gorsium ma Pannónia egyik legfontosabb római kori, szépen helyreállított rommezője. Jelenleg zárva van, ám a nyitás után érdemes lesz ellátogatni a birodalom egykori városába, a Balatonra vagy a tengerre menet.

Kapcsolódó írásaink

A pannóniai kelták izgalmas hagyatéka

ĀVelünk élő rómaiak. Városaik mifelénk mindenhol megelőzik a római alapításokat Arrabonától Sopianae-ig – A legismertebb kultusz Eponáé, akit főleg a lovas katonaság tisztelt

Silvanus, a pannóniai isten

ĀVelünk élő rómaiak. Az erdők, szőlők, határok és vizek védője különös alakja volt a mitológiának – Aratáskor és gyümölcséréskor is áldoztak neki – Emlékek Óbudától Székesfehérváron át Pécsig