Külföld

Itt az újabb szankciós csomag

A Snapback-mechanizmus aktiválása után fegyverembargó és egyéni büntetőintézkedések léptek hatályba

A dpa beszámolója szerint ismét hatályba léptek az ENSZ szankciói Iránnal szemben, miután Berlin, Párizs és London eredménytelen tárgyalások után szeptember 28-án éjjel aktiválták a 2015-ös atomalkuhoz kapcsolódó úgynevezett Snapback-mechanizmust.

Itt az újabb szankciós csomag
Az iráni Fordo üzemanyag-dúsító üzem (FFEP) egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok június 22-én kora reggel csapást mért három iráni nukleáris létesítményre
Fotó: AFP/Satellite image ©2025 Maxar Technologies

A büntetőintézkedések egyebek mellett általános fegyverembargót, az urándúsítás tilalmát, valamint személyek és szervezetek elleni vagyonbefagyasztást tartalmaznak.

A három európai ország külügyminiszterei közös nyilatkozatban figyelmeztették Teheránt, hogy tartózkodjon az eszkalációtól. – A szankciók újbóli bevezetése nem jelenti a diplomáciai erőfeszítések végét – hangsúlyozták. Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio szintén jelezte, hogy Donald Trump elnök továbbra is kész a közvetlen tárgyalásokra, ha Irán elfogadja azokat.

Irán vezetése ugyanakkor elutasítja a szankciókat, és az ország legfőbb vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah kizárta a közvetlen amerikai tárgyalásokat. A német külügyminiszter, Johann Wadephul úgy fogalmazott: „a Snapback egy fejezet végét jelenti, de Irán előtt nyitva áll a lehetőség, hogy új diplomáciai fejezetet kezdjen”. Szerinte nincs indok a 60 százalékos urándúsításra, amelyet az IAEA jelentése is rögzített.

Az iráni ellenzék száműzetésben üdvözölte a lépést, szerintük csak így akadályozható meg, hogy Teherán atomfegyverhez jusson. A rezsim viszont válaszul felmondhatja az IAEA ellenőrzéseit, kiléphet az atomsorompó-szerződésből, vagy akár nyíltan is bejelentheti nukleáris fegyverkezési szándékát.

A szakértők szerint a gazdasági hatások korlátozottak lehetnek, mivel Irán eddig is súlyos amerikai szankciók alatt állt, különösen az energiaszektorban. A lépés inkább politikai jelzés: a nemzetközi vállalatok számára újabb figyelmeztetés, hogy a közel-keleti országban való üzletvitel továbbra is kockázatos.

Kapcsolódó írásaink