Külföld
Dávid csillaga Teherán egén

Tel-Aviv és Teherán között a távolság légvonalban nagyjából ezerhatszáz kilométer. Ez egy, a hírekben manapság igen sokat szereplő vadászgépnek - ha útközben csurran-cseppen számára valahol kerozin - nem megugorhatatlan probléma. Ám a szóban forgó menettel kapcsolatban akad némi bökkenő. Jelesül ugye, át kell(ene) menni Jordánia és Irak légterén.
A szárnyalást vélhetően egyik ország sem díjazná, ám Irak jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy tiltakozzon, pláne ellenlépéseket foganatosítson. Szaddam Husszein eltávolítása és halála óta Bagdad kevéssé ura a helyzetnek (pláne az állam bizonyos részeinek), az ország gyakorlatilag permanens háborúban élt a közelmúltig, így ma sem heverte ki a pusztítások hatásait. Számba vehető légiereje lényegében nincsen, s a légvédelmi képességei is roppant csekélyek.
Bagdad - és úgy általában Irán - felé tehát Irakon át biztosan oda tud jutni Izrael - Jordániát pedig el lehet kerülni Északon, azaz a szír térségen keresztül. Mondjuk, ez az akció pár hónappal, azaz Aszad elűzését megelőzően még nem lett volna annyira veszélytelen, de ma, a széthullott és (nem kis részben pont a zsidó állam által) szétlőtt katonai infrastruktúra okán már viszonylag biztonságosnak tekinthető útvonal.

Jó eséllyel amúgy az is kijelenthető, hogy Izrael nem lépett volna „ekkorát”, ha Szíria nem hullik látványosan az atomjaira.
A száraz statisztika szerint Dávid eltörpül Irán mellett, hiszen egy 9,7 milliós ország áll szemben egy majd' tízszer akkorával, s a területük között is gigászi a különbség. Ugyanakkor Tel-Avivnak akad egy olyan barátja, aki a világ legfejlettebb haderejével bír. S ennek hála, a zsidó állam részben az Egyesült Államok által biztosított fegyverek miatt (is) képes volt látványosan feltörölni a padlót a perzsa állammal.
Korábban mi magunk is megírtuk, Izrael egymaga ugyanakkor képtelen leradírozni a Föld színéről (vagy inkább: kirobbantani annak mélyéről) Irán Fordóban lévő üzemanyag-dúsító üzemét. Márpedig akármennyit is bombáznak, azt mindenképpen meg kellene lépniük - különben csak félsiker lesz a sztori vége. Nagy kérdés, hogy az Egyesült Államok hajlandó-e segíteni, vagy inkább ténylegesen kimarad az egész vircsaftból.