Nagy bomba kellene ehhez...

A szent Kom városához közel épült titkos, szigorúan őrzött komplexum 2009-es első nyilvánosságra hozatala óta táplálja a találgatásokat valódi természetéről és méretéről. Amit tudunk róla, annak egy része iráni dokumentumokból származik, amelyeket évekkel ezelőtt ellopott az izraeli hírszerzés, számol be a CNN.

Fő csarnokai becslések szerint 80-90 méterrel a földfelszín alatt helyezkednek el – védve minden olyan légi bombától, amelyről tudják, hogy Izrael birtokában van, így a létesítmény levegőből történő megsemmisítése szinte lehetetlen feladat.

Miközben Irán vezetése a pusztító izraeli csapások sorozatát követően hevesen küzd, egyes elemzők szerint Fordóban siethet Irán dúsított uránkészleteinek atomfegyverré alakításával.

Izrael az elmúlt napokban célba vette a létesítményt, de a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint eddig vagy nem akart, vagy nem volt képes kárt tenni benne.

Teherán régóta fenntartja, hogy nukleáris programjának céljai békések, de Fordo azóta is az iráni ambíciókkal kapcsolatos aggodalmak középpontjában áll.

„Ennek a létesítménynek a mérete és kialakítása nem egyeztethető össze egy békés programmal” – mondta Barack Obama akkori amerikai elnök 2009-ben, amikor Nicolas Sarkozy akkori francia elnökkel és Gordon Brown brit miniszterelnökkel együtt felfedte a Fordo létezését a világ előtt.

A bejelentés előtt néhány nappal az irániak, akik nyilvánvalóan tudták, hogy a nyugati ügynökségek tudomást szereztek a létesítményről, jelezték a NAÜ-nek, hogy új üzemanyag-dúsító létesítményt szeretnének építeni. Addigra a fordói építkezés már évek óta folyamatban volt.

Teherán visszautasította a vádakat, de még a szövetséges Oroszország elítélése és Kína aggodalmai is kevés mozgásteret hagytak számára.

Az Egyesült Államok és szövetségesei nem közöltek sok részletet a Fordo építésének kezdetéről, de a nyilvánosan elérhető történelmi műholdképek egészen 2004-ig visszamenőleg mutatják a helyszínen folyó munkálatokat, a fényképeken pedig két fehér, négyzet alakú építmény látható ott, ahol ma az alagút bejáratai találhatóak. A NAÜ azt állítja, hogy további képekkel rendelkezik, amelyek egészen 2002-ig visszamenőleg mutatják az építkezést.

„A Fordo valójában egy olyan projekt, amely a 2000-es évek elejének úgynevezett atomkatasztrófa-programja során indult” – mondta David Albright, a washingtoni székhelyű Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet (Institute for Science and International Security - ISIS) vezetője, amely egy pártatlan intézmény, és a nukleáris fegyverek terjedésének megállításával foglalkozik. „Az ötlet az volt, hogy az irániak fegyverminőségű uránt gyártsanak ebben az üzemben, és alacsony dúsítású uránt szerezzenek be az iráni polgári nukleáris programból.”

2009-re egy nagy külső tartószerkezet már teljesen felépült, és folyamatban volt az ásatás egy olyan szellőzőakna kiépítése érdekében, amely elengedhetetlen a létesítmény levegőáramlásának biztosításához. Az aknát később elrejtették és álcázták, ahogy azt a frissebb képek is mutatják.

Teherán egy 2009 októberében kelt levelében kifejtette a NAÜ-nek, hogy a létesítmény földalatti építéséről szóló döntést az „Irán elleni fenyegető katonai támadások” veszélye miatt hozták meg, hozzátéve, hogy Fordo vészhelyzeti rejtekként szolgál majd a közeli natanzi üzem számára, amely „a katonai támadásokkal fenyegetett célpontok között volt”.

Irán azt nyilatkozta a NAÜ-nek, hogy a létesítmény akár 3000 centrifuga befogadására is alkalmas.

A Fordo jelentette veszélyeket nagyrészt csökkentette az úgynevezett „iráni atomszerződés”, amely előírta Irán számára, hogy a létesítményben található centrifugák kétharmadát, valamint az összes nukleáris anyagot távolítsa el, miután a létesítményt eltiltották az ilyen jellegű munkálatoktól.

Ez a folyamat megfordult, amikor Donald Trump amerikai elnök 2018-ban kilépett a megállapodásból.

A létesítményről további részleteket Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hozott nyilvánosságra 2018-ban, miután országának hírszerző szolgálatai több mint 55 000 dokumentumot foglaltak le abból, amit Izrael az iráni „atomarchívumnak” nevezett.

A dokumentumok között szerepeltek a Fordo részletes tervrajzai és a célkitűzéseire vonatkozó információk: fegyverminőségű urán előállítása Irán nukleáris fegyverprogramjának részeként, évente legalább egy vagy két nukleáris fegyverhez.

„Soha nem láttunk semmilyen ellentmondást” – mondta Albright, aki átfésülte azokat a dokumentumokat, amelyek anyagot szolgáltattak Irán nukleáris fegyverek fejlesztésére irányuló törekvéseiről. „Több százezer oldalról van szó. Úgy értem, ennyi anyagot egyszerűen nem lehet kitalálni. Nem hiszem, hogy bárki is vitatná, és valószínűleg ezért van egy (NAÜ) Kormányzótanácsi határozat Irán ellen.”

Akkoriban Abbász Aragcsi, Irán akkori külügyminiszter-helyettese „gyerekesnek” és „nevetségesnek” nevezte a leleplezéseket és Netanjahu megjegyzéseit. Mike Pompeo akkori amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy az Egyesült Államok „egy ideje” tudott az anyagról, és úgy vélte, hogy a dokumentumok hitelesek.

A NAÜ legfrissebb jelentései szerint Irán 60 százalékra növelte a dúsított urán termelését a Fordóban, amely szakértők és a NAÜ szerint jelenleg 2700 centrifugát tartalmaz.

„Komoly aggodalomra ad okot, hogy Irán, az egyetlen ilyen nukleáris anyagot előállító, nem nukleáris fegyverrel rendelkező állam, jelentősen megnövekedett mennyiségű, magas dúsítású uránt termel és halmoz fel” – áll a NAÜ május 31-i jelentésében.

„Az egyik dolog, ami fokozta a feszültséget, az volt, hogy Iránnak erre semmi oka nem volt, azon kívül, hogy aztán megtehesse a következő lépést, és fegyverminőségű uránná alakíthassa az anyagot” – mondta Albright.

David Albright a NAÜ jelentését kommentálva elmondta: Irán képessé vált arra, hogy ha megszületik az erre vonatkozó döntés, megteremti az atomtöltetet.„Ha 60 százalékos uránod van, akkor nagyon gyorsan fegyverminőségű uránná alakíthatod” – tette hozzá.

Az ISIS agytröszt szerint „Irán a fordói dúsítóüzemben három hét alatt 233 kilogrammnyi fegyverminőségű uránná tudja alakítani jelenlegi 60 százalékban dúsított uránkészletét”, ami kilenc atomfegyver előállításához elegendő.

Ezért Fordo Izrael azon törekvéseinek egyik fő célpontja, hogy lerombolja és megsemmisítse Irán nukleáris programját. De vajon ez egyáltalán megvalósítható?

Az Egyesült Államok az egyetlen ország, amely rendelkezik olyan típusú bombával, amely az iráni fordói atomlétesítmény megtámadásához szükséges – mondta Izrael amerikai nagykövete, Jechiel Leiter hétfőn a Merit TV-nek adott interjújában.

„Az Egyesült Államok az egyetlen ország a világon, amelynek van olyan bombája, amit a levegőből ledobva meg tudja semmisíteni a Fordót. Ezt a döntést az Egyesült Államoknak kell meghoznia – mondta Leiter. De hozzátette, hogy ez nem az egyetlen lehetőség: „Vannak más módjai is a Fordóval való bánásmódnak.”

A brit székhelyű Royal United Services Institute (RUSI) márciusi jelentése szerint Fordo elpusztítása a levegőből szinte lehetetlen lenne Izrael számára, és jelentős tűzerőt és segítséget igényelne az Egyesült Államok részéről.

Az RUSI jelentése szerint még az amerikai GBU-57-es hatalmas lövedékáttörő bombák sem lennének elérhetőek, amelyek mindössze körülbelül 60 méter mélyre hatolnak le. A GBU-57-est pedig csak az amerikai légierő B-2-es lopakodó bombázói tudják célba juttatni, amivel Izrael nem rendelkezik – még akkor sem, ha az Egyesült Államok bombákat adna neki.

„Még a GBU-57/B-nek is valószínűleg több becsapódásra lenne szüksége ugyanarra a célpontra ahhoz, hogy jó eséllyel behatoljon a létesítménybe” – áll a jelentésben.

Más elemzők is egyetértenek ezzel, mondván, hogy ha az Egyesült Államok megpróbálná megtámadni Fordót, valószínűleg nem tudná egyetlen bombával megtenni.

„A Fordo elleni ismételt csapásokra építenék” – mondta Cedric Leighton, a CNN katonai elemzője, az amerikai légierő volt ezredese.

Albright szerint más módokon is lehetne állítani a Fordót.

„Izrael valószínűleg lerombolhatná az alagútbejáratokat és biztosan tönkretehetné a szellőzőrendszert is” – mondta. „Ha lerombolnák (az alagutakat) és az elektromos hálózatot, hónapokba telne, mire ismét működnének.”

Annak ellenére, hogy kulcsfontosságú szerepet játszik Irán nukleáris programjában, Albright úgy véli, hogy Fordo csak egy újabb darab a kirakósban.

„Ha elpusztítjuk, az még nem a sor vége, mert akkor a következő fenyegetés következik. Nevezetesen annak megválaszolása, hogy hány olyan centrifugát gyártott Irán, amit nem Fordóban és Natanzban vetettek be? És hol vannak ezek?” – mondta.