Külföld

Szijjártó Péter: A magyar lesz minden idők leginkább bővítéspárti EU-elnöksége + VIDEÓ

A miniszter tudatta, hogy rendkívül nehéz időszakban kerül sor a magyar elnökségre

A magyar lesz minden idők leginkább bővítéspárti európai uniós elnöksége, amikor a valós teljesítmény lesz a középpontban a csatlakozási tárgyalások során, nem a megfelelés a politikai nyomásgyakorlásnak – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.

Szijjártó Péter: A magyar lesz minden idők leginkább bővítéspárti EU-elnöksége + VIDEÓ
Szijjártó Péter: A magyar lesz minden idők leginkább bővítéspárti EU-elnöksége
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió és Georgia közötti társulási tanács ülése után tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a magyar minden idők leginkább bővítésbarát elnöksége lesz, amikor is minden egyes országot a saját teljesítménye alapján fognak megítélni a csatlakozási folyamat során.

„Nem fogjuk engedni, hogy mesterségesen összekössék egyes országok csatlakozási folyamatait. Nem fogjuk engedni, hogy bármely, csatlakozni vágyó ország lemaradó csatlakozási folyamata túszul ejtse a jobban teljesítőkét” – közölte.

„A valódi teljesítményt fogjuk a középpontba állítani a csatlakozási tárgyalások során, nem valamifajta politikai nyomásgyakorlásnak akarunk megfelelni, amely ráadásul külső szereplőktől, Európai Unión kívüli országoktól vagy NGO-któl származik” – hangsúlyozta.

Arra is kitért, hogy hazánk álláspontja szerint a csatlakozási tárgyalás során nem jelent érdemet az, ha valamelyik tagjelölt háborúban áll, sőt a közösségnek nem szabadna importálnia semmifajta fegyveres konfliktust.

„A bővítési folyamat pont arról kell szóljon, hogy a stabilitást és a békés fejlődés lehetőségét terjessze ki a jelenlegi Európai Unió területén kívülre is, s közel sem az a cél, hogy behozzuk a háborús konfliktust, a háborús veszélyt magába az Európai Unióba” – jelentette ki.

Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy a magyar elnökség idején a realitások talaján kívánják tartani a csatlakozási folyamatot, észszerű elvárásokat akarnak támasztani a tagjelöltekkel szemben. Példaként felhozta, hogy a tagság megadása előtt nem lehet elvárni azt, hogy egy adott ország száz százalékban idomuljon a közösség kül- és biztonságpolitikájához, ugyanis a regionális realitásokat is figyelembe kell venni.

Objektum doboz

„Azt sem fogjuk engedni, hogy bár jól hangzó, de nonszensz dolgokat tűzzenek ki. (...) Nem szabad olyan célkitűzéseket sem kitűzni, amelyeknek például EU-tagországok sem tudnak megfelelni” – mondta, az egyenlő mérce fontosságát hangoztatva.

„Én mindig áhítattal hallgatom, amikor egyes tagországok arról beszélnek, hogy az igazságszolgáltatás tiszteletét és függetlenségét hogyan kell fejleszteni az egyes tagjelölt országokban, aztán utána pedig azt követelik tőlünk, hogy egy szélsőbaloldali verőembert engedjünk ki, vagy fejtsünk ki nyomást az igazságszolgáltatásra, hogy az milyen döntést hozzon” – fűzte hozzá.

Kifejtette, hogy Magyarország az idei év második felében szeretné hozzásegítené Szerbiát az új csatlakozási fejezetek megnyitásához, Montenegrót több fejezet lezárásához, Bosznia-Hercegovinát, Georgiát és Moldovát pedig a valós, érdemi tárgyalások megindításához.

A miniszter tudatta, hogy rendkívül nehéz időszakban kerül sor a magyar elnökségre, amikor folyamatosan romlik a kontinens globális befolyása, versenyképessége és biztonsági helyzete.

„Magyarország erős Európában, erős Európai Unióban érdekelt, s az Európai Unió erejét két szempont adja. Egyrészt maguk az erős tagállamok. (...) Másrészt pedig az újonnan érkezők lendülete, dinamikája, frissessége. És az utóbbiakra hatalmas nagy szüksége van ma az Európai Uniónak” – figyelmeztetett.

„Olyan új tagállamok kellenek az Európai Uniónak, amelyek hozzák ezt az új lendületet és a frissességet, mint például a nyugat-balkáni országok vagy Georgia vagy Moldova” – vélekedett.

Aláhúzta, hogy a jelenlegi helyzetben az EU-nak legalább akkora, sőt talán még nagyobb szüksége is van az újonnan csatlakozókra, mint fordítva, a probléma csak annyi, hogy mindennek a belátása még nem történt meg.

Utóbbi kapcsán a blokk „kétszínűségét” sérelmezte, mondván, hogy a nyilvánosság előtt minden tagállam rendkívül támogatónak mutatkozik a bővítési politikát illetően, viszont zárt ajtók mögött más a helyzet.

„Folyamatosan mesterséges akadályokat gördítettek egyes európai uniós tagországok és azok vezetői a csatlakozási folyamat útjába. Itt elég erőteljesen kettős mérce alkalmazásáról van szó” – emelte ki.

Kapcsolódó írásaink