A Soros-birodalom mostantól még több országban próbál káoszt teremteni

– Alex Soros veszi át Soros György helyét a Soros-birodalomban, aki azt is bejelentette, hogy az eddigieknél is több pénzügyi támogatásra számíthat az amerikai baloldal, és világossá tette: azt akarja, hogy Amerika még komolyabban háborúzzon. Ez mit jelent a gyakorlatban?

– Alex Soros várhatóan az apja által kitaposott úton jár majd tovább, bár fiatal korából fakadóan az alapítványhálózata tevékenységének intenzitása persze nőhet.

– Az elmúlt években, de különösen a háború kitörése óta Alex soros szemmel láthatóan dolgozott személyes kapcsolatai kiépítésén a világ számos pontján, köztük a soros-alapítványok kiemelt tevékenységi területein, azaz a nyugat-Balkánon (Albánia, Észak-Macedónia, Koszovó) és Ukrajnában.

– Az elmúlt egy évben többek között Olena Zelenszkával, az ukrán elnök feleségével, Denisz Smihal miniszterelnökkel, valamint Dmitro Kuleba külügyminiszterrel is találkozott, így várhatóan a Soros-hálózat fejeként is kiemelt figyelmet fordít majd az ukrán kérdésre.

– Soros György korábban több országot is bedöntött, és spekulációi miatt komoly feszültségeket szított már. Mi volt ennek a folyamatnak a logikája, és miért állt ez érdekében? Várható-e az, hogy a háború fokozódik azért, mert megfogadja a Nyugat a tőzsdespekuláns és fia tanácsait?

– Soros tevékenységében keverednek az ideológiai és pénzügyi megfontolások. Soros politikai célja az, hogy az úgynevezett „zárt” társadalmakat kinyissa, ami a gyakorlatban a fennálló, a milliárdos nézeteinek nem megfelelő rendszerek megdöntését jelenti, általában konkrét alternatíva nélkül. A régi rendszerek helyén keletkezett politikai űr azonban nemcsak a „nyílt társadalom” nézeteinek terjesztése előtt nyit terepet, de ezzel párhuzamosan befektetési lehetőséget is teremt a milliárdos, illetve partnerei számára.

– Sorosék hálózata általában ott tud hatékonyan működni, ahol érdekei az amerikaiak aktuális geopolitikai szándékaival egybeesnek, és ahol tulajdonképpen az amerikai külpolitika meghosszabbított kezeként, segédcsapataként tud fellépni.

– Vannak olyan esetek, amikor Sorosék vagy helyi hálózatuk álláspontja radikálisabb az amerikai külügynél, és utóbbi nem követi előbbi mozgását. Az elmúlt években ilyen volt például a grúziai politikai válság. Kijev Washington általi támogatása számos tényezőtől függ, a front alakulásától a jövő évi elnökválasztási kampány szempontjaiig, a Soros-hálózat lobbitevékenysége pedig csak az egyik, bár természetesen nem elhanyagolható tényező a döntéshozatalban.

– Milyen kapcsolat van a demokraták és a Soros család között?

– Soros György régi támogatója a Demokrata Pártnak, ez irányú tevékenysége pedig az elmúlt időszakban csak fokozódott. Olyannyira, hogy a tavalyi félidős választások előtti időszakban az OpenSecrets nevű, amerikai kampányfinanszírozást monitorozó szervezet adatai szerint Soros volt a legbőkezűbb kampánydonor, aki két év alatt több mint 178 millió dollárt költött a demokrata jelöltök támogatására. Legalábbis hivatalosan, sajtóhírek szerint ugyanis alapítványai egyéb, politika-közeli „civil” szervezetek hálóján keresztül további százmilliókkal támogathatták a demokrata kampányt. Ez persze nem újdonság, az összeg növekedése azonban kirívó – a 2016-os elnökválasztási kampányra például még „csak” 22 millió dollárt költött a milliárdos –, és vélhetően összefüggésben volt azokkal a „félelmekkel”, miszerint a republikánusok kongresszusi győzelmük esetén leállítják, de legalábbis csökkentik és szigorúbb ellenőrzés alá vonják az Ukrajnának szánt támogatásokat.

A demokratákkal való kapcsolatuk, hogyan befolyásolja a háborúról vallott nézeteket és cselekedeteiket?

Jelenleg Sorosék és a demokrata vezetés is azonos állásponton van Ukrajna kérdésében, Soros György legutóbbi véleménycikke szerint pedig optimista az ukrán ellentámadás és általában a háború kimenetelével kapcsolatban. Rövidesen kiderülhet, igaza lesz-e, illetve, ha mégsem, az hogyan befolyásolja majd a washingtoni döntéshozatalt.