Külföld

Lendületben a jobboldal Európában

Szeptemberben több olyan választás is történt Európában, amelyeken a választópolgárok kinyilvánították elégedetlenségüket a regnáló kormányzattal szemben. Először Svédországban, most pedig Olaszországban került sor jobboldali fordulatra, a cseh önkormányzati választásokon az Andrej Babiš vezette ANO-mozgalom ért el jelentős sikereket, míg az október 2-ára kitűzött, előre hozott bolgár választásokon szintén a jobboldal előretörésére lehet számítani – írja friss elemzésében a XXI. Század Intézet.

Lendületben a jobboldal Európában
Giorgia Meloni nem az egyetlen jobboldali politikus, aki sikert tudott elérni a válság közepette
Fotó: Andreas Solaro/AFP

Noha a felsorolt esetekben országspecifikus okok állnak a választási eredmények mögött, összességében megállapítható, hogy az elmúlt évek egymással is konvergáló válságainak (többek között migrációs, gazdasági és a szankciópolitikából fakadó energiaválság) félrekezelése járult hozzá leginkább az erőviszonyok – adott esetben váratlan – átalakulásához – írja az elemzőintézet. Nem meglepő tehát, hogy a szankciópárti és/vagy ingatag koalíciós kormányok különösen gyenge választási eredményeket értek el az elmúlt hetek európai választásai során.

A XXI. Század Intézet legújabb elemzése rövid áttekintést nyújt az elmúlt hetek legfontosabb választásairól, valamint bemutatja, hogy az elmúlt évek elhibázott válságkezelései miképp járultak hozzá a jobboldali pártok megerősödéséhez.

Svédország: repedező baloldali hegemónia

Szeptember 11-én Svédországban választást tartottak, ahol kisebb meglepetésre a jobboldali blokk győzedelmeskedett, igaz, minimális különbséggel 176–173 arányban felülmúlva a szintén szövetségben induló baloldali blokkot.

A jobboldal győzelme abból a szempontból is történelminek tekinthető, hogy Svédországot a második világháború óta gyakorlatilag kizárólagosan a szociáldemokrata párt kormányozta, és noha az utóbbi tizenöt évben főképp koalíciós kormányok vezetőjeként tette ezt, szembetűnő, hogy 1945 óta mindössze 17 (!) évet töltött a párt ellenzékben. Ezen évtizedek alatt a szociálliberális, progresszív, jóléti állam eszményképe összefonódott a szociáldemokrata párt egyeduralmával, amit azonban kissé paradox módon éppen a párt bevándorláspolitikája tett fenntarthatatlanná. Az utóbbi évek során a svéd koalíciós kormányválságok és a kisebbségi kormányok sorozatos kudarcai rávilágítottak arra, hogy a baloldali vezetésű ország képtelen kezelni a tömeges bevándorlásból fakadó társadalmi, gazdasági és legfőképp rendvédelmi problémákat – írja elemzésében az intézet

Az elemzés teljes terjedelmében elolvasható a XXI. Század Intézet honlapján.

Kapcsolódó írásaink