Külföld

Az EU vezetői Kijevbe utaznak

Kijevbe utazik a héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője - közölte Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője a Twitteren kedden.

Az EU vezetői Kijevbe utaznak
Ursula von der Leyen
Fotó: AFP/Anadolu/Valeria Mongelli

Az uniós vezetők Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatnak megbeszélést.
A találkozót az április 9-re, Varsóba összehívott donorkonferenciát megelőzően tartják meg.

A varsói adományozói konferencia az Európai Bizottság és a kanadai kormány által március 25-én elindított közösségi médiakampányt zárja le. A Kiállás Ukrajna mellett címmel indított kampány célja, hogy mozgósítsa a kormányokat, intézményeket, művészeket, vállalatokat és magánszemélyeket arra, hogy közvetlen finanszírozást nyújtsanak az Ukrajnában és a szomszédos országokban végzett humanitárius erőfeszítések támogatására.

Zelenszkij közben arról számolt be, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár hamarosan Ukrajnába látogat.

Az osztrák kancellár a napokban Ukrajnába látogat

Karl Nehammer osztrák kancellár kedden megerősítette: a napokban Ukrajnába látogat, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Elmondta: célja, hogy hazája részéről továbbra is biztosítsa a humanitárius és politikai támogatást Ukrajnának. Ausztria eddig 17,5 millió eurót bocsátott az ország rendelkezésére a külföldi katasztrófák áldozatait segítő alapból, valamint 10 ezer sisakot és 9100 golyóálló mellényt küldött polgári használatra.

Nehammer útjáról biztonsági okokból nem közöltek pontos részleteket.

Zelenszkij keddre virradóra nyilvánosságra hozott videóüzenetében már beszélt a látogatásról, miután telefonon egyeztetett Nehammerrel.

A Twitteren Zelenszkij azt írta: a telefonbeszélgetés során tájékoztatta Nehammert az orosz támadók elleni küzdelemről, illetve a megszálló csapatok Kijev térségében elkövetett bűncselekményeiről. Emellett megköszönte Ausztriának az eddigi segítséget.

Az osztrák parlament kedden egyperces néma csenddel emlékezett meg az Ukrajna elleni orosz háború áldozatairól. Wolfgang Sobotka házelnök elmondta: a leghatározottabban elítélik a Kijevben és környékén, Bucsában és Irpinyben elkövetett szörnyűségeket. Sobotka hangsúlyozta: a háborús bűnök megbocsáthatatlanok, és súlyukat semmivel sem lehet csökkenteni.

Eközben Nehammer a bűncselekmények nemzetközi kivizsgálására szólított fel, aláhúzva, hogy Ausztria számára szóba sem jöhet az orosz gáz embargója szankcióként.

Moszkva: Európában előre egyeztettek a kiutasításokról

Az orosz diplomaták kiutasítása európai országokból előre egyeztetett kampány keretében zajlik, amely csapást mér a kétoldalú kapcsolatokra - jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva.

„Nyilvánvaló, hogy ez egy előre egyeztetett kampány, amely csapást jelent a kétoldalú kapcsolatokra és a diplomáciai csatornákra. Mindez tudatosan történik, és a következmények hosszú ideig érezhetőek lesznek” - fogalmazott Grusko.

A külügyminiszter-helyettes kilátásba helyezte, hogy Moszkva megtorolja ezeket a barátságtalan lépéseket.

„A fővárosok számára, ahol ezeket a döntéseket meghozták, világosnak kell lennie, hogy kolosszális erőfeszítésekre lesz szükség az együttműködés szintjének helyreállításához, amely az ő hibájukból süllyedt ilyen mélyre” - hangsúlyozta Grusko.

Rámutatott: a következmények súlyossága éppen abból fakad, hogy olyan szakembereket ütnek ki az államközi professzionális párbeszédből, akik ismerik és értik az országokat, ahol akkreditálták őket. Leszögezte, hogy Oroszország senkivel sem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat.

Az olasz kormány 30, a dán pedig 15 orosz diplomata kiutasítását jelentette be kedden az ukrajnai háború miatt. Berlin hétfőn közölte, hogy a németországi orosz diplomáciai és konzuli állomány 40 tagjának kell távoznia.

Spanyolország kiutasít 25 orosz diplomatát és nagykövetségi személyzetet, válaszul az ukrajnai Bucsában elkövetett mészárlásra - közölte a spanyol külügyminiszter a kormány keddi ülését követő sajtótájékoztatón Madridban.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének döntése alapján Oroszország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének 19 tagját nemkívánatos személynek nyilvánították diplomáciai státuszukkal ellentétes tevékenységük miatt; az orosz diplomatáknak el kell hagyniuk a Belgium területét - közölte az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) kedden.

Nyugati szövetségeseihez hasonlóan Románia is kiutasított kedden tíz orosz diplomatát, tiltakozásképpen a Kijev melletti Bucsában és más ukrán településeken elkövetett vérengzések miatt.


Múlt kedden Belgium 21, Hollandia 17, Írország pedig négy orosz diplomatát utasított ki. Korábban európai uniós tagállamok közül Litvánia, Lettország, Észtország, Bulgária, Lengyelország, Szlovákia és Csehország jelentett be hasonló döntést.

Új összetételű lesz a kijevi tárgyalódelegáció

Az ukrán elnök egyébként hétfőn este rendelettel jóváhagyta az Ukrajna biztonsági garanciáiról Oroszországgal tárgyalni hivatott küldöttség összetételét. Az új delegációt az eddigi főtárgyaló, David Arahamija fogja vezetni. Szintén továbbra is jelen lesz a csapatban Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója.

Kijev az eddigi béketárgyalásokon nyitottnak mutatkozott arra, hogy biztonsági garanciákért cserében beleegyezhet Ukrajna semleges és atomfegyvermentes státusába. A biztonsági garanciákat az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai (Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Kína) nyújtanák.

Kuleba kizáratná Moszkvát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter keddre virradóra Twitter-üzenetében arról írt, hogy szerinte Oroszországnak nincs helye az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában. „Beszéltem António Guterres ENSZ-főtitkárral a jelen biztonsági helyzetről és a bucsai mészérlásról. Hangsúlyoztam, hogy Ukrajna minden rendelkezésre álló ENSZ mechanizmussal bizonyítékokat fog gyűjteni és felelősségre fogja vonni az orosz háborús bűnösöket. Oroszországnak nincs helye az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában” - írta.

Moszkva példátlannak nevezte, hogy London megakadályozta az ENSZ BT ülésének összehívását

Az orosz ENSZ-nagykövet szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján semmi kétség, hogy megrendezett provokáció volt az „állítólagos” vérengzés Bucsában. Vaszilij Nyebenzja erről hétfőn a világszervezet székházában tartott sajtókonferenciáján beszélt.

„Különösen a Bucsával kapcsolatos videók, amelyeket mutattam, semmi kétséget nem hagynak afelől, hogy ez mind megrendezett volt. Ezt további bizonyítékokkal is alá fogjuk támasztani” - jelentette ki Nyebenzja. Az orosz diplomata a TASZSZ hírügynökség beszámolója szerint felvételeket mutatott, amelyek a bucsai vérengzés megrendezett mivoltát voltak hivatottak alátámasztani.

„Már az elejétől fogva világos volt, hogy ez semmi más, mint a soron következő, előkészített provokáció, amely az orosz katonák lejáratására és embertelenségének bemutatására, valamint az Oroszország elleni politikai nyomásgyakorlásra szolgál” - fogalmazott az orosz diplomata. Leszögezte: az orosz hadsereg nem követ el semmiféle atrocitásokat civilekkel szemben. „Tényszerű bizonyítékaink vannak erre, amelyeket a lehető leghamarabb szeretnénk bemutatni az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT)” - tette hozzá.

Mindemellett példátlannak nevezte azt az ENSZ BT gyakorlatában, hogy Nagy-Britannia útját állta a testület hétfői összehívásának.

Beszélt arról is, hogy közvetlenül az orosz csapatok elvonulását követően semmiféle jelentés nem volt katonák által elkövetett kegyetlenkedésekről. „Attól számítva, hogy az orosz alakulatok elhagyták Bucsát, négy napon át egyetlen jele sem volt atrocitásoknak, s nem is említettek ilyesmit” - mondta, hozzátéve: „nem voltak értesülések orosz katonák által elkövetett erőszakoskodásokról Bucsában”.

Ugyanakkor azzal vádolta az ukrán vezetést, hogy nyilatkozatai alapján a népirtást a háború egyik eszközének látja. „Volodimir Zelenszkij bucsai látogatása alkalmával utalt arra, hogy ez az incidens nem civilizált választ igazolna, és ezzel lényegében megerősítette, hogy a kijevi rezsim háborús eszköznek tartja a népirtást” - mondta az orosz ENSZ-nagykövet.

Nyebenzja egyben kétségbe vonta a nyugati országok által követelt nemzetközi vizsgálat függetlenségét. „A kérdés az, ki fogja végrehajtani az úgynevezett független vizsgálatot. Láthattunk már több »független vizsgálatot«, amelyek politikai indíttatásuk miatt egyáltalán nem voltak függetlennek nevezhetők” - mondta.

Az orosz diplomata felfoghatatlannak nevezte a Nyugat azon törekvését, hogy Oroszországot kizárják az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. Újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy mindez nem segíti elő az orosz-ukrán béketárgyalásokat.

Teljes mértékben meg kell szüntetni az Oroszországban kitermelt fosszilis energiahordozók importját az Európai Unióban, és ezt a folyamatot a szénnel kell elkezdeni - mondta a német külügyminiszter kedden Berlinben az Oroszországgal szemben tervezett újabb szankciós csomaggal kapcsolatban.

Annalena Baerbock az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeitől sújtott Moldova javára rendezett nemzetközi támogatói konferencia után tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: Németország a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport soros elnökeként, valamint Franciaország az EU Tanácsának soros elnökeként egyetért abban, hogy a Bucsában és más ukrajnai településeken tapasztalt „embertelenségekre” és orosz „háborús bűncselekményekre” azt a választ kell adni, hogy az EU megkezdi az oroszországi energiahordozók importjának leállítását, méghozzá a szénnel kezdve, a kőolajjal folytatva és a földgázzal befejezve.

A polgári lakosság elleni vérengzésekre válaszul Németország azt is megvizsgálja, hogy olyan fegyverrendszerekkel is segítse az orosz támadás elleni védekezést, amilyeneket eddig még nem küldött Ukrajnának - mondta Annalena Baerbock.

Kapcsolódó írásaink