Külföld

Ismét megsértették az evakuálásra szolgáló tűzszünetet

A délkelet-ukrajnai Mariupolnál ismét megsértették a város evakuálására szolgáló tűzszünetet - közölte kedden Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő a Twitter-oldalán.

Ismét megsértették az evakuálásra szolgáló tűzszünetet
A délkelet-ukrajnai Mariupolnál ismét megsértették a város evakuálására szolgáló tűzszünetet
Fotó: AFP/Jevgenyij Maloletka

„Orosz erők lövik a humanitárius folyosót Zaporizzsja és Mariupol között” - állította bejegyzésében Nyikolenko.

Mariupolból már napok óta mintegy 200 ezer civil próbál elmenekülni. A külügyi szóvivő szerint nyolc teherautó és harminc busz indult el humanitárius segítséggel a városba, hogy aztán civilekkel induljanak vissza Zaporizzsja felé.

„Növelni kell a nyomást Oroszországra, hogy teljesítse kötelezettségvállalásait” - írta a szóvivő.

Az orosz fél egyelőre nem reagált erre az értesülésre.

Eduard Baszurin, a donyecki szakadár „népi milícia” parancsnokhelyettese ugyanakkor a reggeli órákban azt állította, hogy ukrán nacionalisták akadályozzák a kimenekítési műveletet.

Szombat óta több evakuálási kísérlet is kudarcot vallott Mariupolból.

Időközben azonban Szumi városát már egy második, civilekkel teli konvoj hagyhatta el - ismertette Kirilo Timosenko, az ukrán elnök kabinetfőnökének helyettese. Kedd reggel a térségben hirdetett fegyvernyugvást összességében betartották, így a civilek első hullámát, köztük ezer külföldi diákot is ki tudtak vinni az ostromlott városból.

Kijev 45 ezer lakosú Irpiny nevű elővárosából eddig csaknem háromezer embert menekítettek ki. Az embereket a szintén ostromlott fővárosba viszik az ukrán katasztrófavédelmi hatóság szerint. Ukrán állítások szerint vasárnap nyolcan vesztették életüket, mert orosz csapatok tüzet nyitottak a humanitárius folyosóra. Irpinyben napok óta nincs víz- és áramszolgáltatás, az elővárosban és térségében heves harcok folynak.

Harkiv polgármestere az amerikai CNN hírtelevíziónak adott nyilatkozatában azzal vádolta meg az orosz csapatokat, hogy szándékosan ágyúzzák a város polgári infrastruktúráját.

„Óvodákat, iskolákat, szülészeteket és klinikákat érnek csapások” - jelentette ki Ihor Terekov polgármester. Mint mondta, civil épületek százairól van szó, így ez szerinte nem véletlen, hanem célzott támadás. „Ezt a Harkiv ellen elkövetett népirtásnak tekintem” - húzta alá Ukrajna második legnagyobb városának polgármestere.

Terekov szerint a másfélmillió lakost számláló nagyvárosban megszűnt a vízellátás és a fűtés, jelenleg pedig az áramszolgáltatás helyreállításán fáradoznak. Mint mondta, a város lakóinak élelmiszerre, gyógyszerre és meleg ruhákra van szükségük, és minden segítséget szívesen fogadnak. Egyben meggyőződését fejezte ki, hogy Ukrajna le fogja győzni a támadókat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nap folyamán Naftali Bennett izraeli miniszterelnökkel tárgyalt telefonon. Bennettet, aki Kijev és Moszkva között próbál közvetíteni a konfliktus rendezése érdekében, szombaton fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök. Bár az ukrán vezetés elégedetlen azzal, hogy Izrael nem hajlandó katonai felszerelést szállítani Ukrajnának, üdvözölte a közvetítést.

„Megköszöntem az izraeli közvetítési próbálkozásokat. Megbeszéltük, miként lehet véget vetni a háborúnak és az erőszaknak” - írta az ukrán elnök a mikroblogján.

Ukrán katonák segítik a Kijev környékéről menekülő civileket
Ukrán katonák segítik a Kijev környékéről menekülő civileket
Fotó: AFP/Aris Messinis

Orosz védelmi tárca: Ukrán részről akadályozták a humanitárius folyosókon történő távozást

Az ostromlott ukrán városokból az Oroszország irányába történő távozás megakadályozásával vádolt „ukrán nacionalistákat” kedden Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője.

„Az ukrán nacionalisták kegyetlenül elfojtanak minden kísérletet a humanitárius folyosókon keresztül Oroszországba történő kijutásra” - mondta Mizincev.

A tisztségviselő szerint Kijev az ukrán félnek felajánlott 10 humanitárius útvonal közül csak egyet erősített meg, azt, amelyik Szumiból Poltaván át a lengyel határra vezet. Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Mariupol esetében azonban egyet sem. Mizincev szerint Szumiból mindössze 723 embert evakuáltak, köztük 576 indiai, 115 kínai, 20 jordániai és 12 tunéziai állampolgárt.

A vezérezredes szerint jelenleg a hivatalos Kijevnek nincs befolyása az Ukrajnában kialakult helyzetre, „minden alapvető döntést a nacionalisták és cinkosaik hoznak meg”. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek képviselőit az ukrán féllel történő összejátszással és az orosz fél alaptalan hibáztatásával vádolta meg.

A tábornok elmondta, hogy az ukrajnai területvédelmi zászlóaljak több mint 4,5 millió, biztonságos helyre távozni akaró civilt, köztük mintegy kétezer külföldit tartanak emberi pajzsként fogva. Mizincev szerint Oroszországban adatbázist állítottak össze a menekülni kívánó emberekről: az orosz hatóságokhoz 2 541 367 ukrán és külföldi fordult kimenekítési kérelemmel Ukrajna 1 917 településéről. Mint mondta, az elmúlt egy nap alatt 541 367 ilyen kérés érkezett.

Azt mondta, hogy az adatbázist Moszkva biztonsági okokból nem bocsátja Kijev és az ENSZ rendelkezésére, mert emberek sokaságának biztonságát veszélyeztetné, ha nacionalisták kezébe kerülne.

Beszámolója szerint Oroszország ukrán közreműködés nélkül egyetlen nap alatt több mint 5334 embert, köztük 781 gyereket menekített ki a Donyec-medence két szakadár köztársaságából „és Ukrajnából”.

Moszkva a szakadár területeket az Ukrajna elleni háború elindítása előtt függetleneknek ismerte el.

Az orosz hivatalos szóhasználatban „különleges hadműveletként” emlegetett háború kezdete óta Mizincev szerint 174 ezer embert, köztük 44 250 gyereket, valamint 20 033 magántulajdonú személyautót menekítettek ki Oroszországba. Beszámolója szerint az orosz védelmi minisztérium 946 tonna humanitárius rakományt szállított Ukrajnába, és 132 humanitárius akciót hajtott végre Zaporizzsja, Kijev, Harkiv, Herszon és Csernyihiv megyében, valamint a Donyec-medencei „köztársaságokban”.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma kedden arról adott  tájékoztatást, hogy Ukrajna „és a Donyec-medence” területére 430 tonna humanitárius segélyt szállított.

Mizincev tábornok azt is állította, hogy a lengyel, szlovák, magyar, román és moldovai határátkelőhelyek nem készültek fel „a területvédelmi zászlóaljak terrorja elől menekülők” fogadására. Van, ahol a menekülők sora szerinte 40 kilométerre nyúlt, és a fagyban két napig kell várni a határátlépésre. Az állította, hogy az ukrán határőrök fejenként ötezer euróért cserében engedik külföldre távozni a sorköteles férfiakat.

Zelenszkij a náci Németország elleni brit küzdelemhez hasonlította Ukrajna harcát

A náci Németország elleni brit küzdelemhez hasonlította az orosz invázióval szembeni ukrán ellenállást a londoni alsóház képviselőinek tartott keddi beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkijt, aki videókapcsolaton beszélt a brit parlament tagjaihoz, a képviselők felállva, hangos ovációval és tapsviharral köszöntötték.

Az ukrán államfő kijelentette: az ukránok nem akarják elveszíteni hazájukat, „éppen úgy, ahogy Önök sem akarták elveszíteni országukat, amikor a nácik harcba szálltak hazájuk ellen”.

Zelenszkij kijelentette azt is, hogy a háború tizenkettedik napján átlépte a tízezret a hadműveletekben elesett orosz katonák száma.

Az ukrán elnök Winston Churchill egykori brit kormányfő 1940-ben elmondott híres alsóházi beszédére emlékeztető szóhasználattal úgy fogalmazott: Ukrajna nem adja meg magát, harcolni fog a tengereken, a levegőben, folytatja harcát saját földjéért.

„Harcolni fogunk az erdőkben, a mezőkön, a partokon, az utcákon” - tette hozzá.

A spanyol legfőbb ügyész nyomozást rendelt el a nemzetközi humanitárius jog vélt orosz megsértése ügyében

Előzetes vizsgálati eljárás megindítását rendelte el a spanyol legfőbb ügyész a nemzetközi humanitárius jog Oroszország általi súlyos megsértése ügyében az ukrajnai háborúban - jelentette be keddi közleményében a főügyész hivatala Madridban.

„Az Ukrajna szuverén nemzete által elszenvedett agresszió nem csak indokolatlan háborús cselekmény, (...) hanem a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértését is eredményezi” - hangsúlyozta Dolores Delgado legfőbb ügyész.

A közlemény szerint a spanyol központi büntetőbíróság főügyészére bízott vizsgálat bizonyítékokat gyűjt a nemzetközi humanitárius jog megsértésére, és ezek az adatok a segítségnyújtás eszközei lehetnek az ukrán hatóságoknak, vagy más, háború által érintett és hasonló helyzetben lévő országoknak. Az információk felhasználhatók lehetnek egyéb, akár nemzetközi eljárásokban is.

A legfőbb ügyész emellett azzal is indokolta a vizsgálati eljárást, hogy az ukrajnai háború áldozatai között spanyol állampolgárok is lehetnek.

„Az Oroszországi Föderáció és vezetői cselekedeteinek nincs helyük semmiféle körülmények között” - fogalmazott közleményében a főügyészi hivatal, amely szerint a spanyol igazságszolgáltatás az egyetemleges igazságszolgáltatás elve alapján jogosult a „nemzeti határain kívül történt bűncselekmények” ügyében vizsgálódni a spanyol törvényeknek megfelelően.

A spanyol bejelentést órákkal azután hozták nyilvánosságra, hogy a német igazságügyi miniszter, a Passauer Neue Presse című lapnak azt nyilatkozta: az európai igazságügyi miniszterek egyetértettek abban, hogy dokumentálni kell az Ukrajnában esetlegesen elkövetett háborús bűncselekményeket.

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) a múlt héten jelentette be: nyomozói útnak indultak az ukrajnai régióba, hogy megkezdjék a lehetséges háborús bűnök adatainak összegyűjtését. A
vizsgálatot 39, a Római Egyezményhez csatlakozott ország - köztük Németország, Nagy-Britannia és Georgia - felkérésére indították el.

Uniós biztos: Mindenki, aki menekül a háború elől, menedékre lel az Európai Unióban

Mindenki, aki menekül Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja elől, az Európai Unióban menedékre lel; a tagállamok jól kezelik a kialakult helyzetet, humanitárius katasztrófa közepette állnak helyt és nyújtanak segítséget a rászorulóknak - jelentette ki Ylva Johansson uniós belügyi biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén kedden.

Ylva Johansson az ukrajnai háború elől menekültek helyzetének romlásáról tartott uniós parlamenti vitán elmondott beszédében kiemelte: a tagállamok jól kezelik a kialakult helyzetet, annak ellenére, hogy nagyon nehéz körülmények között kell helyt állniuk.

A tagállami hatóságok ember feletti munkát végeznek, új határátkelőket nyitnak, menekülttáborokat létesítenek az érkezők számára, egyszerűsítik a befogadásra vonatkozó eljárásokat, az önkormányzatok és helyi szervek pedig orvosi és egyéb ellátást biztosítanak a menekülteknek.

„A menekülteket és a rászoruló tagállamokat segíteni kell” - emelte ki az uniós biztos.

Egyre többen menekülnek a háború elől a szomszédos országok egyikébe, többek között Magyarországra
Egyre többen menekülnek a háború elől a szomszédos országok egyikébe, többek között Magyarországra is
Fotó: MH / Purger Tamás

Francia miniszterelnök: Gyorsan emelkedik az országba érkező menekültek száma

Az ukrajnai háború miatt a Franciaországba érkező ukrán menekültek száma is gyorsan emelkedik - jegyezte meg Jean Castex miniszterelnök egy párizsi befogadóközpontban tett látogatásán.

„A határrendészet február 25. óta mintegy 5 ezer (ukrán) embert számolt össze, de egy részük csak átmenetileg tartózkodik itt”  mondta a miniszterelnök. Az ukrán menekültek egy része ugyanis Nagy-Britanniába vagy a dél-európai országokba tart Franciaországon keresztül.

„Egyértelmű, hogy a számuk gyorsan emelkedik” - hangsúlyozta Jean Castex, a Párizs északi határán, a Porte de la Chapelle metrómegállónál működő befogadóközpontban, ahol Anne Hidalgo párizsi főpolgármesterrel, szocialista elnökjelölttel tett látogatást. Hidalgo  felajánlott egy, a központtal szembeni üres iskolaépületet ukrán nők és gyermekek elhelyezésére, arra az esetre, ha a központ megtelne.

Jean Castex elmondta: hétfőn ötszáz ukrán menekült érkezett Párizsba, míg a hétvégén naponta háromszáz, az azt megelőző napokban pedig csak néhány tucatnyian.

A kormányfő azt is jelezte, hogy a kormányzati mozgósításnak köszönhetően eddig 10 738 felajánlás érkezett menekültek elhelyezésére: 5978 magánszemélyektől 3683 önkormányzatoktól, a többi pedig a nagyobb befogadóhelyek működtetőitől. Castex emlékeztetett arra, hogy a magánszemélyek egy, kedd óta működő kormányzati internetes oldalon jelentkezhetnek menekültek befogadására.

A Le Monde című napilapban megjelent tudósítás szerint egyelőre nem túlterheltek az ukrán menekültek érkezésére kialakított infrastruktúrák. A többi európai országhoz képest az érkezők és a befogadóhelyek viszonylag alacsony száma elsősorban azzal magyarázható, hogy Franciaországban nincs jelentős ukrán diaszpóra. Hivatalosan 18 ezer ukrán rendelkezett tartózkodási engedéllyel a háború kitörése előtt, s az elmúlt három évben évente mintegy ötszáz ukrán kapta meg a francia állampolgárságot, miközben a szomszédos Olaszországban több mint 230 ezer, Spanyolországban 112 ezer, Portugáliában pedig 30 ezer ukrán dolgozik.

Igyekeznek minél többen felférni a háború sújtotta területeket elhagyó vonatokra
Igyekeznek minél többen felférni a háború sújtotta területeket elhagyó vonatokra
Fotó: BULENT KILIC / AFP

Lengyelországban ötszáz vonattal szállították eddig a menekülteket

Ötszáz vasúti, menetrend szerinti és különjárattal szállították eddig a lengyel-ukrán határt átlépő menekülteket Lengyelországban, Varsón mintegy 200 ezren haladtak át - derül ki az illetékes hatóságok keddi közleményeiből.

Csak a menetrend szerinti vonatjáratokat összesen több mint 700 pótvagonnal bővítették. Eddig több mint 130 ezer menekült vette igénybe a vasutat a rendelkezésére bocsátott terítésmentes vonatjeggyel - közölte Andrzej Bittel infrastrukturális miniszterhelyettes a szejm illetékes bizottságának keddi ülésén.

A varsói főpolgármesteri hivatal szóvivője, Monika Beuth-Lutyk keddi sajtóértekezletén arról számolt be, hogy az ukrajnai háború kitörése óta 14 vonattal és 117 busszal mintegy 200 ukrán érkezett a fővárosba, és jelentkezett az ottani befogadó- és tájékoztató központoknál.

Nem ismert azoknak a száma, akik saját gépkocsival érkeztek a fővárosba, és nem jelentek meg az ott működő tájékoztatópontoknál - tette hozzá a szóvivő. Feltételezése szerint a menekültek többsége továbbutazott Varsóból.

Beuth-Lutyk közölte, hogy az ideiglenes szállást is nyújtó befogadóközpontokban a menekültek általában 2-3 napig maradnak. Ezreket közülük a támogatásukat felajánló közlekedési cégek Varsóból más lengyel városokba szállítottak tovább.

Varsóban közel 8 ezer önkéntes segít a menekülteknek, a lakosok 4224 magánlakást regisztráltak, amelybe befogadnának ukránokat. Ezzel a lehetőséggel eddig 200 menekült élt.

Csak a fővárosi kórházakban eddig hét gyermek született  Ukrajnából menekült anyától, 113-an részesültek kórházi kezelésben.

A varsói iskolákba és óvodákba mintegy kétezer ukrán gyermek kezdett járni az utóbbi napokban. A tanintézményekben előkészítő, a lengyel nyelv elsajátítását elősegítő osztályokat nyitottak meg számukra.

A menekültek befogadására az önkormányzatok Lengyelország-szerte felkészültek: rendelkezésükre bocsátják a szállodákat, konferencia-központokat, sok városban átmeneti tömeges szálláshelyeket is létesítettek. Több lengyelországi nagyváros, Varsó mellett például Krakkó és Wroclaw pályaudvarain menekültek tömegei várnak továbbutazásra, helyszíni beszámolók szerint akadnak köztük, akik más európai országokba tartanak.

A sajtónak nyilatkozó ukránok leginkább a nagyobb lengyel városokba akarnak eljutni, ahol megítélésük szerint inkább van esélyük munkavállalásra. Sokan rövidtávúnak remélik emigrációjukat, ezért a keleti vajdaságokban szeretnének maradni, és a háború befejezése után visszatérni hazájukba.

A határőrség kedd délután a Twitter-oldalán közölte: a háború kitörése óta 1,25 millió ember érkezett Ukrajnából Lengyelországba. Az utóbbi napokban egyre többen vannak olyanok, akiknek nincs lengyelországi rokonuk vagy ismerősük, akinél megszállhatnak.

Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes kedden úgy becsülte, hogy Lengyelország akár kétmilliárd eurónak megfelelő összeget is költhet az ukrajnai menekültek befogadására.

Véget ért Londonban a V4-es miniszterelnökök és a brit miniszterelnök csúcstalálkozója, melyet a kétoldalú magyar-brit találkozók követtek - számolt be Orbán Viktor miniszterelnök a legfrissebb fejleményekről közösségi oldalán.

Világos, hogy egész Európa abban érdekelt, hogy az orosz-ukrán háború minél hamarabb, tárgyalásos úton lezáruljon. A résztvevő felek minden erőfeszítést meg fognak tenni az elkövetkező időszakban, hogy a béke helyreálljon - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Magyarországra a kőolaj és a földgáz nagy része Oroszországból érkezik, ami pedig a magyar családokat illeti, csaknem 90 százalékuk gázzal fűt, ennél fogva gáz és olaj nélkül a magyar gazdaság egész egyszerűen nem lenne képes működni - tette hozzá Orbán Viktor.

Biden: Az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot

Az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot, ezzel újabb nyomást gyakorolva Moszkvára az ukrajnai invázió megtorlásaként - jelentette be kedden, a Fehér Házban elmondott beszédében Joe Biden amerikai elnök.

„Ma bejelentem, hogy az Egyesült Államok az orosz gazdaság fő ütőerét veszi célba. Betiltjuk az orosz kőolaj, földgáz és valamennyi energiahordozó importját” - fogalmazott Biden. „Ez azt jelenti, hogy többé nem fogadjuk az orosz kőolajat az Egyesült Államok kikötőiben, és az amerikaiak újabb erőteljes csapást mérnek Putyin hadigépezetére” - tette hozzá az elnök.

Hangsúlyozta, hogy ezt a döntést Washington a szövetségeseivel „szorosan egyeztetve” hozta meg. „Nem járulunk hozzá Putyin háborújának támogatásához” - fogalmazott.  

Biden bejelentette, hogy az újabb szankcióknak „az Egyesült Államokban is meglesznek a költségei”. Az elnök úgy fogalmazott: „a szabadság védelme nekünk is pénzbe fog kerülni”.  Felhívta a figyelmet, hogy a törvényhozás demokrata párti és republikánus képviselői is elfogadták ezt és egyetértettek abban, hogy „ezt meg kell tennünk”.

Az elnök elismerte, hogy Ukrajna orosz inváziója már most is érinti az amerikai családokat, például az emelkedő üzemanyagárak miatt. „Putyin háborúja már most is sújtja az amerikai családokat a benzinkutaknál. Amióta elkezdte felvonultatni katonai alakulatait az ukrán határon, azóta a benzin (gallononkénti) ára 75 centtel emelkedett Amerikában és most tovább fog nőni” - fogalmazott Biden, aki hozzátette: mindent el fognak követni, hogy mérsékeljék az áremelkedést.

Az amerikai olaj- és gázipari vállalatokhoz szólva, Biden felhívta a figyelmet, hogy a háború „nem jelent ürügyet a túlzott áremelésekre” és a kormány nem fogja engedni, hogy „kizsákmányolják” az amerikai fogyasztókat. „Nincs itt az ideje a nyerészkedésnek és a túlárazásnak” - mondta az elnök.

Az Oroszországból származó kőolaj az Egyesült Államok importjának viszonylag kis százalékát teszi ki, a legtöbb kőolaj Kanadából érkezik Amerikába. Tavaly az Egyesült Államok napi közel 700 000 hordó kőolajat importált Oroszországból, miközben napi fogyasztási szükséglete 20 millió hordó.

Biden arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államok már több mint egymilliárd dollár értékű biztonsági segítséget nyújtott Ukrajnának. „Minden nap védelmi fegyverszállítmányok érkeznek Ukrajnába az Egyesült Államokból (...) és humanitárius támogatást is nyújtunk az ukrán népnek” - fogalmazott.

Az amerikai elnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök soha nem fogja elfoglalni egész Ukrajnát. „Putyin eltökéltnek tűnik, hogy bármi áron folytatja gyilkos útját. Már kétmillió ukránt tett menekültté, de soha nem fog győzni” - tette hozzá. Biden egyúttal elismerését fejezte ki az ukrán népnek a háborúval szembeni ellenállásért.

Miközben a magyar kormány számára a magyar emberek biztonsága az első, addig a baloldal Magyarországot az ukrán-orosz harc részévé akarja tenni. Márki-Zay Péter többször is arról beszélt, hogy fegyvereket és katonákat küldene Ukrajnába. Nyilvánvaló: a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal háborús veszélybe sodorná a magyarokat.

A baloldal ráadásul a háború költségeit is a magyar emberekkel fizettetné meg, „hiszen mára egyértelművé vált: a baloldal célja az, hogy Brüsszel az energiaszektort is vonja be az oroszok elleni szankciók közé”.

Inflációs sokkot okozna Európában az orosz gáz- és olajszállítások leállítása

Londoni pénzügyi elemzők szerint Európában inflációs sokkot, az orosz gazdaságban összeomlásszerű recessziót okozna, ha az ukrajnai háború miatt érvényesített szankciók közé bekerülne az orosz földgáz és a nyersolaj importjának betiltása.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics kedden bemutatott tanulmányában közölte: modellszámításai szerint az orosz földgáz- és nyersolajszállítások leállítása esetén az irányadó északi-tengeri Brent olajféleség hordónkénti ára rövid távon 160 dollárra, a földgáz európai szabadpiaci ára megawattóránként 300 euróra szökne fel.

A földgáz- és a nyersolajexport tavaly Oroszország hazai össztermékének (GDP) 15 százalékát, a teljes orosz áruexport felét tette ki.

A Capital Economics londoni elemzői közölték: számításaik szerint az olaj- és a földgázexport leállása esetén az orosz GDP-érték 25 százalékkal zuhanna az idén, a rubel további 35 százalékkal gyengülne a dollárhoz képest és elérné a 200 rubel/dollár árfolyamot.

Az elemzés szerint ebben az esetben a tizenkét havi oroszországi infláció jóval meghaladná a 30 százalékot, és az orosz jegybanknak nem lenne sok más lehetősége, mint az, hogy 35-40 százalékra emelje alapkamatát a jelenlegi 20 százalékról.

A ház szerint e forgatókönyv megvalósulása esetén a nagy, fejlett ipari gazdaságokban - a tavalyról érvényesülő, ellenható bázishatásokkal együtt is -  8 százalékig emelkedne az idén az inflációs ütem a januárban mért 5,8 százalékról.

A fejlett gazdaságokban az idei egész évi átlagos infláció is 6 százalék lenne, és 2022 végén a fogyasztói árindex csaknem 5 százalékkal haladná meg az egy évvel korábbit - áll a Capital Economics keddi tanulmányában.

A cég londoni elemzői hangsúlyozzák: ez a kétszerese lenne annak az inflációs ütemnek, amelyet az Ukrajna elleni orosz invázió előtt 2022 végére valószínűsítettek a globális fejlett ipari térségben.

A Bank of America globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlegének (BofA Global Research) elemzői szintén kedden ismertetett átfogó tanulmányukban közölték: alapeseti forgatókönyvük az idén 13 százalékos GDP-zuhanást valószínűsít Oroszországban, és a ház jövőre is csak 6 százalékos orosz gazdasági növekedéssel számol, így az orosz gazdaság 2023-ban is a mély depresszió állapotában lesz.

A BofA Global Research londoni elemzőinek várakozása szerint mindezt 20 százalékra gyorsuló éves átlagos oroszországi infláció kíséri az idén.

A cég tanulmánya szerint az ukrajnai háború nyomán érvényesített szankciós intézkedések az euróövezeti gazdaságra is visszahatnak,

A ház keddi, felülvizsgált előrejelzésében az eddigi 3,5 százalékról 2,8 százalékra rontotta az idei euróövezeti gazdasági növekedésre szóló prognózisát, és 2,2 százalékról 1,7 százalékra csökkentette a 2023-ra adott valutauniós növekedési előrejelzését.

A BofA Global Research elemzői az eddiginél 160 bázisponttal magasabb, 6 százalékos idei átlagos inflációs ütemmel számolnak az euróövezetben.

Alapeseti előrejelzésük szerint a Brent nyersolaj hordójának árfolyama 130 dolláron, a borúlátó forgatókönyv megvalósulása esetén 170 dolláron tetőzik az idei második negyedévben.

Kapcsolódó írásaink