Külföld

Elhúzódó határrendezési kérdések a posztszovjet térségben

Visszatérő konfliktusok

„A volt szovjet tagköztársaságok közötti határok pontos delimitációja és demarkációja a Szovjetunió széthullása előtt nem történt meg, mivel erre nem volt gyakorlati szükség” – magyarázta lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. Mint mondta, a tagállamok függetlenné válása után a kérdés elhúzódott.

Tádzsikisztán és Kirgizisztán között az időről időre kiújuló kisebb összecsapásokat a határok pontos kijelölésének hiánya okozza – jegyezte meg.

„A fehérorosz–ukrán határról szóló szerződést 1997-ben írták alá, de csak 2013-ban lépett életbe, és 2021- re fejezték be a határ demarkációját, azaz helyszíni megjelölését. Oroszország és Ukrajna között 2003-ban állapították meg a pontos szárazföldi határvonalat, ennek demarkációja azonban csak 2012-ben kezdődött meg, és 2014-ben a két ország közötti konfliktus miatt megszakadt. Az Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosban a Kijev és Moszkva között fennálló határvitát a Krím oroszok általi annektálása mondhatni háttérbe szorította, a Kercsi-szoros fölött a gyakorlatban az oroszok vették át az ellenőrzést, amit Kijev és a világ legtöbb állama azonban nem ismer el” – sorolta.

Kapcsolódó írásaink

Az orosz-ukrán háború első hete

ĀXXI. Század Intézet: Az orosz–ukrán és orosz–nyugati konfliktus megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítések kudarcba fulladtak