Külföld
Elhúzódó határrendezési kérdések a posztszovjet térségben
Visszatérő konfliktusok
Tádzsikisztán és Kirgizisztán között az időről időre kiújuló kisebb összecsapásokat a határok pontos kijelölésének hiánya okozza – jegyezte meg.
„A fehérorosz–ukrán határról szóló szerződést 1997-ben írták alá, de csak 2013-ban lépett életbe, és 2021- re fejezték be a határ demarkációját, azaz helyszíni megjelölését. Oroszország és Ukrajna között 2003-ban állapították meg a pontos szárazföldi határvonalat, ennek demarkációja azonban csak 2012-ben kezdődött meg, és 2014-ben a két ország közötti konfliktus miatt megszakadt. Az Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosban a Kijev és Moszkva között fennálló határvitát a Krím oroszok általi annektálása mondhatni háttérbe szorította, a Kercsi-szoros fölött a gyakorlatban az oroszok vették át az ellenőrzést, amit Kijev és a világ legtöbb állama azonban nem ismer el” – sorolta.
