Külföld
Szijjártó: A legrosszabb forgatókönyv következett be
„Kijevi nagykövetségünk működik, az Ukrajna területén tartózkodó magyarok számára rendelkezésre áll. A munkatársaim a helyszínen minden segítséget megadnak” - írta Szijjártó Péter.
Ezt követően élőben jelentkezett közösségi oldalán:
Magyarország álláspontja világos: Kiállunk Ukrajna mellett, kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellettt - hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter élő bejelentkezésében azt mondta: Magyarország minden olyan szövetségesi egyeztetésnek részese és része lesz, amelyek a koordinált válaszreakció megadásáról szóló döntésekre vonatkoznak.
A kormány legfontosabb feladata a magyar emberek biztonságának garantálása - hangsúlyozta a tárcavezető.
Az ukrán nemzeti gárda megkettőzte a nagykövetség védelmét. Az Ukrajnában tartózkodó magyar állampolgárokat arra kérte Szijjártó Péter, vegyék fel a kapcsolatot a nagykövetséggel.
Óriási sorok alakultak ki a kárpátaljai határátkelőknél
Szemtanúk beszámolói szerint óriási sorok alakultak ki a kárpátaljai határátkelőknél és a közelükben található benzinkutaknál.
Szakértő: A „jobb verzió” az, hogy csak a Dnyeperig foglalják el Ukrajnát
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint a „jobb verzió” az, hogy Oroszország csak a Dnyeperig foglalja el Ukrajnát, vagy esetleg beéri a nagyobb városok - köztük Kijev - elfoglalásával.
Kaiser Ferenc szerint Moszkva kész tények elé akarja állítani a világot és Ukrajnát.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy Kijev „veszélyesen közel” van a fehérorosz határhoz, ahonnan mintegy 40 ezer orosz katona indul támadásra. Ukrajna második legnagyobb városa, Harkov körül is heves harcok zajlanak.
Oroszország a háborút már elvitte Ukrajna gazdasági és politikai életének „szívéig” - közölte.
Kaiser Ferenc azt mondta: a NATO-nak nem áll módjában katonai támogatást nyújtani, mivel Ukrajna nem tagja a szövetségnek.
Nem is lehet cél, hiszen akkor négy, atomfegyverrel rendelkező ország keveredne konfliktusba: Oroszország, és a NATO részéről az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország - figyelmeztetett az NKE docense.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
„Érdemes komolyan venni, amit az orosz elnök mond”
Korábban is kellett volna, és továbbra is érdemes komolyan venni, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök mond - értékelt Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
Horváth József szerint az vezetett idáig, hogy a korábbi oroszbarát vezetés lecserélődött. Az Egyesült Államok „erősen dolgozott” azon, hogy Ukrajna „leváljon” Oroszországról. Megkezdődött az ukrán haderő modernizációja is. Vlagyimir Putyin számára pedig elfogadhatatlan volt, hogy Oroszország közvetlen közelébe közepes hatótávolságú rakétát telepítsenek.
Kifejtette: a mostani precíziós művelet első órái a légi fölény megszerzéséről szólnak. Fontos a légitámaszpontok, lőszerraktárak kiiktatása, megakadályozandó, hogy Ukrajna további fegyverhez jusson.
Azt még nem látni pontosan, hogy mi az oroszok stratégiai célja - mondta Horváth József, de kiemelte: érdemes figyelni, amit az orosz elnök mond, kielemezni annak háttértartalmát. A szakértő szerint Vlagyimir Putyinnak nem érdeke, hogy Ukrajnát teljes mértékben elfoglalja. Ezzel a nemzetközi közösséget, az ukrán lakosságot is maga ellen fordítaná, továbbá olyan gazdasági kihívásokat jelentene, amelyeket az orosz belpolitika sem viselne el hosszú távon.
Horváth József szerint Oroszország célja a hidegháborús „finn példa”, hogy Ukrajna demilitarizált területként semleges maradjon.
Ifj. Lomnici: Jogilag nehéz megítélni a háborút
Jogi szempontból bizonytalanság van a mostani háború kapcsán, mivel a múltban több olyan esemény történt, amikor a nemzetközi jogot „félretették” - értékelt ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője csütörtök reggel az M1 aktuális csatorna műsorában nyilatkozva.
A Századvég jogi szakértője felidézte, hogy a „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” helyzetét a minszki megállapodás rendezte. Rövid idővel az egyezmény után viszont kiújultak a harcok ezeken a területeken, amelyeket az ENSZ és a Nyugat nem ismer el függetlennek, holott a lakosság etnikai összetételét tekintve valóban többségben vannak az orosz ajkúak - hívta fel a figyelmet.
Ifj. Lomnici Zoltán megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin ukrán részről népirtásra hivatkozik, valamint arra, hogy nukleáris fegyverek kifejlesztése zajlik Ukrajnában. Ha ezek az állítások helytállóak, árnyalják a képet, miszerint egyoldalú háborús lépések indultak meg. Kérdés, hogy a háborús lépések mennyire élvezik az ottani területeken élők szimpátiáját, mennyiben érzi a lakosság úgy, hogy valóban az orosz állam védelmi fellépéséről van szó - vélekedett.
Kitért arra is, hogy ha közvetlen háborús övezetből érkeznek emberek a határra, jogilag megilleti őket a menekültstátusz. Ezért is fontos, hogy a menekültek fogadására a Magyar Honvédség felkészült - fűzte hozzá.
Dömötör Csaba: A béke a legfontosabb magyar érdek
Egy többféle, most már háborús válsággal is terhelt időszakban sok mindenre van szükségünk, erős vezetőre, higgadt mérlegelésre, de semmiképpen sem felelőtlen és a magyarok biztonságát veszélyeztető baloldali nyilatkozatokra - közölte Dömötör Csaba a közösségi oldalán.
A baloldali vezetők fegyvert szállítanának Ukrajnának és magyar katonákat küldenének a hadszíntérre. A Városházára felvonták az ukrán zászlót is - írta legújabb bejegyzésében Dömötör Csaba. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint ebben a helyzetben a magyar zászlót kell a legmagasabbra húzni. Történelmi tapasztalataink is azt mondatják velünk: a béke a legfontosabb magyar érdek, és az, hogy kimaradjunk a konfliktusból. Aggódunk Ukrajnáért, Ukrajna területi épségéért, de a háború nem megoldás - tette hozzá.
Egy többféle, most már háborús válsággal is terhelt időszakban sok mindenre van szükségünk. Erős vezetőre, higgadt mérlegelésre, de semmiképpen sem felelőtlen és a magyarok biztonságát veszélyeztető baloldali nyilatkozatokra. Ne keverjék össze a mostani helyzetet a vasárnap délutáni videóblogolással. Itt most a magyarok biztonsága a tét - zárta az államtitkár.
„Mondjunk el egy Miatyánkot”
Vejkey Imre, a Magyar Parlamenti Imacsoport vezetője kéri a magyar nemzetet, hogy imádkozzon a békéért, mert a háború nem megoldás.
A mai naptól mindenki imádkozzon, hogy a fegyverek helyett Európában és a világban újra az Úr igazsága és békéje legyen a győzedelmes! Mondjunk el egy Miatyánkot azért, hogy az egymással most harcban álló felek ismerjék fel saját teremtettségüket és ezáltal mielőbb ismerjék fel a másik istenarcúságát is! Mondjunk el egy Miatyánkot azért, hogy hazánk kimaradjon ebből a háborús konfliktusból! - írja közleményük.
A Mazsihisz aggodalmát fejezte ki és a menekültek segítésére készül
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) aggodalmát fejezte ki az Ukrajna elleni orosz támadás miatt és megkezdte a felkészülést az esetlegesen Magyarországra érkező menekültek megsegítésére.
A szervezet csütörtöki közleményében úgy fogalmaztak: „együttérzünk Ukrajna polgáraival, különösen a kárpátaljai magyarsággal, azon belül is zsidó hittestvéreinkkel”.
A Mazsihisz az elmúlt hetekben megkezdte a felkészülést az esetlegesen Magyarországra érkező menekültek megsegítésére. A szervezet felvette a kapcsolatot az illetékes magyar hatóságokkal, a nemzetközi zsidó szervezetekkel és folyamatosan nyomon követi az események alakulását - írták.
Hozzátették: imádkoznak, hogy a fegyverek elhallgassanak és a béke minél előbb helyreálljon.
Az EMIH támogatásáról biztosította az ukrajnai zsidó közösséget
Támogatásáról biztosította az ukrajnai zsidó közösséget az Egységes Magyagyarországi Zsidó Hitközség (EMIH) - közölte a szervezet csütörtökön.
Azt írták: Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija aggodalommal figyeli az orosz-ukrán konfliktus alakulását. A vezető rabbi csütörtökön telefonon egyeztetett Meir Stamblerrel, az Ukrajnai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnökével, és felajánlotta neki a magyar zsidó közösség segítségét.
Köves Slomó egyeztetett Mendel Wilhelm ungvári rabbival is, akinek megígérte, ha szükséges, huzamosabb ideig is ellátják Magyarországon a kárpátaljai közösség tagjait.
Az EMIH vezetője továbbá pénzügyi támogatást ígért Shmuel Azmannak, a kelet-ukrajnai zsidó menekülteknek létesített Anatevka zsidó menekültfalu vezetőjének.
Azt írták: a Kijev melletti települést - mely nevét a Hegedűs a háztetőn című musicalből kapta - 2015-ben hozták létre adományokból Shmuel Azman kijevi rabbi kezdeményezésére, az akkori kelet-ukrajnai harcok elől menekülő zsidó családok részére. A településen több száz kelet-ukrajnai zsidó menekült él, és a konfliktus újbóli kiéleződése óta további menekültek érkeznek oda.
Az EMIH felajánlotta segítségét az Ukrajnában ragadt izraeli állampolgárok kimenekítéséhez is - tették hozzá.
Megkezdi a segítségnyújtást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítő akciót indít a kárpátaljai területekre érkező menekültek támogatására - közölte a szervezet csütörtökön.
Egyúttal felkészítik a kelet-magyarországi térségben működő intézményeiket és önkéntes szervezeteiket az Ukrajnát ért támadás nyomán Magyarországra érkező emberek megsegítésére, szükség esetén befogadására - fogalmaztak a közleményben.
Kiemelték, hogy a szeretetszolgálat az Ukrajnában kialakult válsághelyzetre tekintettel meghirdetett humanitárius akcióinak támogatására gyűjtést indít. Aki segíteni szeretne, az a 11784009-20200776 számú számlára indított átutalással, az adomanyozz.hu oldalon indított online befizetéssel vagy a 1350-es adományvonalon hívásonként 250 forinttal segíthet.
Közölték azt is, hogy a beregszászi járásban működő Máltai Szeretetszolgálaton keresztül támogatást nyújtanak a településekre érkező családoknak; fokozott figyelmet fordítanak a gyermekek, az idősek, a betegek és a fogyatékos emberek támogatására. A máltai szervezet kifejezetten a speciális igényű menekültek megsegítésére is készül - hangsúlyozták.
A Baptista Szeretetszolgálat is felkészül a segítségnyújtásra
A Baptista Szeretetszolgálat felkészül a Nyugat-Ukrajnába érkező belső menekültek ellátására az ukrán határ térségében és készen áll az ukrajnai segítségnyújtásra is.
A segélyszervezet csütörtökön tartós élelmiszereket, konzerveket, bébiételeket, ivóvizet, alapvető higiéniai termékeket és téli ruházatot csoportosítottak át a dunántúli logisztikai központjukból a mátészalkai raktárbázisukba.
Emellett felmérték a térségben lévő szociális és oktatási intézményeik menekülteket befogadó kapacitását, és készültségbe helyeztek egy speciális egészségügyi mentőcsapatot.
A segélyszervezet a tájékoztatás szerint kapcsolatba lépett ukrán partnereivel, hogy segíteni tudjon a kritikus körülmények között élő embereknek. Felvették a kapcsolatot a Baptista Világszövetség washingtoni irodájával és az ukrán baptista vezetőkkel is tárgyalnak az együttműködésről.
A Baptista Szeretetszolgálat emellett 3,5 millió forint gyorssegélyt juttat el kárpátaljai partnereihez és adománygyűjtést hirdet a háború miatt kritikus helyzetbe került emberek megsegítésére - írták.
Az 1355-ös baptista adományvonalon hívásonként 300 forinttal lehet támogatni az ukrajnai háború érintettjeit. Banki átutalással az UniCredit Bank 10918001-55555555-55555555-os folyószámláján, a közlemény rovatban az „Ukrajna” szót feltüntetve várják a felajánlásokat.
Az orosz-ukrán helyzetről itt olvashat többet, a világ vezetőinek reakciójáról pedig itt!
