Külföld

Elítélik a világ vezetői az orosz támadást

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az Ukrajna elleni orosz hadművelet kezdete után, csütörtökön elítélte az „emberiesség elleni bűncselekményt”, s így tett számos európai vezető, uniós tisztségviselő, nemzetközi szervezet is.

Elítélik a világ vezetői az orosz támadást
Egy ukrán támaszpontból száll fel a füst Harkov közelében
Fotó: ARIS MESSINIS / AFP

„A leghatározottabban elítéljük ezt az agressziót” - jelentette ki a Twitter mikroblog-portálon közzétett videóban Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter, a helyszínen nemzetközi megfigyelőket állomásoztató szervezet soros elnöke.

A szervezet főtitkára, Helga Schmid csütörtök este közleményben jelentette be, hogy a harcok miatt a lehető legrövidebb időn belül átmenetileg kivonják az összes EBESZ-megfigyelőt Ukrajnából.

Schmid még délután, az EBESZ parlamenti közgyűlésében mondott beszédében közölte, hogy az ukrajnai különleges megfigyelőmissziójuk alkalmazkodik az orosz offenzíva utáni helyzethez.

Az EBESZ-nek több száz megfigyelője teljesít szolgálatot Ukrajna keleti részén.
„A misszió alaposan kidolgozott készenléti tervei életbe léptek” - közölte Helga Schmid. „A személyzetünk épsége és biztonsága a legfontosabb prioritásunk” - tette hozzá.

A közgyűlésben felszólaló Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter kijelentette: Moszkva megszegte a nemzetközi rend és jog legelemibb szabályait.
„A hajnali órák óta tudjuk, hogy az Oroszországi Föderáció az erőszak útját választotta. Ismét határokat lépett át, az ukrán terület fizikai határait és a nemzetközi jog határát. A legrosszabb várakozásaink valósultak meg. Háború van az európai kontinensen. Ukrajna újabb orosz agresszió áldozata lett” - mondta Schallenberg beszédének közreadott szövege szerint.

Ausztria a nemzetközi jog és a béke pártján áll - hangsúlyozta az osztrák külügyminiszter, aki országa szolidaritását tolmácsolta Ukrajnával, az ukrán kormánnyal és néppel.

Schallenberg közölte: az EBESZ-misszió megfigyelői szemtanúi voltak a szörnyűségnek. „Mint a helyszínen lévő szemünknek és fülünknek sajátos felelősségük van, és megfelelő védelemben kell részesülniük. Felszólítom Oroszországot és az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki népköztársaság képviselőit, hogy óvják megfigyelőinket, és ne használják fel őket politikai célokra”.

Schallenberg személyesen mondott beszédet az EBESZ székhelyén. A tanácskozáson mások mellett Németország, Kanada, Csehország, Franciaország, Litvánia és Nagy-Britannia képviselői virtuálisan vettek részt - közölte az osztrák külügyminisztérium.

Az EBESZ megfigyelői azzal vádolták meg csütörtökön az oroszbarát szakadárokat, hogy agressziót követtek el a megfigyelői misszió ellen.

A szakadárok ellenőrizte területen, mintegy 22 kilométerre Luhanszktól, két fegyveres irányváltoztatásra kényszerítette a misszió egyik járőrét - közölte az EBESZ szerdán. A megfigyelők láttak egy harmadik férfit is, orosz jelzéssel ellátott egyenruhában.

A megfigyelők elmondták, hogy egy másik faluban rájuk lőttek, és megakadályozták, hogy felbocsássanak egy drónt. Egy harmadik településen sikerült felbocsátani a drónt, de fegyveresek ismét közbeléptek, és a drón elveszett.

Biden: Putyint terheli a teljes felelősség

Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli a teljes felelősség az Ukrajna elleni támadásért, és neki, valamint Oroszországnak szembe kell néznie a következményekkel - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban elmondott beszédében.

„Putyin az agresszor. Putyin választotta ezt a háborút. És most ő, valamint országa viseli a következményeket” - fogalmazott Biden, aki szerint a mostani intézkedések „azonnal és hosszú távon is súlyos költségekkel terhelik majd az orosz gazdaságot.” Az elnök hozzátette: a szankciókat szándékosan úgy alakították ki, hogy „maximalizáljuk a hosszú távú hatást Oroszországra nézve, és minimalizálják az Egyesült Államokra és szövetségeseire gyakorolt hatást”.

Biden egyebek között azt is bejelentette, hogy korlátozzák Oroszország azon képességét, hogy dollárban, euróban, fontban és jenben kereskedjen, azaz hogy „a globális gazdaság része legyen”. Ezenkívül zárolják négy nagy orosz bank pénzügyi eszközeit. Ez azt jelenti, hogy „minden vagyonukat, amely Amerikában van, befagyasztják”.

A G7 csoport a vérontás leállítását követeli Oroszországtól

Az Ukrajnában kezdett vérontás azonnali leállítását és a katonák kivonását követeli a G7 csoport Oroszországtól - közölték a világ legfejlettebb ipari országait összefogó csoport vezetői csütörtöki online megbeszélésük után.

A hetek a soros elnök Németország kormánya által kiadott közlemény szerint megállapították, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna ellen indított katonai művelettel „visszahozta a háborút az európai kontinensre, és a történelem rossz oldalára állt”.

Közölték, hogy Oroszországgal szemben „szigorú és összehangolt gazdasági és pénzügyi szankciókat” terjesztenek elő Oroszországgal szemben, és készen állnak humanitárius segítséget nyújtani az ukrán népnek, „beleértve az orosz agresszió elől menekülőket és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő embereket”.

Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország, valamint az EU mint nemzetek feletti intézmény alkotta csoport vezetői a többi között hozzátették, hogy a globális energiaellátás stabilitása közös érdek, ezért készen állnak arra, hogy szükség esetén fellépjenek „az esetleges zavarok kezelése érdekében”.

Jansa: Kilátásba kell helyezni Ukrajna teljes jogú EU-tagságát

Az Európai Uniónak kilátásba kell helyeznie Ukrajna mielőbbi teljes jogú tagságát - jelentette ki Janez Jansa szlovén kormányfő csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Kiemelte: a történelem sokszor bebizonyította már, hogy ott, ahol nem bővül az EU, valaki más fog terjeszkedni. „Most bátor döntésre van szükség” - fűzte hozzá.

A gyors tagság reménye, amelyet az EU kínálhat Ukrajnának, Moldovának, Grúziának és a nyugat-balkáni országoknak, egy lehetséges, elérhető, reális politikai válasz, amelyre Európának és a világnak jelenleg szüksége van - mondta.

Jansa szerint az Ukrajna elleni orosz támadás célja a kormány és az elnök leváltása, valamint egy oroszbarát bábkormány létrehozása. A szlovén kormányfő erről beszélt Denisz Smihal ukrán miniszterelnöknek is csütörtökön reggel telefonon. A szlovén kormányfő kétnapos hivatalos látogatásra utazott volna Ukrajnába, a találkozót azonban egyelőre elhalasztották.

Jansa megjegyezte: függetlenül attól, mi fog történik az elkövetkező napokban Ukrajnában, az EU-ban és a NATO-ban még nem volt ilyen magas szintű elszántság a közös, agresszív akciókkal szembeni ellenállásra.

Úgy vélte: nem csekélységek az Oroszországgal szemben már elfogadott, illetve készülő szankciók. „Oroszország nukleáris szuperhatalom és regionális katonai hatalom, de nem gazdasági hatalom” - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a gazdasági szankciók szinte mindig mindkét oldalt érintik, de ezeknél a szankcióknál teljesen egyértelmű, hogy középtávon „Oroszország lesz a vesztese”.

A megtorló és minden egyéb intézkedés az orosz vezetés „ésszerűtlen, fejetlen, agresszív politikája” ellen irányul, nem pedig az orosz nép ellen - fogalmazott. „Mindenki azt szeretné, ha az orosz nép olyan képviselőket választana a jövőben, akik nem veszélyeztetnek senkit” - húzta alá.

A miniszterelnök közölte: Szlovénia területén nincs közvetlen katonai konfliktusveszély, de kibertámadásokra van esély. Fel kell készülni arra a lehetőségre is, hogy egy ideig például nem lehet használni a mobiletelefonokat - mutatott rá.

Morawiecki: Meg kell erősíteni a NATO keleti szárnyát

Ukrajna orosz megtámadása után újabb, messzemenő szankciókat kell kivetni Moszkva ellen, és emellett dolgozni kell a NATO keleti szárnya megerősítésén is, e témában intenzív tárgyalások zajlanak - közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a szejmben.

„Ma a történelmünk teljesen rendkívüli pillanata következett be, hiszen a mai hajnal mindent megváltoztatott, ez okozta, hogy újból felébredtek a második világháború démonjai” - jelentette ki Morawiecki. Úgy látta: Oroszország a háborút választotta, „az egyik európai állam a legkisebb ok nélkül megtámadta a másikat”, és közel Lengyelország keleti határához emberek halnak meg.

„E barbárságnak az egész szabad világ határozott ellenkezésébe kell ütköznie” - húzta alá.

A lengyel kormány két irányban cselekszik: egyrészt a szövetséges államoknál újabb, Moszkvával szembeni, elrettentő erejű szankciócsomagot szorgalmaz, másrészt a NATO keleti szárnya megerősítésére törekszik. A NATO-partnerek teljesen megértik a mai kockázatokat, a keleti szárny minél gyorsabb megerősítését célzó tárgyalások előrehaladott szakaszban vannak - közölte Morawiecki.

Vlagyimir Putyin orosz elnök „a terror útját választotta, a terror révén össze akarja törni Európát” - jelentette ki. Kifejtette, hogy szerinte Ukrajna területi egységének visszaállítása a világ által adandó válasz határozottságán múlik.

A kormányfő kiemelte: Ukrajna ma nemcsak saját függetlenségéért, hanem egész Európa szabadságáért harcol. Beszédében Morawiecki a Lengyelországban már hosszabb ideje tartózkodó, illetve az orosz támadás elől oda menekülő ukránokhoz is szólt: „Kedves keleti szomszédaink (...) nem hagyjuk cserben önöket” - fogalmazott. Egyúttal megígérte a már elindított humanitárius segély folytatását és a menekültek befogadását.

A kormányfői beszéd előtt a szejm egyhangúlag elfogadta az Ukrajna megtámadását elítélő, az orosz erők visszavonását szorgalmazó határozatot. A dokumentum felolvasását többször is hosszabb, a kormánypárti és az ellenzéki padokból egyaránt felhangzó taps szakította meg.

Amerikai katonák segítik az Ukrajnából Lengyelországba és Romániába menekülőket

Az ideiglenesen a NATO keleti szárnya mentén állomásozó amerikai katonák segítik az Ukrajnából Lengyelországba és Romániába menekülőket - írta csütörtökön az amerikai sajtó egy katonai tisztviselőre hivatkozva.

A neve elhallgatását kérő tisztviselő elmondta, hogy mindkét országban ideiglenes menedékhelyeket hoztak létre, hogy ezzel segítsék az orosz invázió elől menekülőket, akiknek „ideiglenes tartózkodási helyet biztosítanak, ahol élelmet és alapvető szükségleti cikkeket kaphatnak, amíg más helyekre nem mehetnek. A kialakított menedékhelyek közül három Lengyelországban található, amelyek összesen legfeljebb 4000 ember befogadására alkalmasak, egy pedig Romániában, ahol 500 embert tudnak elhelyezni.

Szakértők arra figyelmeztettek, hogy Moszkva ukrajnai katonai akciója menekültválságot idézhet elő, és várhatóan több millió ember próbálja majd elhagyni az országot.

Nagy-Britannia és szövetségesei határozott választ adnak

Nagy-Britannia és szövetségesei határozott választ adnak az Ukrajna elleni orosz támadásra - közölte csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a Twitteren megjelent első hivatalos reakciójában úgy fogalmazott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a vérontás és a rombolás útját választotta, amikor elrendelte az Ukrajna elleni indokolatlan támadást.

Boris Johnson csütörtökön kora reggel telefonon beszélt Vologyimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és a Downing Street tájékoztatása szerint közölte vele, hogy a Nyugat nem nézi tétlenül Putyin hadjáratát az ukrán nép ellen.

A brit kormányfő hangot adott annak a reményének is, hogy Ukrajna képes lesz ellenállást kifejteni.

Boris Johnson (képünkön) csütörtökön kora reggel telefonon beszélt Vologyimir Zelenszkij ukrán elnökkel
Boris Johnson (képünkön) csütörtökön kora reggel telefonon beszélt Vologyimir Zelenszkij ukrán elnökkel
Fotó: Jeff J Mitchell / POOL / AFP

Johnson előző nap, a londoni alsóházban bejelentette, hogy a Nagy-Britannia által Oroszországgal szemben eddig bejelentett szankciós intézkedések 275 személyre terjednek ki, az orosz pénzintézetek és oligarchák elleni intézkedések pedig 37 milliárd font (több mint 15 800 milliárd forint) értékű vagyoneszközt érintenek.

Objektum doboz

London és partnerei az orosz gazdaságot béklyóba szorító szankciókra készülnek

Nagy-Britannia partnereivel egyeztetve olyan masszív szankciókra készül Moszkva ellen, amelyek béklyóba szorítják az orosz gazdaságot - mondta csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a brit nemzethez intézett televíziós beszédében kijelentette: e cél érdekében kollektív módon fel kell számolni a függést az orosz földgáz- és nyersolajszállítmányoktól, mivel ez a függés immár túl hosszú ideje teszi lehetővé Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, „hogy markában tartsa a nyugati politikát”.

A brit kormányfő szerint az Ukrajna elleni hadművelettel Putyin baráti ország ellen indított támadást bármiféle provokáció vagy hihető indok nélkül.

Johnson egyenes utalást tett arra a hírhedt kijelentésre, amellyel Neville Chamberlain, a második világháború korai időszakának brit miniszterelnöke jellemezte Csehszlovákia és a náci Németország területi viszályát. Chamberlain 1938-as rádióüzenetében úgy fogalmazott, hogy „távoli országok közötti vitáról van szó, olyan nemzetek között, amelyekről semmit sem tudunk”.

Boris Johnson szerint az Ukrajna ellen indított hatalmas szárazföldi, tengeri és légi hadjárat nem olyan országban zajlik, amelyre érvényes „az elhíresült kijelentés, hogy messze van és alig tudunk róla valamit”.

Ukrajna évtizedek óta élvezi a szabadság és a demokrácia előnyeit, és a világ nem engedheti meg e szabadság eltaposását, nem fordíthatja egyszerűen félre a tekintetét - mondta televíziós beszédében a brit miniszterelnök.

Boris Johnson szerint a cél egyértelmű: Vlagyimir Putyin e barbár kalandorakciójának kudarccal kell végződnie diplomáciai, politikai, gazdasági, és végső soron katonai értelemben egyaránt.

Johnson az orosz emberekhez fordulva azt mondta: elnökük az erőszak szökőárját zúdította egy szláv testvérnépre.

Hozzátette, hogy az Ukrajna elleni hadjáratban eleső orosz katonák szüleihez is szól, amikor azt mondja: nem hiszi, hogy mindez az ő nevükben történik, és nem hiszi azt sem, hogy ők is akarnák azt a páriastátust, amelybe a Putyin-rezsim ezek után kerül.

A brit miniszterelnök kijelentette: az ukrán szabadság most takarékon égő lángja majdan ismét fényesen ragyogni fog, mivel az orosz diktátor - legyen akárhány bombája, harckocsija és rakétája - soha nem lesz képes elnyomni az ukránok nemzeti érzéseit és az országuk szabadságába vetett szenvedélyes hitüket.

A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson csütörtök este a londoni alsóházban ismerteti az Oroszországgal szembeni újabb szankciókat.

Az Európai Unió beidézte az orosz nagykövetet

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője megbízta Stefano Sanninót, az Európai Külügyi Szolgálat főtitkárát, hogy idézze be Vlagyimir Csizsovot, Oroszország EU melletti nagykövetét - tájékoztatott az uniós szervezet csütörtök délután sajtóközleményben.

A találkozón Sannino főtitkár közölte: az EU a leghatározottabban elítéli az orosz fegyveres erők indokolatlan betörését Ukrajnába, és felszólítja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy állítsa le a műveletet, továbbá feltétel nélkül vonja ki haderejét és katonai felszerelését az ország teljes területéről.

A főtitkár emellett tájékoztatta az orosz nagykövetet, hogy az EU-tagországok vezetői csütörtök esti rendkívüli találkozójukon határoznak az orosz beavatkozásra adott válaszokról. A válaszlépések az unió transzatlanti és hasonló gondolkodású partnereivel teljes mértékben összehangolt, ágazati és egyéni korlátozó intézkedéseket foglalnak magukban - olvasható a közleményben.

Diplomáciai források szerint a szankciók az orosz ipart, pénzügyi szektort és az exportellenőrzést célozzák.

EU: Oroszországnak felelnie kell az „igazságtalan” támadásért

Az Európai Unió elítéli Oroszország Ukrajna ellen indított „igazságtalan” támadását, a Kremlnek ezért felelnie kell - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatában.

Leszögezték, hogy olyan katonai műveletről van szó, amelyet senki nem provokált ki, amellyel Moszkva megsérti a nemzetközi jogot, és aláássa Európa és a világ biztonságát.

Felszólították Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja ki erőit Ukrajnából, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét.

Az EU folyamatosan egyeztet nemzetközi partnereivel, mindenekelőtt a NATO-val és a G7 csoporttal - tették hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az orosz-ukrán konfliktus témájában
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az orosz-ukrán konfliktus témájában
Fotó: Kenzo TRIBOUILLARD / POOL / AF

Az uniós bizottság és a tanács elnöke hangsúlyozta: a lehető leghatározottabban elítélik Oroszország „példátlan katonai agresszióját Ukrajna ellen”.

„Oroszország indokolatlan katonai akcióival súlyosan megsérti a nemzetközi jogot, és aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást. Az erőszaknak és kényszer alkalmazásának nincs helye a 21. században” - fogalmaztak.

A közlemény emlékeztetett: az Európai Tanács rendkívüli csúcsértekezletet tart csütörtökön Brüsszelben. A tagállami vezetők az este nyolc órakor kezdődő tanácskozáson megvitatják az Ukrajnát és Oroszországot érintő legújabb fejleményeket, megbeszélik, hogy az Európai Unió hogyan viszonyuljon Oroszországhoz. A tanácskozáson Von der Leyen elnök további szankciós csomagot mutat be.

Az uniós intézmények vezetői hangsúlyozták: az EU és tagállamai készen állnak arra, hogy sürgősen humanitárius segítséget nyújtsanak, továbbá felszólították Oroszországot és a támogató fegyveres alakulatokat, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot.

Az EU szilárdan kiáll Ukrajna és népe mellett a „páratlan válság” idején. Az EU további politikai, pénzügyi és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának - tette hozzá közleményében az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke.

Az európai uniós központi intézmények vezetői a csütörtök esti rendkívüli kormányfői EU-találkozón az orosz gazdaság stratégiai ágazatait megcélzó, új, hatékony szankciókat tartalmazó csomagot terjesztenek a tagállamok vezetői elé jóváhagyásra - jelentette ki Ursula von der Leyen csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján.

A csomag célja, hogy megakadályozza Oroszország hozzáférését a kulcsfontosságú technológiákhoz és piacokhoz, és gyengítse Oroszország gazdasági bázisát és modernizációs képességét. Hozzátette: „mindemellett befagyasztjuk az EU-ban lévő orosz vagyontárgyakat, és megakadályozzuk az orosz bankok hozzáférését az európai pénzügyi piacokhoz. Az első szankciócsomaghoz hasonlóan szorosan együttműködünk a partnerekkel és szövetségesekkel.”

A bizottsági elnök kijelentette: „Ma kora reggel az orosz erők megszállták Ukrajnát, egy szabad és szuverén országot. Európa közepén ismét ártatlan nők, férfiak és gyermekek halnak meg vagy féltik az életüket. Elítéljük ezt a barbár támadást és az annak igazolására használt cinikus érveket” - fogalmazott.

Von der Leyen felhívta a figyelmet: „Nem hagyjuk, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök lerombolja azt a biztonsági struktúrát, amely az elmúlt évtizedekben békét és stabilitást biztosított Európának, és azt sem, hogy a jogállamiságot az erő és a kegyetlenség uralmával váltsa fel. Az EU Ukrajna mellett áll, Ukrajna győzni fog.”

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő úgy nyilatkozott, hogy az új büntetőintézkedések sora, amelyet az EU-tagállamok vezetői csütörtök este vitatnak meg, a „legkeményebb szankciócsomag az EU történelmében.”

„Európa legsötétebb óráját éli át a második világháború vége óta. Ezért az orosz vezetést nagyszabású elszigeteltség fogja sújtani” - hívta fel a figyelmet.

Hozzátette: az unió új segélycsomagot is előkészít, és aktívan támogatja az evakuálási műveleteket az orosz támadás által érintett területeken.

Japán kormányfő: Az orosz támadás alapjaiban rengeti meg a nemzetközi rendet

Az Ukrajna elleni orosz támadás alapjaiban rengeti meg a nemzetközi rendet - jelentette ki Kisida Fumio japán miniszterelnök csütörtökön a japán nemzetbiztonsági tanács ülése után.

„Határozottan elítéljük Oroszországot. Összehangoljuk erősfeszítéseinket a nemzetközi közösség tagjaival, köztük az Egyesült Államokkal, és gyorsan reagálni fogunk” - szögezte le a japán kormányfő a tanácsülés után újságíróknak. „Az orosz támadás alapjaiban rengeti meg a nemzetközi rendet, amely szerint tűrhetetlen a status quo egyoldalú és erővel történő megváltoztatása” - hangoztatta a japán miniszterelnök.

Norvég kormányfő: A felelősség egyedül és teljes mértékben Moszkvát terheli

Norvégia a leghatározottabban elítéli az Ukrajna elleni támadást, és a felelősség egyedül Oroszországot terheli - jelentette ki csütörtökön Jonas Gahr Store, a NATO-tagállam Norvégia miniszterelnöke az Ukrajna elleni orosz offenzívára reagálva.

„Egyedül és teljes mértékben Oroszországot terheli a felelősség azért, hogy Európát ilyen sötét helyzetbe taszította” - jelentette ki közleményében a norvég miniszterelnök. Ezzel egy időben az oslói külügyminisztérium tudatta, hogy az ukrajnai norvég nagykövetséget Kijevből Lvivbe (Lemberg) költöztetik.

Biden: Oroszország szándékosan háborút indított Ukrajna ellen

Oroszország „szándékosan háborút indított” Ukrajna ellen, és ez katasztrofális emberveszteséggel és szenvedéssel jár majd - írta amerikai idő szerint szerda éjszakai közleményében Joe Biden amerikai elnök.

„Egyedül Oroszország a felelős a támadás követelte emberéletekért és a pusztításért. Az Egyesült Államok, szövetségesei és partnerei egységes és határozott módon fognak reagálni. A világ felelősségre fogja vonni Oroszországot” - áll a Fehér Ház által kiadott közleményben. „Az egész világ Ukrajna népéért imádkozik ma este, amikor az orosz katonai erők indokolatlan támadásait szenvedik el” - fogalmazott Biden.

Az elnök közölte, hogy követni fogja a helyzet alakulását a Fehér Házban, és nemzetbiztonsági csapata tájékoztatja őt a fejleményekről. Csütörtök reggel a korábbi tervek szerint a hét legfejlettebb ipari ország (G7) vezetőivel a további lépésekről fog tanácskozni.

„Együttműködünk NATO-szövetségeseinkkel is, hogy erős, egységes választ adjunk, amely elriaszt bármilyen, a szövetség elleni agressziótól” - hangsúlyozta Biden.

Az elnök csütörtökön további szankciókat fog bejelenteni az európai szövetségesekkel együttműködve az Ukrajna elleni orosz támadásokra válaszul - ezt mondta szerdán éjszaka újságíróknak a Fehér Ház egyik tisztségviselője. A neve elhallgatását kérő tisztségviselő elmondta, hogy az elnök a G7-es országok vezetőivel folytatott találkozót követően részletezi a várható újabb szankciókat.

A Fehér Ház egy másik közleményben bejelentette, hogy Biden amerikai idő szerint szerdán későn este beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és támogatásáról biztosította Ukrajnát az orosz támadások közepette. „Arra kért, szólítsam fel a világ vezetőit, hogy határozottan lépjenek fel Putyin elnök kirívó agressziója ellen, és álljanak ki Ukrajna népe mellett” - fogalmazott Biden, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok „továbbra is támogatást és segítséget nyújt Ukrajnának és a ukrán népnek”.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter a NATO Oroszország ukrajnai inváziójára adandó összehangolt válaszáról egyeztetett Jen Stoltenberg NATO-főtitkárral - közölte csütörtökön az amerikai külügyminisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint a felek megvitatták a NATO keleti szárnyának biztonsága érdekében teendő további lépéseket is. Blinken hangsúlyozta, hogy „sziklaszilárd” az Egyesült Államok elkötelezettsége a katonai szövetség kollektív védelem elvét tartalmazó 5. cikke mellett.

A NATO válságtanácskozást tart

Válságtanácskozást tartanak a NATO 30 tagállamának a szövetséghez akkreditált nagykövetei csütörtök reggel az Ukrajna ellen intézett orosz katonai műveletek miatt - közölte az észak-atlanti szövetség egyik brit illetékese a Reuters brit hírügynökséggel.

Objektum doboz

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára korábban élesen elítélte Oroszországot az Ukrajna ellen indított hadművelet miatt, amelyet az euroatlanti biztonság elleni súlyos támadásnak nevezett. Felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul állítsa le katonai akcióját, és tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását és területi integritását.

„Ismételt figyelmeztetéseink és a diplomáciai párbeszédre intő szüntelen erőfeszítéseink ellenére Oroszország az agresszió útját választotta egy szuverén és független ország ellen” - írta Stoltenberg csütörtök hajnali közleményében, az euroatlanti biztonság elleni súlyos támadásnak nevezve a műveletet. A főtitkár katonai akciójának azonnali leállítására és Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartására szólította fel Oroszországot.

Bejelentette, hogy a NATO-szövetségesek tanácskozást tartanak „Oroszország agresszív tetteinek következményeiről”. „Ukrajna népe mellett állunk ebben a rettenetes időszakban. A NATO mindent meg fog tenni szövetségeseinek védelme érdekében” - fogalmazott a főtitkár.

Egy brit tisztségviselő azt közölte, hogy a NATO 30 tagállamának a szövetséghez akkreditált nagykövetei tartanak válságtanácskozást.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter már egyeztetett a NATO-nak az ukrajnai támadásra adandó összehangolt válaszáról Stoltenberggel - közölte csütörtökön az amerikai külügyminisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint a felek megvitatták a NATO keleti szárnyának biztonsága érdekében teendő további lépéseket is. Blinken hangsúlyozta, hogy „sziklaszilárd” az Egyesült Államok elkötelezettsége a katonai szövetség kollektív védelem elvét tartalmazó 5. cikke mellett.

Kína szerint még nem zárult be teljesen az ajtó a békés megoldás előtt

Kína szerint még lehetőség van az ukrajnai helyzet békés rendezésére, a Kijevben állomásozó kínai nagykövetség mindazonáltal azt tanácsolta az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgároknak, hogy maradjanak otthon.

Röviddel az után, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, Csang Csün, Kína ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén úgy fogalmazott: „hiszünk benne, hogy az ukrán válság békés megoldásához vezető ajtó még nem zárult be teljesen, és nem is lenne szabad bezárni”.

Kína kijevi nagykövetsége csütörtökön a Wechat közösségi oldalán tett közzé figyelmeztetést az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgárok számára. A felhívás szerint az ukrajnai helyzet egyre romlik, több városból jelentettek robbanásokat, és katonai akciók kezdődtek, ezért a biztonsági kockázat fokozódott. A különböző veszélyforrásokra - egyebek között a társadalmi rend várható felborulására - tekintettel a nagykövetség azt tanácsolta, hogy mindenki maradjon otthon, és tartsa magát távol az ablakoktól. Ugyanakkor óva intettek a pániktól, és összefogásra, egymás támogatására kérték a kínai közösség tagjait. Azoknak, akiket a hírek útközben értek, azt tanácsolták, hogy járművükre jól látható helyre helyezzenek ki kínai zászlót. Az ország elhagyására egyelőre nem tettek javaslatot.

A spanyol kormány elítéli az Ukrajna elleni orosz támadást

A spanyol kormány elítéli Oroszország Ukrajna elleni támadását - közölte Pedro Sánchez miniszterelnök csütörtökön. A miniszterelnök Twitter-oldalán közzétett üzenetében kifejezte szolidaritását az ukrán kormánnyal és az ukrán néppel.

„Továbbra is szoros kapcsolatban vagyunk partnereinkkel és szövetségeseinkkel az Európai Unióban és a NATO-ban, hogy összehangoljuk válaszunkat” - fogalmazott a kormányfő. A spanyol külügyminiszter a nemzetközi jog kirívó megsértésének nevezte az Ukrajna elleni orosz támadást.

„Elítéljük ezt az agressziót és felszólítunk a beszüntetésére” - hangsúlyozta José Manuel Albares külügyminiszter a Twitteren reagálva arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében.

A spanyol külügyminisztérium éppen szerdán módosította a nemzetközi utazásokra vonatkozó ajánlását azzal, hogy már nem javasolja állampolgárainak az Ukrajnába utazást. Az ott tartózkodóknak azt tanácsolta: minél hamarabb hagyják el az országot.

Varsó a NATO-szerződés 4. cikke alkalmazását javasolja

Ukrajna orosz megtámadása miatt Varsó az észak-atlanti szerződés 4. cikke alkalmazását javasolja - közölte csütörtökön Piotr Müller lengyel kormányszóvivő.

A 4. cikk szerint a NATO tagállamai tanácskoznak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint egyikük területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.

Müller a csütörtök hajnali sajtóértekezletén közölte: Lengyelország állandó NATO-képviselője a szövetséges országok más képviselőivel együtt az észak-atlanti szövetség főtitkárához nyújtotta be a javaslatot a közös egyeztetés, valamint „a NATO határai megsértésének lehetséges, de reális fenyegetése” miatt.

A szóvivő bejelentette: Varsó az Oroszország elleni messzemenő szankciókat fogja szorgalmazni az Európai Tanács csütörtök esti értekezletén. A legújabb ukrajnai fejleményeket Müller szuverén országgal szembeni katonai agressziónak, a háború tényleges meghirdetésének nevezte.

Közölte: szerda óta nemcsak Ukrajna területén, de Lengyelországban is erőteljesebb, kibertámadásra utaló tevékenységet észlelnek.

Mateusz Morawiecki kormányfő az ukrajnai helyzet miatt már hétfőtől harmadfokúra emelte a kibervédelmi riasztást, az intézkedés március 4-ig lesz érvényben. A kormányszóvivő a sajtóértekezleten megerősítette: az utóbbi napokban emelték a lengyel hadsereg készenléti szintjét is.

Újságírói kérdésre megerősítette azt is, hogy Lengyelország fegyverszállításokkal és humanitárius segítségnyújtással támogatja Ukrajnát, szükség esetén pedig az ukrajnai menekültekről is gondoskodik.

A lengyel külügyminisztérium csütörtök reggel Ukrajna haladéktalan elhagyására szólította fel az ott tartózkodó lengyel állampolgárokat.

Izrael megkezdte az izraeliek és a zsidók kimenekítését Ukrajnából

A már Lvivbe, a lengyel határ közelébe evakuált izraeli nagykövetség szerint mintegy 8000 izraeli tartózkodik jelenleg Ukrajnában. A követség munkatársai a Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a ynetnek elmondták, hogy szerdáig több száz kérvényt kaptak Kijevben élő izraeliektől, akik segítséget kértek tőlük a távozáshoz.

„Arra készülünk, hogy fogadjuk az izraelieket és a zsidókat, majd továbbszállítsuk őket Lengyelországba. Az elkövetkező órákban emberek tömegére számítunk. Felszólítjuk az izraelieket, hogy azonnal hagyják el Ukrajnát” - nyilatkozta Michael Brodszki, Izrael ukrajnai nagykövete a lapnak.

„Elárasztanak bennünket az izraeliek telefonhívásai, hajnali öttől nem hagyják abba a csörgést. A segítségre szorulók jöjjenek Lvivbe, minden izraeli állampolgárnak igyekszünk segítséget nyújtani. Egyelőre itt maradunk, de minden a helyi fejleményektől függ, és ha veszély fenyegeti a kiküldötteket, akkor természetesen innen is evakuáljuk őket” - tette hozzá a nagykövet.

„Hallottunk robbanásokat, itt is voltak légvédelmi riasztások, és a médiában beszámoltak több katonai célpont elleni támadásról ezen a környéken is. Az az igazság, nem gondoltuk, hogy ez fog történni, de ez az új valóság” - nyilatkozta a nagykövet.

Izrael átadta Oroszországnak a kijevi nagykövetség és a lvivi ideiglenes külképviselet pontos helyét, földrajzi koordinátáit.

A jeruzsálemi külügyminisztérium képviselője a katonai rádiónak elmondta, hogy ismét felszólították az Ukrajnában tartózkodó izraeli állampolgárokat, hogy haladéktalanul próbáljanak meg eljutni a szárazföldi határátkelőkhöz Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Moldova vagy Románia felé, ahol már segítik továbbjutásukat Izrael felé. Ukrajna légterét lezárták, ezért már csak szárazföldi úton készülnek az emberek kimenekítésére.

A kijevi zsidó közösség vezetője a rádióban arról számolt be, hogy közösségük repülőtér közelében élő tagjai bombázásokra ébredtek, melyekbe a házaik falai beleremegtek.

A katonai rádió csütörtöki beszámolója szerint növekedett az izraeli bevándorlást kérő zsidók száma Ukrajnában és Oroszországban is, s az izraeli hatóságok felkészülnek befogadásukra.

A háború kitörése nyomán a 160 ukrajnai zsidó közösség rabbijai együttesen arra kérték a közösségek vezető tagjait, hogy tartsanak be minden iránymutatást, s gondoskodjanak a településükön élő összes zsidóról. Hangsúlyozták, hogy mellettük, az országban maradnak.

„Ugyanakkor mindenki, aki biztonságosan el tudja hagyni Ukrajnát, jobban jár, ha szárazföldi átkelőkön keresztül ezt teszi” - áll közleményükben. „Az országban élő rabbik és az ultraortodox Chabad mozgalom küldötteinek többsége, noha izraeli vagy amerikai állampolgársággal rendelkezik, felelősségvállalásból továbbra is ott marad, hogy gyülekezeteivel legyen e nehéz pillanatokban” - közölték.

Az olasz kormány elítélte a Moszkva indította katonai műveletet

Mario Draghi miniszterelnök csütörtökön kiadott közleményében „indok nélkülinek és nem igazolhatónak” ítélte meg Oroszország katonai műveletét ukrán területen.

Közleményében az olasz kormányfő hangsúlyozta Olaszország közelségét az ukrán néphez és az ukrán intézményekhez.

A kormányfő hangoztatta, hogy Róma európai és NATO- szövetségeseivel „azonnali válaszadáson dolgozik egységben és határozottsággal”.

A miniszterelnök összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, készenlétbe helyezték többek között az országos biztonsági erőket és a polgári védelmet.

A római külügyminisztérium közleményben jelentette be, hogy a tárcavezető Luigi Di Maio bekérette Szergej Razov orosz nagykövetet. Di Maio elítélte a „súlyos, indokolatlan, nem provokált” műveletet, amely a „nemzetközi jog egyértelmű megsértését” jelenti.

A kormánypártok képviselői között elsőként Matteo Salvini, a Liga vezetője ítélte el a „katonai agressziót”, és az erőszak azonnali leállítását sürgette. Matteo Salvini kifejtette, hogy a Liga támogatja a római kormány és a szövetségesek közös válaszát.

Az orosz katonai művelet éreztette hatását a római benzinkutaknál már csütörtök reggel, amikor a kutaknál hosszú sorok alakultak ki. A szupermarketekben is nőtt a bevásárlók száma, akik elsősorban áruhiánytól tartanak.

Lengyelország befogadóközpontokat létesít az ukrán határnál

Lengyelország a legközelebbi órákban befogadóközpontokat létesít az ukrán határnál a menekültek számára - közölte csütörtök reggeli interjújában Pawel Szefernaker lengyel belügyminiszter-helyettes.

Szefernaker megerősítette, hogy az ukrajnai orosz támadás esetére a lengyel kormány a vajdaságok vezetőivel együtt az utóbbi időben kidolgozta az ukrajnai menekültek befogadásának terveit.

Közölte: a csütörtök hajnali óráktól már megvalósítják e forgatókönyv első lépéseit, ennek megfelelően a legközelebbi órákban a délkelet-lengyelországi Lublini és Kárpátaljai vajdaságokban, az ukrán határ közelében létesítenek befogadópontokat.

Egyelőre nyolc befogadóközpont jön létre, a menekültek a helyszínen ételt és orvosi ellátást kapnak, valamint a szükséges információkat is - mondta el a miniszterhelyettes.

Mint beszámolt, a lengyel-ukrán határon egyelőre mérsékelt a forgalom, a határőrség azonban teljes készültségben van. Az ukrajnai események dinamikus alakulása miatt a forgalom egyik óráról a másikra megugorhat - tette hozzá Szefernaker.

Elmondta: a határőrség egyelőre az érvényes előírások alapján jár el, az esetleges rendkívüli intézkedésekről a hatóságok folyamatosan beszámolnak.

Február közepén Michal Wos igazságügyi miniszterhelyettes és Ryszard Terlecki, a szejm kormánypárti alelnöke úgy látta: Ukrajna orosz megtámadása esetén akár egymillió menekült is érkezhet Lengyelországba.

Lukasenka orosz-ukrán találkozót javasol Minszkben

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön azt javasolta, hogy Oroszország és Ukrajna képviselői találkozzanak Minszkben - számolt be a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Lukasenka korábban jelezte: fehérorosz csapatok nem vesznek részt a donyec-medencei orosz katonai műveletben, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelt el. Ugyanakkor aláhúzta: szükség esetén még sor kerülhet a fehérorosz csapatok bevetésére a konfliktusban - idézte az államfőt a BelTA fehérorosz állami hírügynökség.

A fehérorosz elnöki hivatal közölte: Putyin csütörtökre virradóra felhívta Lukasenkát, hogy tájékoztassa az Ukrajna elleni hadművelet megindításáról. A Kreml eddig semmiféle információt nem hozott nyilvánosságra a telefonbeszélgetésről. Lukasenka szerint az orosz elnök részletesen beszámolt neki a helyzetről és a fejleményekről. Putyin azt mondta neki: „a donyecki és luhanszki népirtásnak” akar véget vetni a művelettel.

A fehérorosz elnök azt állította: az ukrán hadsereg parancsnoksága tisztában volt azzal, hogy bármelyik pillanatban kirobbanhat a konfliktus, mégsem tett semmit annak megakadályozása érdekében. Rámutatott: szerda este fehérorosz katonai tisztségviselők azt tanácsolták egy magas rangú ukrán katonai parancsnoknak, hogy beszéljen Moszkvával, de erre nem került sor.

A Benelux-államok vezetői elítélték az Ukrajnában indított támadást

Hollandia, Belgium és Luxemburg kormányfői csütörtökön elítélték az ukrán területen indított orosz katonai hadműveletet.

Mark Rutte holland kormányfő Twitter-üzenetében hangsúlyozta: „Hollandia lélekben az ukrán néppel van. Kormányunk szoros kapcsolatban áll az EU-val és a NATO szövetségesekkel.”

A miniszterelnök már egy korábbi, szerda esti bejegyzésében jelezte: „Hollandia örömmel áll Ukrajna rendelkezésére, katonai felszereléseink útban vannak Kijev felé, kiberszakértőink pedig készen állnak a segítségnyújtásra”.

Wopke Hoekstra holland külügyminiszter azt írta: Moszkva akciója „háborús cselekmény, amelyért Oroszország súlyos árat fog fizetni”.

Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök az orosz beavatkozást a második világháború utáni európai történelem „legsötétebb pillanatának” nevezte. Mint írta, „az orosz agresszió szükségtelen és indokolatlan”. „Szívünk és lelkünk Ukrajna népével van” - tette hozzá.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök Twitter-üzenetében felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt a támadás leállításra.

„Szoros konzultációban állunk az uniós partnerekkel és szövetségeseinkkel, hogy reagáljunk az Ukrajna elleni támadásra. Együttérzek az ukrán néppel, amely kénytelen elszenvedni ezt a megpróbáltatást” - írta a luxemburgi kormányfő.

A német kancellár élesen elítélte Oroszország katonai akcióját

Olaf Scholz német kancellár élesen elítélte Oroszország katonai akcióját Ukrajna ellen.

„Az Ukrajna elleni orosz támadás a nemzetközi jog kirívó, semmivel sem igazolható megsértése. Németország a legélesebben elítéli Putyin elnöknek ezt a kegyetlen akcióját” - jelentette ki Scholz csütörtök hajnalban a szövetségi sajtóosztály által közzétett első állásfoglalásában. Scholz a hadművelet azonnal leállítására szólította fel Oroszországot, és közölte, hogy a német kormány szorosan együttműködik szövetségeseivel a G7-csoport, a NATO és az Európai Unió keretében.

Olaf Scholz német kancellár élesen elítélte Oroszország katonai akcióját Ukrajna ellen
Olaf Scholz német kancellár élesen elítélte Oroszország katonai akcióját Ukrajna ellen
Fotó: Michael Kappeler / POOL / AFP

A kancellár telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és Németország szolidaritásáról biztosította Ukrajnát és az ukrán népet - közölte Steffen Hebestreit kormányszóvivő.

A kormányfő az Ukrajna elleni orosz támadás miatt összehívta a biztonsági kabinetet, amelyben a külügyi, a belügyi és a védelmi tárca vezetőjével, a kancellária-miniszterrel, és szükség esetén szövetségi hatóságok, köztük a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőivel egyeztet. Annalena Baerbock külügyminiszter az ülés előtt tett sajtónyilatkozatában elmondta, hogy minden német diplomata elhagyja Kijevet, és a helyzet alakulásának alapján döntik majd el, hogy nyissanak-e külképviseletet máshol, például az ország nyugati részén fekvő Lembergben (Lviv).

Az Ukrajna elleni támadás az orosz államfő, Vlagyimir Putyin háborúja, aki súlyos hibát követett el azzal, hogy rárontott az oroszok testvérnépére - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön Berlinben.

A kancellár a szövetségi kormány biztonsági kabinetjének ülése után tett nyilatkozatában felszólította Vlagyimir Putyint, hogy azonnal hagyja abba az ukrajnai katonai műveletet és vonja ki az összes orosz katonát a szomszéd ország területéről.

Hozzátette: Németország kiáll közép-, és kelet-európai partnerei mellett, és „megérti félelmeiket”, ezért kezdeményezi, hogy a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfői tartsanak mielőbb személyes - jelenléti, nem online - megbeszélést.

Mint mondta, ezt a javaslatot már a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport vezetőinek csütörtök délutáni online tanácskozásán is megteszi, este pedig részt vesz az Európai Tanács rendkívüli ülésén, amelyen újabb büntetőintézkedésekkel sújtják Oroszországot.

Annalena Baerbock egyben felszólította az Ukrajnában tartózkodó német állampolgárokat, hogy a lehető leghamarabb távozzanak az országból.

A külügyminiszter aláhúzta, hogy az orosz támadásra büntetőintézkedések újabb csomagja lesz az azonnali válasz. Németország erről a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7-csoport soros elnökeként is gondoskodik - utalt a német diplomácia vezetője a csoport csütörtök délutánra tervezett online csúcstalálkozójára.

A szövetségi parlament (Bundestag) pártjai mindannyian elítélték az Ukrajna elleni támadást, még a moszkvai vezetéshez hagyományosan közel álló, a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) is.

A legnagyobb kormánypárt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) frakcióvezetője, Rolf Mützenich „háborús bűnösnek” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Mint mondta, az orosz támadással vége az európai biztonsági rendszernek, amelynek kiépítéséért és megszilárdításáért a hidegháború óta dolgoznak, és félő, hogy „új vasfüggöny” osztja meg a kontinenst.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnök-frakcióvezetője, Friedrich Merz kijelentette, hogy Oroszország nem csupán Ukrajna ellen indított háborút, hanem „a demokrácia és a szabadságunk ellen”. Mint mondta, Vlagyimir Putyin azért indított háborút, mert nagyon fél, hogy a demokráciát és a szabadságot célzó ukrajnai és fehéroroszországi mozgalmak veszélybe sodorják rendszerét.

A francia elnök és valamennyi elnökjelölt elítélte az orosz támadást

Franciaország határozottan elítéli Oroszország döntését az Ukrajna ellen indított háborúról - jelezte csütörtökön a francia elnöki hivatal, hozzátéve azt is, hogy Emmanuel Macron államfő összehívta a nemzeti védelmi és biztonsági tanács ülését, valamint szorgalmazott egy NATO-csúcstalálkozót. Az orosz támadást az áprilisi elnökválasztás valamennyi jelöltje elítélte.

A francia elnök határozottan felszólította Moszkvát, hogy „vessen véget a katonai műveleteknek”.

„Franciaország szolidáris Ukrajnával. Az ukránok mellett áll, partnereivel és szövetségeseivel együtt fellép annak érdekében, hogy véget érjen a háború” - írta Emmanuel Macron a Twitteren.

Az Elysée-palota jelezte, hogy a francia elnök személyesen Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is kifejezte Franciaország szolidaritását és támogatását.

A tájékoztatás szerint az ukrán elnök „számos kezdeményezést” kért Macrontól Ukrajna támogatására, és egységre kérte az európaiakat.

Emmanuel Macron jelezte, hogy Franciaország és szövetségesei az Ukrajna elleni „agresszió méretének megfelelő szankciókat” léptetnek életbe Oroszország ellen, amely érinteni fogja a katonai, a gazdasági és az energetikai területeket.

„Kérlelhetetlenek leszünk” a G7 országcsoport megbeszélésén és az európai uniós tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozóján - mondta a köztársasági elnök a nemzethez intézett rövid televíziós beszédében, miközben mögötte a francia és az európai uniós mellett az ukrán zászló is látható volt.

Emmanuel Macron arra figyelmeztette a franciákat, hogy „az éjszaka történtek olyan fordulópontot jelentenek Európa és Franciaország történelmében, amelynek tartós és mély következményei lesznek az életünkre és a kontinensünk geopolitikájára”.

„Vlagyimir Putyin évtizedek óta a legsúlyosabb sértést követte el Európa békéje és stabilitása ellen” - mondta a francia elnök.

A NATO és az EU együttesen ítéli el az orosz katonai beavatkozást

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság, és Charles Michel az Európai Tanács elnöke, csütörtök délutáni közös brüsszeli sajtótájékoztatóján együttesen ítélte el az Ukrajna elleni orosz hadműveletet.

A sajtótájékoztatón Stoltenberg kifejtette: „a NATO az Európai Unióval együtt Ukrajna bátor népe mellett áll, támogatja az ország szuverenitását, területi integritását és jogát az önvédelemhez”. A főtitkár üdvözölte, és az „egység erős üzenetének” nevezte az EU által bejelentett szankciókat.

Von der Leyen elnök úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió és a NATO munkája „eddig is szorosan kiegészítette egymást,” de ez a válság még közelebb hozza a két szervezetet.

„Közös kötelességünk, hogy szembeszálljunk az elmúlt évtizedek legsúlyosabb, Európában elkövetett agressziójával. Egységünk a legnagyobb erőnk. Moszkva ezt nagyon jól tudja, ezért mindent megtesz, hogy megosszon minket, de ennek éppen az ellenkezőjét érte el. Egységesebbek és elszántabbak vagyunk, mint valaha. Egy Unió, egy szövetség vagyunk, egyetlen célban egyesültünk” - hívta fel a figyelmet beszédében Stoltenberg.

Az elnök szerint az Oroszország elleni új szankciócsomag, amelyről az uniós tagállamok vezetői csütörtök esti találkozójukon tárgyalnak, „keményen sújtja majd az orosz gazdaságot, fokozza a tőkekiáramlást, növeli az inflációt és fokozatosan erőtleníti el az ország ipari bázisát”.

„Intézkedéseink gyengíteni fogják Oroszország technológiai pozícióját azokon a kulcsfontosságú területeken, amelyekből az orosz elit a legtöbbet profitál” - tette hozzá.

Charles Michel, az Európai Tanács vezetője a beszédében arra szólította fel Fehéroroszországot, hogy ne vegyen részt az Ukrajna elleni orosz katonai támadásban. „Minszknek megvan a lehetősége arra, hogy ne kövesse Moszkva pusztító akcióját, és ne vállaljon szerepet ukrán szomszédaik elleni csapásmérésben” - jelentette ki.

Cikkünk folyamatosan frissül!

Olvassa el további cikkeinket az orosz-ukrán konfliktusról!

Kapcsolódó írásaink

Oroszország megtámadta Ukrajnát

ĀBenyomultak Kijev megyébe az orosz csapatok, lezuhant egy ukrán gép, halottak és sebesültek is vannak - Elfoglalták a csernobili atomerőművet az orosz csapatok+ VIDEÓ