Külföld
A különutas politika jövője bizonytalan
„Noha a rendszerbe vetett bizalom megrendülhetett, a fehérorosz állampolgárok többsége – főleg Ukrajna példájából tanulva – elsősorban rendet és stabilitást akar”
– Tömegessé válhatnak-e a fehérorosz tiltakozások? Egy jól szervezett, hangos kisebbség tüntet, vagy valóban a többséget képviselik? Hol áll a csendes többség?
– A tiltakozásokon, főleg fehérorosz viszonylatban, már eddig is sokan vettek részt, azonban vasárnap a Lukasenka melletti tüntetés is rengeteg embert mozgatott meg. Az utcai tiltakozások ritkán adnak valós képet egy ország hangulatáról, ezt a célt a választások szolgálnák, az ellenzék azonban már a kampány kezdetekor megkérdőjelezte azok tisztaságát és tiltakozó akciókra készült. Bár a hivatalos eredmények okot adhatnak a kétkedésre, az ellenzék nagyarányú győzelméről szóló nyilatkozatok is nehezen hihetőek. Noha a rendszerbe vetett bizalom sok szempontból megrendülhetett, a fehéroroszok többsége – főleg Ukrajna példájából tanulva – elsősorban rendet és stabilitást akar.
– Milyen szerepet játszanak a szomszédos országok, Lengyelország és Oroszország az események alakításában? Melyikük hatékonyabb éppen?
– Lukasenka elnök a kampány során nyugati és keleti szomszédait is az ország belügyeibe való beavatkozással vádolta. Míg a választások előtti napokban az orosz kérdés volt inkább napirenden, a tiltakozásokat követően már lengyel és cseh „bábjátékosokról” beszél a kormányzati sajtó. Nem alaptalanul, hiszen a tüntetések szervezésében kiemelt szerepet játszó NEXTA nevű Telegram-csatorna központja éppen Varsó, a szintén a tüntetők narratíváját közvetítő, amerikai támogatottságú Szabadság Rádió pedig Prágában működik. Tény azonban, hogy az orosz sajtó egy része is kedvezőtlen színben tünteti fel Lukasenka rendszerét, hiszen sokan örülnének Moszkvában is egy nála lojálisabb, kevésbé önálló vezetőnek.
– Mi Oroszország érdeke jelenleg? Van Lukasenka utáni tervük, vagy nem keresik az alternatíváját?
– Oroszország alapvető érdeke, hogy Fehéroroszországban ne történjen Ukrajnához vagy Grúziához hasonló éles geopolitikai fordulat. Éppen ezért tart ki a Kreml Lukasenka mellett az elmúlt hónapok feszült viszonya ellenére. Bár a tüntetéseknek még nincs markáns oroszellenes éle, az efelé vezető tendenciák már kirajzolódni látszanak, és a fehérorosz nacionalista szimbólumok használata se sok jót ígér Moszkva számára. Ami Lukasenka jövőbeli utódját illeti, a választások előtti viták egyik fő üzenete éppen az volt, hogy a fehérorosz vezetés Moszkva felől sem tűrt beavatkozást az ország belügyeibe. Hogy ez az álláspont meddig tartható, az persze más kérdés.
– Ha a mostani tüntetések ki is fáradnak, és Lukasenka hatalmon marad, milyen hatással lesznek a mostani események a nyugati nyitásra? Számítanak valójában az emberi jogi kérdések, vagy csak a geopolitika?
– Természetesen mind a nyugati hatalmak, mind Fehéroroszország közvetlen szomszédai szempontjából elsősorban geopolitikai okokból érdekes a jelenlegi válság, ez indokolja, hogy eddig relatíve visszafogott a fellépésük. Ugyanis, ha a tüntetések a jelenlegi, békés mederben folynak tovább, esetleg valamiféle kompromisszum születik – Lukasenka maradása mellett –, a Nyugatnak se lesz érdeke szankciókkal sújtani Fehéroroszországot, hiszen azzal végleg az oroszok és kínaiak felé fordítanák Minszket. A konfliktus kiéleződése ugyan mind Moszkva, mind a Nyugat számára nagy lehetőséget jelentene arra, hogy végleg a maguk oldalára állítsák az országot, de egyben nagy kockázattal járna, amit úgy tűnik, jelenleg senki nem akar vállalni. A helyzet azonban bármikor megváltozhat.
– Mitől függ, hogy Fehéroroszország a jövőben is fenn tudja tartani az önállóságra törekvő, több irányba nyitott politikáját?
– A többirányú külpolitika jórészt Lukasenka személyes érdeme, annak fenntartása pedig egyrészt a jelenlegi válság kimenetelétől függ, másrészt pedig attól, hogyan tudja majd megoldani az utódlás kérdését. Könnyen lehet, hogy a tüntetések sikere és Lukasenka távozása esetén az országra egy olyan, a nyugatosok és oroszbarátok közötti megosztottság lenne jellemző, mint amilyen Ukrajnában a 2004-es Majdan után volt megfigyelhető, ami mint ismert, egy még súlyosabb konfliktusba torkollott. A tüntetők persze bíznak abban, hogy győzelmük esetén el tudják kerülni Ukrajna hibáit, de a politikai válságban érdekelt külső szereplők nagy száma miatt erre semmilyen garanciájuk nincs.
Moszkva támogatásáról biztosította Minszket
Kész azonnali reformokra, de nem hajlandó újabb választást kiírni Aljakszandr Lukasenka elnök
Nem hajlandó külföldi parancsra új választást kiírni, de kész azonnali reformokra Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, ha valóban ez az, amit az emberek várnak tőle. Lukasenka erről egy tegnapi minszki gyűlésen beszélt, ahol tagadta, hogy csalással szerezte volna meg hatodik mandátumát. Az államfő az ellenzékre hárította a felelősséget az erőszak elharapózásáért. Tegnap ezrek gyűltek össze Minszkben, hogy támogatásukról biztosítsák az elnököt. A helyi sajtó szerint sokakat busszal szállítottak a fővárosba, egyes tisztségviselők pedig arról számoltak be, hogy nyomást gyakoroltak rájuk, vegyenek részt a megmozduláson. Az országban az augusztus 9-i elnökválasztás óta az ellenzék is folyamatosan tüntet, tegnap egyes becslések szerint kétszázezren vonultak utcára. Szombaton megerősítették az állami rádió és televízió székházának védelmét a tüntetők miatt. A Kreml közleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök egy tegnapi telefonbeszélgetés során biztosította Lukasenkát, hogy Moszkva szükség esetén kész katonai segítséget nyújtani számára. Várhelyi Olivér uniós szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztos a Szabad Európa Rádiónak elmondta, készen áll arra, hogy információgyűjtés céljából Minszkbe utazzon. Hozzátette: a választást nem lehet szabadnak és tisztességesnek minősíteni. A fehéroroszországi helyzetről egyeztetett tegnap telefonon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Josep Borrell uniós külügyi főképviselővel és Heiko Maas német külügyminiszterrel. Szijjártó a Facebookon azt írta, a kérdés napirenden lesz az uniós külügyminiszterek következő, augusztus 27-én és 28-án Berlinben megrendezésre kerülő tanácsülésén is.
(HSz)
