Fehéroroszországi tüntetések: több ezer ember őrizetben

Visszautasította a fehérorosz kormány azokat a külföldi bírálatokat, amelyeket azért kapott, mert a hatóságok erőszakot alkalmaztak a feltételezett elnökválasztási csalások miatt tiltakozókkal szemben. Az MTI szerint a külügyminiszté­rium kedden elfogadhatatlannak nevezte a számos európai ország által megfogalmazott kritikát, egyúttal figyelmeztetett, hogy külföldi országok ne próbálják destabilizálni a fehérorosz társadalmat.

A választási csalások miatti tiltakozások kedden már harmadik este folytatódtak. A hatóságok a minszki belügyminisztérium szerint több mint ezer embert vettek őrizetbe a tüntetések során, a biztonsági erők és a demonstrálók közötti összecsapásokban 51 tüntető és 14 rendőr megsérült. A hatóságok gumilövedékeket és villanógránátokat vetettek be, a tiltakozók kövekkel, és barikádok emelésével védekeztek.

Az ország nyugati részén található Bresztben erőszakos tüntetők fémrudakkal támadtak rá a rendőrökre, akik először figyelmeztető lövéseket adtak le, majd éles lőszerrel a tömegbe lőttek, egy ember pedig megsérült.

Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki a fehéroroszországi fejlemények miatt. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter prágai látogatásán, Andrej Babiš cseh kormányfővel közös sajtóértekezletén elmondta: Washington továbbra is mindent megtesz a fehéroroszországi civilek és a tüntetők védelme érdekében. A választások nem voltak szabadok és igazságosak – szögezte le Pompeo. Babiš sokkolónak és botrányosnak minősítette az elnökválasztás utáni fejleményeket, szerinte a tüntetők elleni erőszak alkalmazása elfogadhatatlan.

Andrzej Duda lengyel elnök az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához intézett levelében a politikai foglyok szabadon bocsátását szorgalmazta.

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell megerősítette, hogy pénteken rendkívüli ülést tartanak a tagállami külügyminiszterek a fehéroroszországi elnökválasztással kapcsolatban.