Külföld

Világszerte aggodalommal tekintenek az amerikai akcióra

Világszerte mély aggodalommal követik az eseményeket, miután az amerikai erők megöltek egy iráni tábornokot a bagdadi repülőtér mellett, noha Washington azt állítja, egy támadást előzött meg az akció.

Világszerte aggodalommal tekintenek az amerikai akcióra
A bagdadi légitámadást követően készült kép a nemzetközi reptér közelében készült és egy égő jármű látható rajta. A fotót az iraki miniszterelnök sajtóirodája tette közzé
Fotó: AFP

A Kászim Szulejmáni elleni csapásméréssel egy küszöbön álló támadásnak vettük elejét - jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken a CNN-nek, kiemelve, hogy a Közel-Keleten tartózkodó sok amerikai állampolgár életét mentették meg a péntekre virradóra végrehajtott célzott támadással.

„Nem mondhatok túl sokat a fenyegetések természetéről. De az amerikaiaknak tudniuk kell, hogy az elnök (Donald Trump) döntése Szulejmáni kiiktatásáról amerikai életeket mentett meg” - fogalmazott Pompeo.

A külügyminiszter azt mondta, hogy Szulejmáni „összeesküvést szőtt” a térségben „egy nagyszabású merénylet végrehajtására”. Ez Pompeo szerint több százak életébe kerülhetett volna. A tárcavezető hangsúlyozta: az iráni tábornok likvidálásával az amerikaiak „nagyobb biztonságban vannak a térségben”.

Kiemelte, hogy az amerikai hírszerzés információi vezettek a célzott támadáshoz. „Óriási kockázattal járt volna, ha tétlenek maradunk. A hírszerzés felbecsülte a helyzetet, az elnök pedig határozottan cselekedett az éjszaka” - szögezte le Mike Pompeo.

Donald Trump amerikai elnök péntek reggeli Twitter-bejegyzései egyikében úgy fogalmazott: „Kászim Szulejmáni tábornok hosszú időn keresztül amerikaiak ezreit gyilkolta vagy sebesítette meg, és arra készült, hogy még többeket megöljön.”

Mély aggodalmát fejezte ki a török külügyminisztérium a Washington és Teherán közti feszültség éleződése miatt. Ankara arra figyelmeztetett, hogy a támadás, és különösen Irak konfliktusövezetté tétele árthat a közel-keleti térség békéjének, biztonságának és stabilitásának.

A török külügyminisztérium hangsúlyozta: a hasonló lépések fokozzák az erőszakot, amelynek minden érintett fél a kárát látja.

Ádil Abdul Mahdi iraki ügyvezető kormányfő Irak elleni agressziónak, országa szuverenitása megsértésének nevezte a támadást, amely szerinte háborúhoz fog vezetni Irakban, a térségben és a világban. Hozzátette: a támadás megsértette az iraki amerikai jelenlét feltételeit is. Barham Száleh iraki elnök szintén elítélte a légitámadást, de önmérsékletre szólított fel. Iraknak elsődlegesen a nemzeti érdekeit kell figyelembe vennie, és el kell kerülnie a fegyveres konfliktus okozta tragédiákat, amelyektől négy évtizede szenved - írta közleményében.

Óva intett az Irakban kialakult konfliktus további fokozásától Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

„Meg kell állítani az erőszak, a provokáció és a megtorlás körforgását, amelynek tanúi voltunk Irakban az elmúlt néhány hétben” - figyelmeztetett sajtóközleményében a politikus.

Azzal a kockázattal kell számolni, „hogy a régió egészében általánosan fellángol az erőszak, s a terrorizmus sötét erői teret nyernek a vallási és nacionalista feszültséggel teli helyzetben” - fűzte hozzá Michel.

A NATO közelről figyeli a térségbeli helyzetet „Szoros kapcsolatban maradunk, és rendszeres kapcsolatot tartunk az iraki hatóságokkal - közölte Dylan White ügyvezető NATO-szóvivő.

”Az iraki kormány kérésére az országban szolgáló NATO-misszió segít megerősíteni az iraki erőket, és megakadályozni az Iszlám Állam (terrorszervezet) visszatérését. Továbbra is megteszünk minden elővigyázatossági lépést„ - mondta a szóvivő.

A brit kormány óvatosságra intett a légicsapás után, hozzátéve, hogy további konfliktus nem áll az érdekünkben. A támadás nyílt támogatásától vagy elítélésétől London tartózkodott.

Németország szerint a közép-keleti helyzet ”veszélyes eszkalációs pontra„ jutott, és a konfliktust csak diplomáciai úton lehet megoldani. Ulrike Demmer kormányszóvivő a szaúdi kőolajipari létesítmények elleni támadásra utalva kijelentette, hogy az amerikai lépés ”egy sor, Iránt terhelő katonai provokációra adott reagálás„.

Az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke, Konsztantyin Koszacsov szerint az amerikai támadás hiba volt, amely visszaüthet a szervezőkre. Facebook-oldalán a törvényhozó rámutatott, hogy ”Irán most gyorsíthatja az atomfegyver gyártását, még ha nem is tervezte ezt korábban„. Az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy az iráni tábornok megölése kockázatos akció, növeli a feszültséget a Közép-Keleten.


Aggodalmát fejezte ki Kászim Szulejmáni tábornok halálával kapcsolatban Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök a francia fél kezdeményezésére folytatott telefonbeszélgetésük során - közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata, tudatta az MTI.

A felek megállapították, hogy a rakétatámadás súlyosan kiélezheti a helyzetet a régióban - tette hozzá a Kreml.
A francia elnöki hivatal, az Élysée-palota tájékoztatása szerint Macron „szoros kapcsolatban marad” orosz hivatali kollégájával az iraki helyzet miatt, hogy „elkerüljenek egy újabb, veszélyes feszültségfokozódást”, és „önmérsékletre szólít fel minden felet”. Az orosz államfővel péntek reggel folytatott beszélgetés során Macron „megerősítette Franciaország elköteleződését Irak szuverenitása és biztonsága, valamint a régió stabilitása iránt”, és arra szólított fel, hogy Irán „gyorsan térjen vissza nukleáris kötelezettségei teljes mértékű betartásához, és tartózkodjon a provokációtól” - áll a közleményben.

Az orosz védelmi minisztérium közleményében úgy fogalmazott: Szulejmáni meggyilkolása a hadi-politikai helyzet súlyos eszkalációjához vezet a Közel-Keleten, és súlyosan negatív következményekkel jár a nemzetközi biztonság egész rendszerére nézve.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő lerövidítette görögországi látogatását, és visszaindult Izraelbe. Az izraeli hadsereg lezárta a Golán-fennsíkon lévő Hermon-hegyi síparadicsomot.

A 2015-ben Iránnal kötött atomalkut szintén aláíró Kína aggodalmának adott.

Az amerikai külügyminisztérium felszólította az amerikai állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el Irakot, Párizs az Iránban tartózkodó polgárait intette óvatosságra, a hágai kormány pedig Bagdad elhagyására kérte a hollandokat, míg Nagy-Britannia megerősítette a biztonságot és a készültséget közép-keleti támaszpontjain.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom