A Hold egy olyan korszakon ment keresztül, amit jobb elfelejteni

Egy tűzgolyó születése

4,5 milliárd évvel ezelőtt egy hatalmas kozmikus test csapódott a Földbe. A forró töredékkeverékből két új égitest született: a Föld és holdja, a Hold. Olyan közel forogtak egymáshoz, hogy szinte egy egésznek tűntek. De hamarosan a Hold elkezdett távolodni, megkeményedni, megváltozni – és a Nap gravitációs hatása alá kerülni.

„A Hold zavartnak tűnt. Nem tudta pontosan, milyen pályán kellene keringenie” – mondta Francis Nimmo bolygótudós.

A pálya ezen „billegése” erős árapályerőket okozott, amelyek felkavarták a Hold mélyét és megolvasztották a belsejét. A sziklák magmává alakultak, amely feltörve lávával árasztotta el a felszínt.

Egy tűzvihar, amely több millió évig tartott

Körülbelül 4,35 milliárd évvel ezelőtt a holdkérget lávaáramok áraszthatták el. Ezek a kitörések nem mindig hoztak létre vulkánokat a hagyományos értelemben – inkább folyékony láva szivárgott ki, terjedt szét és töltötte ki a krátereket, új felszínt képezve.

„Kétségtelenül sok vulkáni tevékenység volt, de ez egyszerűen nem hozta létre azokat a vulkánokat, amelyeket ismerünk” – magyarázza Nimmo.

Szerinte a látványosság fantazmagórikus lett volna: a Föld kétszer akkora lett volna az égen, mint most, és izzó lávafolyamok folytak volna a Hold felszínén.

Hogyan írja át a tűz a kort

A Hold kora iránti érdeklődés új hulláma a cirkonokhoz kapcsolódik - stabil ásványokhoz, amelyek „túlélik” a vulkáni újraindítást. Bár a Hold korát 4,5 milliárd évre becsülik, a cirkonok és a holdkőzetek gyakran „elárulnak” későbbi dátumokat – ezek ugyanazon tüzes káosz során történő újraolvadás eredményei.

„Sok erő kell a cirkon elpusztításához, miután kialakult” – mutat rá Nimmo.

Ez az intenzív vulkanizmus lehet az, ami összezavar minket, amikor megpróbáljuk pontosan meghatározni a Hold korát – írta meg a Pravda.