Krónika
A hollandiai Delft bocsánatot kért a rabszolgaságban játszott múltbéli szerepéért
Becslések szerint mintegy 600 ezer ember kerülhetett rabszolgasorba a holland uralom alatt

A NOS holland műsorszolgáltató tudósítása szerint a polgármester a település nevében kijelentette: a városvezetés nem huny szemet elődei rabszolgaságban való részvétele felett.
Az önkormányzat nemrég kutatást rendelt meg arról, hogy Delft mekkora szerepet játszott a rabszolgakereskedelemben.
A polgármester a kutatás eredményeire hivatkozva elmondta: a 17. században alapított gyarmatosító óriáscégek, a Holland Nyugat-indiai és a Kelet-indiai Társaság Delftben, is rendelkeztek székhellyel, és a vállalatok vezetői fontos pozíciókat töltöttek be a város irányításában. A település nagy hasznot húzott a rabszolgakereskedelemből: luxusvillák épültek, egyes lakosok hatalmas vagyont halmoztak fel. Azt is hozzátette, az akkori városlakók tudatában voltak annak, hogy a felvirágzás honnan származik.
„Delft világszerte híres világszínvonalú festészetéről és porcelánkészítéséről. E szépségek mellett azonban a város történelmének van egy csúnya oldala is, amelyet korábban nem ismertünk fel teljesen” – jegyezte meg a polgármester.
Korábban Mark Rutte ügyvivő miniszterelnök és Vilmos Sándor király is bocsánatot kért több nagyváros önkormányzatával együtt a rabszolgaságban játszott szerepért.
A holland birodalom a világ szinte minden pontján – Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is – rendelkezett gyarmatokkal.
A Holland Nyugat-indiai és a Kelet-indiai Társaság rabszolgakereskedelme jelentősen hozzájárult az ország gazdasági világhatalmi státuszához a 17. században. Becslések szerint mintegy 600 ezer ember kerülhetett rabszolgasorba a holland uralom alatt.
Hollandia az egyik utolsó európai országként, 1863. július 1-jén tiltotta be a rabszolgaságot.