Mindent az álmokról

„Bár van, aki azt állítja, soha nem álmodik, ez nem igaz. A modern képalkotó eljárásoknak köszönhetően tudjuk, hogy valójában az illető csak nem képes visszaemlékezni az álmára” – jelentette ki a Duna Almárium című műsorának vendégeként Zelena András Batthyány-Strattmann László-díjas egyetemi docens. A Budapesti Gazdasági Egyetem Társadalomtudományi Intézetének tanszékvezetője részletezte, hogyan jönnek létre elménkben a különböző álomképek, és arra is választ adott, hogy miért lehetnek ijesztően valóságszerűek az alvás közben jelentkező képek, hangok, érzések vagy akár illatok.

„Az álmokat a rövid- és hosszú távú emléknyomok és az agyi aktivitás határozza meg. Alvás közben a boldog és a traumatikus emlékképek egyaránt előhívódhatnak. Amikor újraélünk egy kellemetlen életeseményt, akár különböző vegetatív tüneteket is tapasztalhatunk, például a heves szívdobogást, vagy torokszorító érzést, és ezekre felébredhetünk. Akár több percig is úgy érezhetjük, nem tudjuk, pontosan hol és milyen időben vagyunk, de ez természetes” – fogalmazott a Duna műsorában a szakértő. Zelena András hozzátette, ugyanígy normális, ha álmodás közben megváltozik az időérzékelésünk, mivel ilyenkor másodpercek alatt lehet akár éveket felölelő időt is megjeleníteni.