Magyarország gyártási mellett mostanra regionális innovációs központtá is vált

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés gazdasági bizottságának meghallgatásán először is az elmúlt évtized és napjaink válságairól beszélt, amelyekre szavai szerint az Európai Unió rendre rossz válaszokat adott, ugyanis a vámok, a szankciók, az energiaárak emelkedése és az elszigetelődés mind oda vezettek, hogy mára a közösség helyzete jelentősen meggyengült.

„Egyre nagyobb a lemaradása az Európai Uniónak mind az Egyesült Államokkal, mind Kínával, a világgazdaság két vezető szereplőjével szemben. Ez egy helyzet, amiből nekünk feladat adódik, és mi úgy értelmezzük ezt a feladatot, hogy a lefelé húzó európai gazdasági környezetben is biztosítani kell azt, hogy a magyar gazdaság versenyképessége fennmaradjon, sőt javuljon” – szögezte le. Majd üdvözölte, hogy az utóbbi tíz évben Magyarországra óriási gyártási kapacitások települtek, ezért mostanra eljött az ideje a gazdaság dimenzióváltásának, a hozzáadott érték, a kutatás-fejlesztési arány növelésének is.

„Ebből a szempontból a 2025-ös esztendő komoly sikereket hozott. Amellett, hogy Magyarország egy kontinentális gyártási központ, amellett regionális innovációs központtá is vált” – közölte. Úgy vélekedett, hogy a versenyképesség erősödésének egyik fontos alapja, hogy hazánk továbbra is egy fontos találkozási pontja a keleti és a nyugati beruházásoknak, itt a legakadálytalanabb a környezet az együttműködésre Európában.

„Ehhez a politikának semmi köze nincs. Annál inkább van köze a világgazdasági folyamatoknak” – húzta alá, rámutatva a világgazdaság szereplői közötti munkamegosztásra. „És azok az országok járnak majd az élmezőnyben, amelyek nem gátolják politikai alapon a gazdaság szereplőinek együttműködését, és azok az országok járnak az élen, amelyek nem diszkriminálnak a beruházók között nemzetiségi alapon” – folytatta.

Szijjártó Péter tudatta, hogy a kormány 2024 eleje óta 139 nagyberuházáshoz nyújtott támogatást 755 milliárd forintnyi értékben, amelyek nyomán 5455 milliárd forint értékben jöttek létre beruházások, 31 ezer munkahelyet hozva létre. „A legtöbb beruházást a kínai vállalatok hozták Magyarországra. Ezen időszak alatt a második helyen a dél-koreai vállalatok állnak, a harmadik helyen pedig a magyar vállalatok” – jegyezte meg. „139-ből 37 volt magyar vállalat beruházása. Itt a kínaiak a másodikak és a németek szorosan mögöttük állnak a harmadik helyen.

Ami a munkahelyteremtést illeti, a létrejött munkahelyek több mint fele, 56 százaléka kínai beruházóhoz kötődik – tette hozzá. Valamint hangsúlyozta, hogy a magyar beruházásösztönzési rendszer segítségével tavaly 10,3 milliárd euró értékben sikerült Magyaországra hozni beruházásokat, míg ez Lengyelországban 2,4 milliárd euró, Csehországban 2,38 milliárd euró, Szlovákiában 1,2 milliárd euró volt. A miniszter igen fontos gazdaságpolitikai célkitűzésnek nevezte, hogy miután mára sikerült felszámolni a fejlettség- és versenyképességbeli különbséget az ország keleti és nyugati fele között, próbálják meg ugyanezt a választóvonalat elhalványítani Észak- és Dél-Magyarország között, ezért aztán a délkeleti és délnyugati régiókra különösen figyelmet fognak szentelni a jövőben.