Jövő év végétől szelektíven kell gyűjteni az élelmiszer-hulladékot

Miként az élet szinte minden területén, a hulladékgazdálkodási iparág számára is a klímavédelmi törekvések – így a körforgásos gazdasági modell megvalósítása jelenti napjainkban a legnagyobb kihívást – hívta fel a figyelmet Agatics Roland. A szakember emlékeztetett: az elmúlt húsz évben komoly strukturális és infrastrukturális változások mentek végbe a szektorban, jelentős fejlesztések valósultak meg hazánkban az eszközállomány, a technológia, a logisztika és a telephelyek működtetése terén. Korántsem dőlhetünk azonban hátra – fogalmazott –, hiszen folyamatosan újabb és újabb lépéseket kell tennünk a fenntartható hulladékgazdálkodás további kialakítása érdekében.

A jövő közszolgáltatóinak ugyanis nem csupán az a feladatuk, hogy minél több hulladék hasznosításához járuljanak hozzá, és ezáltal minél kevesebb közvetlenül nem hasznosítható hulladék kerüljön a lerakókba – ami egyébként társaságuk küldetésének egyik kiemelt eleme –, de arra is kívánatos törekedniük, hogy működésük egésze, egyebek mellett a hulladékok szállítása és feldolgozása is fenntartható legyen – hívta fel figyelmet a hulladékgazdálkodási szakember. Agatics Roland kifejtette: a körforgásos gazdasági modell megteremtésének a hulladékgazdálkodásban is a megújuló energia felhasználásával működő létesítmények és rendszerek kialakítása az egyik leglényegesebb eleme. „Ezt szolgálja a biológiailag lebomló hulladékok szelektív gyűjtése is, amely már évekkel korábban, gyakorlatilag a zöldhulladékok elkülönített visszagyűjtésével megkezdődött, és amely most tulajdonképpen kiegészül az Európai Unió új irányelvével, miszerint 2023. december 31-ét követően a háztartások élelmiszer-hulladékait is szelektíven kell gyűjteni a tagállamokban.”

Ennek egyrészről az a célja – mondta a cégvezető –, hogy az élelmiszer-maradékok kikerüljenek a kommunális hulladékok közül, és ezáltal könnyebb legyen a vegyes hulladékok kezelése és ártalmatlanítása, másrészről az, hogy minél több hasznosítható anyagot nyerjünk vissza, vagyis minél jobban elő tudjuk segíteni a körforgásos gazdaságra való áttérést. Az élelmiszer-hulladékokból a nyílt téri, speciális komposztálólétesítményekben haszonanyagokat állítanak elő, a biogázüzemek segítségével pedig a bomlás során keletkező metángázt fogják fel és alakítják át biometánná. Utóbbinak is kétféle hasznosítási módja létezik: egy gázmotorban elégetve, egy turbinával, illetve egy speciális komprimáló berendezéssel elektromos energiát, valamint még tovább tisztítva és sűrítve úgynevezett CNG-t – Compressed Natural Gas –, tömörített földgázt lehet belőle előállítani, ami járművek üzemanyagaként hasznosítható. Egy évi 12 ezer tonna nyersanyagot felhasználó biogázüzem egy körülbelül 20”25 tehergépjárműből álló flottát tud kiszolgálni úgy, hogy az fenntarthatóvá válik, tehát maga a járműpark megújuló energiával működtethető – ismertette a szakember.

A fenntartható hulladékgazdálkodást tehát a többi között CNG-felhasználású hulladékszállító autók üzembe állításával, valamint olyan biogázüzemek létrehozásával teremthetjük meg, amelyeknek köszönhetően a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók saját maguk állíthatják elő a járműparkjuk számára szükséges, tankolásra alkalmas tisztaságú CNG-t. Továbbá olyan napelemparkok telepítésével, amelyek révén zöldenergia segítségével, energiatakarékos módon és károsanyag-kibocsátás nélkül biztosíthatják létesítményeik – gépsoraik és épületeik – energiaigényét. Agatics Roland hangsúlyozta, hogy a DTkH Nonprofit Kft. is folyamatosan ilyen, a körforgásos gazdaság kialakításának az elősegítésére hivatott kutatás-fejlesztési projekteken dolgozik. Ezek keretében egyebek mellett a hulladékkezelés tekintetében továbbra is a hulladékok minél nagyobb arányú, elkülönített gyűjtésére és válogatására, a hulladék energiaként történő felhasználására, valamint a hulladékszállítás vonatkozásában a minél környezethatékonyabb technológiára történő átállásra helyezi társaságunk a legfőbb hangsúlyt – emelte ki az ügyvezető.