Átlagon felüli Magyarország infrastruktúrája a hulladékgazdálkodásban

A koronavírus-járvány után és az orosz–ukrán konfliktus miatt kialakult válsághelyzetben különösen nagy jelentősége van, hogy felmérjük, milyen területeken lehet gazdaságilag különösen sikeres Magyarország a fenntartható fejlődést szem előtt tartva. Az emberiség ökológiai lábnyoma folyamatosan növekszik, és egy válságtól sújtott időszakban rendkívül nehéz a fejlődés és a fenntarthatóság egyeztetése, mondta Kökény László, a Századvég Energia és Klímapolitikai Üzletágának kutatója, aki kiemelte, Magyarország nemcsak átlagon felüli infrastruktúrával rendelkezik a hulladékgazdálkodásban, hanem a fogyasztók tájékoztatása terén is további, jól kiaknázható lehetőségei vannak.

A beszélgetés, amelyet Pálfalvi Milán, az FVMA alapítója és Bagdi László, az alapítvány kurátora vezetett, arra is rávilágított, az egyik legnagyobb kihívás, hogy miként lehet a nagy gazdasági befolyással rendelkező multinacionális cégekre hatást gyakorolni, ugyanis nem elegendő a fogyasztók tudatosabbá tétele, a világcégekkel nem lehet eredményesen küzdeni az élhető bolygó megőrzéséért. A profitorientáltságot és a környezetvédelmet elsősorban a politikának kellene összhangba hoznia, ám ezeket a célokat gyakran a pillanatnyi érdekek felülírják. Ezt tapasztalhattuk a tervezett klímaadó ügyében is, amelynek megfizetéséről jelenleg is komoly viták zajlanak.

A beszélgetés legfontosabb tanulsága, hogy fel kell vállalni az ilyen jellegű vitákat, mert gyakran még a szakemberek sem értenek egyet a megfelelő módszerek alkalmazásában. Az viszont kifejezetten biztató, hogy a kutató szerint Magyarország több olyan területen is kedvező helyzetben van, amely a jövőben a versenyképesség megítélésekor felértékelődhet.